{"title":"Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban","authors":"Sándor Mészáros, G. Szabó","doi":"10.22004/AG.ECON.201227","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201227","url":null,"abstract":"Magyarorszag sem terhet ki a mezőgazdasagi termeles hatekonysaganak noveleset celzo vilaggazdasagi verseny elől, elsősorban az exportpiacok vedelme, de a hazai fogyasztok megtartasa erdekeben is. A kelet-europai EU-tagallamokhoz viszonyitva e versenyben jelenleg helytallunk, ugyanakkor szembesulni kell azzal, hogy a hatekonysag merteke agazatonkent es uzemenkent rendkivul differencialt, ami jelentős tartalekok megletere utal. Az agrariranyitas azonban nem teheti meg, hogy egyoldaluan csak a hatekonysag szempontjanak rendelje ala a mezőgazdasag uzemi es termelesi szerkezetet, mert a foglalkoztatasi es a kornyezetvedelmi (termeszetvedelmi) aspektusok szinten figyelmet erdemelnek. Fontos lenne elerni, hogy a mezőgazdasag eltartokepessege legalabb egyes regiokban (Tiszantul, Eszak-Magyarorszag, Del- Dunantul) javuljon (a termeles belterjesitese reven). A hatekonysag es a foglalkoztatas novelesere iranyulo torekvesek utkoztetese alapjan mi jelenleg ketfele orszagos szintű mezőgazdasag-fejlesztesi strategiat kulonboztetunk meg: az egyik a hatekonysagorientalt, a masik a foglalkoztatasorientalt fejlesztes. Mindket strategia mogott mas-mas erdekeltseg, uzemtipus (es meret), termelesi szerkezet, vegső soron mezőgazdasagi szektor all. Az egyik vagy masik strategia előterbe allitasa politikai dontes, pontosabban dontessorozat kerdese. Szuksegesnek tartjuk azonban, hogy az elmult evtizedek gyakorlatatol elterően, a strategiai dontesek megalapozasanal egzakt, a gazdasagi, tarsadalmi es kornyezeti dimenziokat egyarant figyelembe vevő hatasvizsgalatokra keruljon sor. -------------- Hungary cannot avoid the global economic competition aimed at increasing the efficiency of agricultural production, mainly to protect our export markets but in order to keep the domestic consumers as well. Compared to other Eastern European Union Member States currently we are doing well, but we have to face the fact that the level of efficiency among sectors and among plants is extremely diverse, which indicates the existence of substantial reserves. The agricultural administration, however, cannot afford to unilaterally subordinate the efficiency of agricultural production and operating structure. The occupational and environmental aspects also deserve attention. It would be important to improve the carrying capacity of our agriculture, at least in some regions (Transtisza, Northern Hungary, Southern Transdanubia), due to local production. Confronting efforts for efficiency and efforts for employment, at the national level we can distinguish two types of agricultural development strategies: one is efficiency-oriented, the other is employment-oriented development. Both strategies are backed by different interests, plant type (and size), production structure. Supporting one or the other strategy is a political decision or, more accurately, a sequence of decisions. We are convinced that, unlike in past decades of practice, the foundation of the strategic decisions exact, economic, soc","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"78 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-02-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116389422","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének főbb jellemzői a magyar mezőgazdaságban","authors":"Mónika Harangi-Rákos, G. Szabó, József Popp","doi":"10.22004/AG.ECON.199963","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.199963","url":null,"abstract":"Az elemzes celja annak bizonyitasa a mainstream felfogassal szemben, hogy az egyeni gazdasagok jelentős szerepet toltenek be a magyar mezőgazdasagi termelesben. Tobb adatbazist felhasznalva, a Kozponti Statisztikai Hivatal (KSH) eddig nyilvanosan nem publikalt adataira es a 2010. evi Altalanos Mezőgazdasagi Osszeiras (AMO) anyagaira, valamint az Agrargazdasagi Kutato Intezet (AKI) tesztuzemi adatbazisara tamaszkodva, egyszerű statisztikai eszkozok alkalmazasaval jutottunk kovetkezteteseinkre. (Megjegyezzuk, hogy a mezőgazdasagi kibocsatasi adatok az egyes adatbazisokban elterő modon kerulnek kiszamitasra, ezert az egyes tablazatokban kozolt adatok kozvetlenul nem hasonlithatok ossze!) A 2010. ev AMO-adatai alapjan fontosnak tartjuk kiemelni, hogy napjainkban a szeles ertelemben vett egyeni gazdasagok tobb mint egyotode kifejezetten arutermelő cellal műkodteti gazdasagat. A Mezőgazdasagi Szamlarendszer eddig nem publikalt adatai alapjan az egyeni es a tarsas gazdasagok brutto kibocsatasanak termekcsoportonkenti elemzesere kerult sor. A brutto kibocsatasra iranyulo vizsgalatok soran egyertelműen bizonyitottuk, hogy a vizsgalt kilenc novenytermesztesi agazat kozul hetben – koztuk a gabonaagazatban is – az egyeni gazdasagok meghatarozo szerepet jatszanak. Ezzel szemben az allattenyesztesi főagazatban egyertelműen es novekvő mertekben a tarsas vallalkozasok dominalnak. Az AKI altal eddig nyilvanosan nem publikalt, az arutermelő gazdasagok 2001–2011 kozotti kibocsatasara vonatkozo adatait vizsgalva kiderult, hogy a 4 ezer euro standard termelesi erteknel (STE) nagyobb egyeni gazdasagok csoportja az elmult evtizedben novelte szerepet e mutatok tekinteteben. Az egyeni gazdasagok tulnyomo resze kizarolag sajat fogyasztasra termel. Ugyanakkor hibas az a kozkeletű szemlelet, amely a mezőgazdasagi tevekenysegnek csak az arutermelő funkciojat tartja hasznosnak. A sajat fogyasztasra előallitott termekek kozvetve hozzajarulnak az exportarualapok novelesehez, az elelmiszerimport merseklesehez, igy novelik a hazai elelmiszer-ellatas biztonsagat is. Ezen tulmenően a videki munkalehetősegek teremteseben is fontos szerepuk van. Az osszes evi mezőgazdasagi munkaerőegyseg 82%-a az egyeni gazdasagokban kerult felhasznalasra 2010-ben. Az egyeni gazdasagok arutermelő pozicioja erősitesenek alapvető feltetele tarsulasi keszseguk erősitese kulonboző szovetkezesi formaciokba valo szerveződesuk segitsegevel. Legfontosabb kovetkeztetesunk, hogy hibas szemlelet es gyakorlat az egyeni gazdasagokat homogen tomegkent kezelni.Javasoljuk, hogy mind az egyeni, mind a tarsas gazdasagok koreben induljanak kutatasok a belső strukturak vizsgalatara. -------------------------- The aim of this paper is to underline that family farms – in contradiction to the mainstream belief - do play a significant role in the agricultural output of Hungary. Based on databases of the Hungarian Central Statistical Office, the Farm Accountancy Data Network database of the Research Institute of Agricultural","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2013-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134357704","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Korunk fő fejlődési tendenciái az élelmiszer-termelésben, különös tekintettel az állati termékekre","authors":"P. Horn","doi":"10.22004/AG.ECON.199962","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.199962","url":null,"abstract":"A szerző tobb prognozist kozol, amelyek az allati termekek iranti megnovekedett kereslet varhato merteket korvonalazzak, egyuttal bemutatja a szukseges novenyi tobbletbiomassza-igenyt is, amely a kovetkező evtizedekben varhato, es amelynek celja egyreszt az emberi elelmiszer-ellatas biztositasa, masreszt a novekvő allatallomany takarmanyigenyenek kielegitese, kulon feltuntetve a biouzemanyag-ipar varhato novekvő igenyeit is, amennyiben a jelenlegi technologiakat nem valtjak fel alapvetően ujak. A szerző foglalkozik a kulonboző allattenyesztesi agazatok egymashoz viszonyitott egysegnyi termek előallitasara vonatkozo erőforrasigenyevel es az azzal egyutt jaro kornyezeti komplex labnyommal is, osszefoglalva az Egyesult Kiralysagban, az USA-ban es az OECD-orszagokban vegzett es a sajat tanulmanyok legfontosabb eredmenyeit. Az intenziv allattenyesztesi arutermelesi rendszerek, amelyek nagy termőkepessegű novenyfajtakat es nagy termelőkepessegű allatpopulaciokat tartanak a rendszerben, a jovőben meg nagyobb szerepet jatszanak, kulonosen a baromfi- es a serteshustermelesben, a tejtermelesben es a zart rendszerű haltenyesztesben, mert ezek a rendszerek hasznaljak fel a leghatekonyabban a kulonboző erőforrasokat (takarmany, viz, termőfold), es a kornyezeti labnyom is utobbi rendszerekben a legkisebb egysegnyi mennyisegű előallitott allati termekre vonatkoztatva. A klimavaltozas husz even belul kulonosen az extenziv legeltetesre alapozott (3 milliard ha) teruleten csokkenti mintegy 50%-kal az allatitermek-előallitast. A megujulo vizkeszletekkel gazdalkodo, ontozesre alkalmas teruletek vagy azza tehető regiok szerepe minden korabbi időszaknal fontosabb lesz a jovő elelmiszer-termeleseben, erre a szempontra sokkal nagyobb figyelmet kell forditani Magyarorszagnak is. Alapvetően uj komplex vizstrategia szukseges, kovetkezetesen ervenyesitve a szakmai szempontokat. ---------------------------- Forecasts concerning the magnitude of increases in animal protein and meat demand are summarised, in association with the possible quantities of additional plant biomass required in the next 20 years to cover the needs of food, feed and biofuel on a global scale. The problem of the diminishing availability of the main resources such as land and fresh water are tackled. The constant decreasing trend of natural sea and freshwater fish catches, increasing the need to enhance intensive aquaculture production, is considered. The efficiencies of various animal production sectors (poultry, pork, beef, mutton), milk and eggs, and their environmental footprints are compared, summarising the most important research results concerning UK, USA, OECD and our own evaluations. Intensive systems using highly productive plant and animal populations will play an even more important role in the future especially in poultry, pig, milk and aquaculture production systems being efficient users of resources (feed, water, land) and having smaller environmental footprint per unit of product. Prese","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2013-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125869106","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A magyarországi hústermékek világpiaci pozíciójának alakulása","authors":"Judit Poór","doi":"10.22004/AG.ECON.199958","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.199958","url":null,"abstract":"A hustermeles stagnalt az elmult evekben, mikozben a hus-kulkereskedelem az europai unios csatlakozashoz kotődő valtozasok folytan dinamikusan emelkedett. Ennek koszonhetően a kulkereskedelem szerepe a husiparban egyre meghatarozobb. A kulkereskedelem bővulese az agazaton beluli kereskedelem erősodeset eredmenyezte. A legfrissebb – 2011-es – adatok alapjan egyetlen olyan termek volt a termekcsoporton belul, melyet exportaltak, de nem importaltak, a tobbi termeknel a ketiranyu csere volt jellemző. A tanulmany tobb szempontbol elemzi a hustermekek kulkereskedelmenek alakulasat. Az elemzes eredmenyei alapjan a termekcsoport kulkereskedelmi pozicioja sikeresnek mondhato. A termekszintű vizsgalat azonositja a kulkereskedelemben versenykepesnek tekinthető legfontosabb hustermekeket, melyek kore a 2000-es evek kozepe ota szamottevően nem valtozott. A kiemelkedően jo kulkereskedelmi pozicioju termekek alapvetően baromfi- es serteshustermekek, melyek 2011-ben a husexport 59,7%-at, a hus-kulkereskedelemnek pedig az 50,7%-at adtak. Az agazaton beluli kereskedelem vizsgalata kapcsan a tanulmany azonositja a kozel azonos export- es importaru termekeket (horizontalis termekdifferencialtsag), melyeknel a hazai ertekesites importtal szembeni preferalasa lenne celszerű a magyar husipar altalanos versenykepessegi problemainak megoldasaval parhuzamosan, mivel azok a hazai hustermekek piaci poziciojat, nemzetkozi versenykepesseget gyengitik. -------------------- In recent years meat production has stagnated, while its foreign trade has dynamically increased as a result of the accession to the European Union (EU). This is why the role of foreign trade in the meat industry is more and more important. The increase of foreign trade has resulted in the strengthening of intra-industrial trade (IIT). On the basis of the latest data (2011) there was only one product within the group of products which was exported but not imported by Hungary. For the other products two-way trade was characteristic. This paper analyses the tendency of the foreign trade of meat products from several points of view. On the basis of the analysis the foreign trade position of meat products is more or less successful. Investigation on the level of products identifies the meat products most competitive in foreign trade. The circle of these products has not changed considerably since the mid-2000s. The products characterising a prominently good foreign trade position are essentially meat of domestic poultry and pigs. They had a 59.7% share in meat exports and a 50.7% proportion in the meat foreign trade in 2011. In connection with the intra-industrial trade analysis the paper identifies the products characterising near the same export and import price (horizontal IIT) by which preference of domestic sales would be practical as opposed to imports in parallel with the solving of the general competitiveness problem of the Hungarian meat industry, because those weaken the market position and internation","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"88 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2013-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127035231","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Mezőgazdasági termelők értékesítési csatornaválasztási döntéseinek vizsgálata, különös tekintettel a közvetlen értékesítésre","authors":"E. Macsai, József Lehota","doi":"10.22004/AG.ECON.201183","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201183","url":null,"abstract":"A mezőgazdasagi termelők koreben vegzett kerdőives felmeres alapjan megallapithato, hogy a kulonboző ertekesitesi csatornakat hasznalo termelők kulonboző termelesi es munkaszervezesi sajatossagokkal birnak. Jelen – em reprezentativ – utatas alapjan alapvetően harom termelői csoportot sikerult elkuloniteni: a kozvetlen ertekesitessel foglalkozo, a TESZ-en keresztul ertekesitő es a vegyes ertekesitesi csatornakat alkalmazo gazdasagokat. A kozvetlen ertekesitest fő ertekesitesi csatornakent alkalmazo gazdasagok a kozvetlen ertekesitesi formak kozul leggyakrabban a termelői piaci ertekesitest alkalmazzak, emellett viszonylag kis uzemmeret es alacsony mezőgazdasagbol szarmazo bevetel jellemző rajuk. A vegyes ertekesitesi csatornakon keresztul ertekesitő termelőkre ertekesitesi csatornavalasztas szempontjabol a tobb labon allas jellemző, kiegeszitő jovedelemforraskent foglalkoznak kozvetlen ertekesitessel, tobb mas csatorna alkalmazasa mellett. A TESZ-en keresztul ertekesitő termelők fő ertekesitesi csatornakent a TESZ-en keresztuli ertekesitest alkalmazzak, emellett azonban a kozvetlen ertekesitessel foglalkozo termelőkkel ellentetben nagyobb aranyban alkalmazzak a tobbi ertekesitesi csatornat is. A gazdasagok altal fontosnak tartott celkitűzesek vizsgalata alapjan megallapithato, hogy a termelők inkabb torekszenek a jelenlegi gazdalkodasi szinvonaluk fenntartasara, mintsem a gazdasag fejlesztesere, bővitesere, ami a jelenlegi gazdasagi kornyezettel hozhato osszefuggesbe. A lehető legmagasabb jovedelem elerese, a jelenlegi gazdalkodasi szinvonal fenntartasa hasonloan fontos megitelessel bir mindharom csoportnal. A kozvetlen ertekesitessel foglalkozo termelők a tobbi klaszterrel szemben a szakma pozitiv megitelesehez valo hozzajarulasnak, a terseg ertekei fenntartasanak es a kozvetlen ertekesites aranya novelesenek itelnek kiemelkedő jelentőseget. Ezzel szemben a TESZ-en keresztul ertekesitő termelők szignifikansan nagyobb jelentőseget tulajdonitanak az uj termesztestechnologiak bevezetesenek es a nem mezőgazdasagbol szarmazo bevetel novelesenek, mig a vegyes ertekesitesi csatornakat alkalmazo gazdasagok a gazdasagi meret novelesenek tulajdonitanak szignifikansan nagy jelentőseget. A fenti eredmenyekből lathato, hogy a kozvetlen ertekesitessel foglalkozo termelők szamara kevesbe fontos a gazdasag fejlesztese es novelese, mig ők a tarsadalmi ertekeknek tulajdonitanak kiemelkedő jelentőseget. A szakigazgatasi dontesek meghozatalakor ezen sajatossagok figyelembevetele reven javulhat a dontesek celcsoport-specifikussaga. ------------------ Our research – in which farmers were interviewed – has established that farms dealing with different sales channels possess different characteristics of farming and work organisation. According our – non representative – survey three groups of farms can be defined: farms dealing with direct sales, farms which are members of producer organisations and farms which use different sales channels. The main direct sales channel","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2013-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132321761","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Szilvia Erdeiné Késmárki-Gally, László Fenyvesi, János Mondovics
{"title":"A magyarországi agrártermelés versenyképességének növelése termelési rendszeren keresztül","authors":"Szilvia Erdeiné Késmárki-Gally, László Fenyvesi, János Mondovics","doi":"10.22004/AG.ECON.199939","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.199939","url":null,"abstract":"A 2014–2020 kozotti koltsegvetesi időszakban az europai unios tamogatasi forrasok es eszkozok vegleges valtozata meg kerdeses. Ami biztos, hogy az Europai Unio versenykepessegenek fejleszteset celzo tizeves Lisszaboni Strategia 2010-ben veget ert. Az Europa 2020 strategia harom prioritast (intelligens, fenntarthato es inkluziv novekedes), uj elemkent pedig ot szamszerűsitett celkitűzest hataroz meg, melynek egyike a kutatas-fejlesztes felteteleinek javitasa. A feladat megoldasa nehez, mert az unios tagorszagok gazdasagi ereje ennek hatart szab. Az altalunk un. piactudatos technologiafejlesztesnek definialt rendszer az agrargazdasag marketingtevekenysegere es a mezőgazdasagi termekek versenykepessegenek novelesere koncentral. Celja az inputszolgaltatok kozotti versenyhelyzet kezelese, a kinalati oldal bővitese, a megmerevedett kereskedelmi strukturak fellazitasa, a gepesites (beruhazas, uzemeltetes stb.) optimalizalasanak elősegitese, illetve a celszerű technologiafejlesztes lehetősegenek biztositasa. Az elmult evek tapasztalatai alapjan megallapithato, hogy a kialakitott rendszer a magyar korulmenyek kozott hatekonyan kepes műkodni. A javasolt rendszer a vilagpiac szigoru (feldolgozottsag, minőseg stb.) kovetelmenyeinek kielegitesehez az alabbi harom elemmel rendelkezik: inputok merese terben es időben, piactudatos termelesi rendszer es ontanulo gazdainformacios rendszer. A harom elem alkalmazasaval jobban kihasznalhatok Magyarorszag paratlan mezőgazdasagi adottsagai, versenyelőnyhoz juttatva a magyarorszagi agrartermelest es elelmiszeripart, kedvező hatast kifejtve a hazai inputtermelesre. A rendszer hozzajarulhat a gazdasagi novekedeshez, a hatekonysaghoz es a versenykepesseghez, hiszen az eredmenyei jol merhetők, illetve az informaciot lekepező termelesiranyitasi rendszer jol kapcsolodhat mas integralt iranyitasi strukturakhoz (pl.: logisztikai, ertekesitesi szervezetek). A rendszer epit a korabbi mezőgazdasagi termelesi rendszerek műkodesenek tapasztalataira, figyelembe veszi a sajatos hazai felteteleket, es megoldasi lehetőseget nyujt az Europa 2020 celkitűzeseinek megvalositasara. -------------- The final versions of the European Union’s (EU) support schemes and funding instruments for the 2014-2020 budgeting period have not yet been prepared. What is final, though, is that the ten-year Lisbon Strategy which aimed at strengthening the competitiveness of the EU ended in 2010. In addition to three priorities (smart, sustainable and inclusive growth), the recently launched Europe 2020 Strategy has set five headline targets to be reached, one of them being an increased investment in research and development. This is evidently a difficult challenge owing to the limited economic capacity of individual EU Member States. The system we have defined as market-focused technology development focuses on the marketing activities of the agricultural industry and on increasing the competitiveness of agricultural products. The objectives of the system are a","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2013-08-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130443183","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Közös Agrárpolitika reformja – új lehetőség a felzárkózásra?","authors":"A. Dunay","doi":"10.22004/AG.ECON.143603","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.143603","url":null,"abstract":"Az agrarszektor ertekelese soran – akar makrookonomiai, azaz agazati szinten, akar mikrookonomiai, azaz a mezőgazdasagi vallalkozasok szintjen tortenik – kulcsfontossagu sze-repet jatszik a Kozos Agrarpolitika rendszerenek vizsgalata. Magyarorszag csatlakozasra valo felkeszulese idejen es a csatlakozas ota eltelt nyolc evben is jelentősen atformalodott a KAP rendszere. A valtozasok termeszetesen uj feltetelek koze helyezik magat az agazatot es az agazat osszes szereplőjet, a valtozasokhoz valo igazodas gyorsasaga pedig nagymertekben meghatarozza az adott szereplők, illetve az egesz agazat sikeresseget. Korabbi kutatasaim soran beigazolodott, hogy a mezőgazdasagi vallalkozasok jelentős reszenek nincs elegendő informacioja az EU agrargazdasagi szabalyozasarol, ismereteik első-sorban az adminisztrativ feladatok elvegzesehez elegendőek. Előnyben vannak azok a vallal-kozasok, ahol a KAP lehetősegeihez kapcsolodo ismeretanyag ennel bővebb, illetve az infor-macioval valo ellatottsaguk jobb. Napjainkban ujabb valtozas tapasztalhato, amelynek konkret megfogalmazasa a 2014–2020 kozotti időszak Kozos Agrarpolitikajara vonatkozo javaslat formajaban kerult kozzete-telre. Az Europai Bizottsag 2011 oktobereben kiadott javaslatanak ismerete az agraragazat minden szereplője szamara alapvető fontossagu, hiszen a megvaltozo feltetelrendszerhez nemcsak a nemzeti agrarstrategianak, hanem a mezőgazdasagi vallalkozasok uzemi szintű tervezesi feladatainak is igazodnia kell. A legujabb KAP -reform uj eselyt adhat a magyarorszagi agraragazat felzarkozasara, hi-szen az uj rendszer bevezetese minden tagallamban valtozasokat hoz, uj feltetelrendszert vezet be, tehat versenytarsaink szamara is egy uj felkeszulesi folyamatot indit el. A hazai agrar-politikaban a magyar agrargazdasag szereplőinek ketpolusu (kisuzem, nagyuzem) megkozeli-tese latszik sikerre vezetőnek. A versenykepessegben alulmarado, de az europai kozjavakhoz (kornyezet- es tajmegőrzes, videki eletforma fenntartasa, a videkhez kapcsolodo kulturalis orokseg vedelme stb.) jelentős mertekben hozzajarulo, elsősorban kismeretű gazdasagok ta-mogatasanak biztositasa kiemelt fontossagu, de oly modon, hogy valoban csak az aktiv terme-lőkhoz juthassanak el a tamogatasi osszegek, mig a nagymeretű gazdasagok fő funkcioja ter-meszetesen a versenykepes termeles es az elelmiszerrel valo ellatas biztositasa marad. A felzarkozas azonban ismet csak lehetőseg marad, ha nem biztositott a megfelelően műkodő intezmenyi hatter, es az agazat erintettjei nincsenek tisztaban a lehetősegekkel. -------------------------------------------------------------- In the evaluation of the agricultural sector, either at the macroeconomic or microeco-nomic level, it is very important to take into consideration the measures and the whole system of the Common Agricultural Policy (CAP). The CAP has undergone significant changes dur-ing the period of Hungary’s accession to the European Union (EU) and since. These changes altered the conditions for the e","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2012-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125555617","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Magyarország élelmiszer-gazdasági export-versenyképességének elemzése","authors":"Anikó Juhász, H. Wagner","doi":"10.22004/AG.ECON.143606","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.143606","url":null,"abstract":"Magyarorszag elelmiszer-gazdasagi exportja dinamikusan emelkedett az utobbi evtized-ben, azonban a konstans piaci reszesedes (CM S) elemzes szerint szinte kivetel nelkul a piaci nagysag novekedese hozta az exportbővulest. A piaci osszetetelhatas a vizsgalt orszagokban tobbnyire pozitiv, de kis ertekű, mig a versenyhatas jelentősen negativ volt, vagyis a magyar kivitel kevesbe tudott alkalmazkodni a celpiacok keresletenek valtozasahoz. A magyar agrarkivitel alakulasa a vizsgalt időszakban sikeresnek tekinthető Olaszorszag es Szlovakia eseteben, ahova a piaci novekedes utemen felul bővitettuk kivitelunket. A keres-let novekedesetől, azaz a lehetősegektől elmarado exportvaltozast mertunk viszont Lengyelor-szag es Oroszorszag eseteben, ahol a gyengulő versenykepesseg gyakorlatilag megfelezte a piaci nagysag es a piaci osszetetel hatasabol adodo potencialis kivitelnovekmenyt. Az ar- es minősegi versenykepesseget elemző szamitasok azt igazoltak, hogy inkabb a relativ olcsobb termekek tudtak piaci pozicioikon javitani: a nemet piacon ez a repcemagra es a kukoricara, az olasz piacon pedig a buzara es a kukoricara volt igaz. A megvizsgalt huster-mekek ezzel szemben atlagos arfekvest es stabil piaci poziciot mutattak a nemet es az olasz piacokon. ----------------------------------------------------- The Hungarian agri-food sector export has grown dynamically over the last decade. We used constant market share (CMS) analysis to decompose the changes in export growth into components. Almost without exception, the increasing market size provided the majority of export growth. The commodity (composition) and competitiveness effect components had varied results and were not so positive. They showed that the Hungarian export structure was less adaptive to demand changes in the target export markets. There were positive examples of export growth however, such as Italy and Slovakia, where the competitiveness effect explained more than half of the Hungarian exports. The neg-ative examples are numerous; the most important are the Polish and Italian trade relationships where competitiveness effectiveness almost halved the measured export growth potential. By analysing the price and quality competitiveness with relative unit value (RUV) cal-culations we could show that in the case of the cereal and oilseed commodities the relatively lower-priced products could improve their market position. In the case of the German market Hungarian rapeseed and maize gained market share with relatively low prices, and on the Ital-ian market this was true for wheat and maize. The analysed meat products on the other hand could only secure a stable market position with their average prices on the German and Italian markets.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"110 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2012-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127266494","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Nyertes és vesztes gazdaságok Magyarországon","authors":"Gábor Udovecz, Csaba Pesti, Szilárd Keszthelyi","doi":"10.22004/AG.ECON.141820","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.141820","url":null,"abstract":"Az EU-csatlakozas utan fokozodo piaci verseny, majd az elmult evekben kirobbant penzugyi valsag kihivasaira az agrargazdasagban is megindultak az ellenszerkeresesi probalkozasok, az elelmiszer-gazdasag egyes szereplői elterő tulelesi vagy tovabbfejlődesi strategiat alakitottak ki, valtoztattak a termelesi es koltsegszerkezetukon, ertekesitesi csatornaikon es technologiajukon. Elemzesunk az elelmiszer-gazdasagon belul a mezőgazdasagi alapanyag-termelessel foglalkozik, ahol nem az atlagos termelőket veszi celba, hanem az EUcsatlakozas es az azota eltelt evek nyerteseit es veszteseit. A tesztuzemi rendszer hosszu idősoros adatainak elemzesevel arra a kerdesre kerestuk a valaszt, hogy milyen tenyezők kulonboztetik meg a sikeres, tartosan jovedelmező uzemeket a sikertelen, veszteseges vagy jobb esetben stagnalo gazdasagoktol. A tenylegesen lejatszodott es jelenleg is tarto folyamatok, a tobb ev atlagaban regisztralt esemenyek a globalis kihivasokra nem egeszen azokat a magyar valaszokat sugalljak, mint amelyeket az uj agrarstrategiabol sokan előszeretettel kiemelnek. A nyertes gazdasagok a veszteseknel nagyobb teruleten gazdalkodnak, kevesebb allatot tartanak, a takarmanyt főkent sajat maguk termelik, a vizsgalt időszakban csokkentettek az allatallomanyukat, beruhazasaikat viszont jelentősen noveltek. Magasabb hozamokat es jobb ertekesitesi arakat ernek el, jobban megfizetik a munkavallaloikat. A nyertes uzemek nagyobb reszet vezetik mezőgazdasagi kepesitessel rendelkező szakemberek. Mind a szakmai iranyitasnak (szakkepzes, szaktanacsadas, kutatas, logisztika, terelő-osztonző szabalyozas stb.), mind a szakmai szervezeteknek bőven van lehetősege peldaertekű kezdemenyezesekre, azonban az eletkepes, versenykepes es fenntarthato fejlődesert legtobbet maguk a gazdalkodok tehetnek! Az ő tulajdonukban/ hasznalatukban van a fold; rajuk vannak bizva az erdők, a mezők, a vizek; rajtuk all az egyuttműkodes, a szervezettseg, az alkuerő. Maguk dontenek termelesi szerkezetukről, piaci kapcsolataikrol, sajat maguk tovabbkepzeseről. --------------------------------------------- Increasing market competition after European Union (EU) accession and the financial crisis from 2009 onwards created extra challenges for the Hungarian food sector. Agricultural producers, food processors and other actors in the food chain developed different strategies for surviving and growing: they changed their production and cost structures, marketing channels and technology. Our analysis deals with the food economy within the production of agricultural raw materials. It does not examine the average farmers, but looks at the winners and losers of the EU accession. Analysing the long time-series FADN data we sought to answer the following question: which factors distinguish the successful, long-term profitable from the unsuccessful, loss making farms. Our findings for the recent and current events do not really underpin the hypothetical results what many agricultural experts like to emphas","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"56 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2012-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131016903","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az ukrajnai munkavállalók munkavállalási jellemzői Magyarországon","authors":"Miklós Pakurár, Judit Oláh, Béla Cehla","doi":"10.22004/AG.ECON.141809","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.141809","url":null,"abstract":"A szomszedos orszagok kozotti munkaerő-aramlas lehetősegei egyre fontosabb kerdesse valnak Magyarorszag keleti hatarainak menten, a regota rendkivul rossz foglalkoztatasi helyzet, a keves allashely miatt az itt elők felnek leginkabb a konkurenciatol. Az ukrajnai allampolgarok letszama alapvetően ket regiora koncentralodik, az Eszak-Alfold regiora es a Kozep-Magyarorszag regiora. Kutatasunk celkitűzese, hogy pontos kepet kapjunk a Magyarorszagon levő ukrajnai allampolgarok foglalkoztatasi sajatossagairol. Az ukrajnai munkavallalok fontosabb jellemzői: dontő tobbseguk ferfi, kozepkoru, alapvetően elegedettek a fizetessel, a kedvezőbb kereseti lehetőseg a legfőbb vonzerő szamukra, szereny igenyeket tamasztanak a munkaval, illetve a munkaadojukkal szemben, tobbseguk nem kivan letelepedni Magyarorszagon. Megallapitottuk, hogy Ukrajnabol dontően magyar ajku munkavallalok erkeztek, igy a magyar igazolvanyok hataskorenek bővitesevel, egyszerűsitett ugyintezes bevezetesevel konnyebbe valna a hivatalos munkavallalas. Ez a javaslatunk azota messzemenően teljesult a magyar nemzetisegű, de nem magyar allampolgarok reszere lehetőve tett magyar allampolgarsag gyors megszerzesenek lehetősegevel. Sok esetben azert kezdemenyeztek a letelepedest a munkavallalok – es fektettek be sulyos osszegű penzeket a letelepedes folyamataba –, mert azaltal kedvezőbb helyzetbe kerultek, es ugyanolyan feltetelekkel dolgozhattak, mint magyarorszagi kollegaik. ------------------------------------------------------ Migration between Hungary and neighbouring countries has become increasingly important, mainly in the border regions because the citizens of these regions suffer from long-term unemployment, and they are afraid of foreign competition. In Hungary, Ukrainian workers are concentrated mainly in two areas: the North Great Plain region and the Central region. The aim of our research is to have a clear picture about the employment characteristics of the Ukrainian working people in Hungary. The most important characteristics of Ukrainian employees in Hungary are: the majority is middle aged men satisfied with their income, the main reason for them to work in Hungary is the higher earnings, their expectations toward their employer and workplace are moderate, and the most of them do not intend to settle down in Hungary. We found that, overwhelmingly, workers who could speak Hungarian had arrived from Ukraine and therefore the expansion of the scope of Register of Certificate of Hungarian Nationality and uncomplicated administration should have helped them to find jobs in Hungary. Due to the changes in the policies toward people of Hungarian nationality living abroad our suggestions have become reality as people living in foreign countries with Hungarian nationality can obtain Hungarian citizenship via a simple and quick process. At the time of the research, people of Hungarian nationality from Ukraine applied for Hungarian citizenship in order to attain a similar position in the Hu","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"165 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2012-04-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123508831","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}