GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics最新文献

{"title":"A magyar mezőgazdasági gépgyártás helyzete és kilátásai","authors":"István Husti, Gábor Antos, László Lőrincz, Árpád Bak","doi":"10.22004/AG.ECON.206102","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.206102","url":null,"abstract":"A magyar mezőgazdasagi gepgyartas mintegy 150 eves multra tekint vissza. Ebben az időszakban voltak dinamikus fellendulesek es időnkenti visszaesesek is. Az agazat legujabb kori fejlődeseben az 1980-as evek vegetől vegbement rendszervaltas hozta a legnagyobb valtozast. A korabbi evek főkent allami tulajdonu, nagyobb meretű szervezetei helyere szamos, elsősorban kis- es kozepes meretű vallalkozas lepett. Ma, a statisztikai besorolas alapjan, 168 olyan vallalkozas műkodik hazankban, amely mezőgazdasagi gepgyartassal (is) foglalkozik. Az agazatra leginkabb jellemző: a kkv-k tulsulya (85%), a kulfoldi tulajdon nagysaga (56,4%), az osszes foglalkoztatotti letszam (8000 fő feletti), az exportorientacio (80% feletti, mely elsősorban a nagyobb gyartok exportteljesitmenyenek koszonhető), az export-import egyenleg (+100 millio euro/ev). A jovőre vonatkozo kilatasok megismerese vegett megvizsgaltuk – elsősorban innovacios aktivitasuk szempontjabol – azokat a gyartokat, ahol az arbevetel 50%-nal nagyobb hanyada a mezőgazdasagi gepgyartasbol szarmazik. Azt tapasztaltuk, hogy a jovőjuket alapjaiban erintő K+F-re a teljes arbeveteluk mintegy 2%-at, marketingre 1-1,5%-at forditjak. A vizsgalt vallalatok 71%-a hajtott vegre termek- es 66%-a technologiai innovaciot. A termekinnovacioknal a minőseg javitas all vezető helyen, mig a technologiai innovacioknal a minőseg mellett a gyartasi koltsegek csokkentesenek torekvese erzekelhető. Ezek megfelelnek a nemzetkozi trendeknek. Az innovaciot gatlo tenyezők (a nagy kockazat es a magas koltseg, a tudas hianya, az alacsony innovacios potencial, elegtelen infrastruktura es a jogi, szabalyozasi, valamint adozasi nehezsegek) mellett vizsgalatunk megmutatta az innovaciot segitő tenyezőket is. Ezek soraban a szakmai kiallitasokon valo reszvetel lehetősege emelhető ki, amelyre a hazai vallalatok tobbsege egyre nagyobb figyelmet fordit. ------------- The Hungarian agricultural machinery manufacturing industry is about 150 years old. This period included dynamic boosts as well as occasional declines. The biggest change in the recent development of the industry was brought by the change of the political system at the end of the 1980s. The bigger, mostly state owned, institutions were replaced by small and medium sized enterprises (SMEs). Today, according to the official statistics, there are 168 companies in Hungary engaged in agricultural machinery manufacturing. The industry is mostly characterised by the predominance of SMEs (85%), a high ratio of foreign ownership (56.4%), the total employment number (over 8000 employees), the export orientation (over 80% due to the export capacity of the bigger manufacturers) and the export - import balance (+100 million EUR/year). In order to understand the future perspectives, we analysed those manufacturers – primarily based on their innovation activities – that generate more than 50% of their revenues from agricultural machinery manufacturing. We found that they spend 2% of their total re","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132186775","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Vevőelégedettség-vizsgálat tapasztalatai a mezőgazdasági gépek értékesítési folyamatában","authors":"Anikó Boll","doi":"10.22004/ag.econ.206096","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/ag.econ.206096","url":null,"abstract":"A mezőgazdasagi gepgyartas es gepforgalmazasi piac az elmult ket evtizedben markansan atalakult. A forgalomba hozott erőgepek teruleten europai viszonylatban enyhe novekedes jellemző. A legerőteljesebb valtozas eppen napjaink aktualis temaja Magyarorszagon, a kereskedők es disztributorok valtasa a nyugati mezőgazdasagi gepek forgalmazasanal. A gyarto es az importőr is a sajat erdeket kepviseli, megis a vevő dont. A tanulmany celja a vevői elegedettseg vizsgalata, az azt befolyasolo tenyezők feltarasa egy Magyarorszagon tobb evtizede jelen levő mezőgazdasagi gepforgalmazo peldajan, mint specialis piacon keresztul. A tema fontossagat jelzi, hogy a legtobb ceg altal elvegzett vevőelegedettsegi kutatas, fuggetlenul a termektől, nem publikus. Zart kerdesekből allo kerdőiv alapjan keszult a kutatas első resze, ahol kozel 500 vevő altal adott valaszok kerultek feldolgozasra. A vevők azok kozul kerultek kivalasztasra, akik 2006-ban vasaroltak az otfajta mezőgazdasagi geptipusbol. Tovabbi 60 mezőgazdasagi vallalkozot kerdeztem meg szemelyesen es telefonon 2012-ben es 2013-ban, ugyanazon kerdőiv alapjan. Kutatasi eredmenyeim kimutattak, hogy az altalam vizsgalt adatbazisban szereplő mezőgazdasagi gepeket vasarolt vallalkozok szamara nagyobb jelentőseggel birt a gepekhez kapcsolodo szolgaltatas, mint a gepek gyartasara iranyulo kerdesek. Az adatokat tovabbi vizsgalat ala vontam, s azt is megallapitottam, hogy a vevő lojalitasa nagy jelentőseggel bir, megsem hat olyan erővel a kereskedő irant tanusitott elegedettsegre, mint azt az altalam osszehasonlitasra kivalasztott autoipari felmeresek mutattak. Mindezekből arra kovetkeztetek, hogy a vevők altal elismert termek minősege mellett a nagyobb ertekesitesi siker erdekeben a human erőforras tovabbi fejlesztese, kepzese, vala¬mint a meglevő jo munkaerő megbecsulese hoz egy vallalatnak magasabb hozamot. ------------- The production and market distribution of agricultural machines have changed markedly over the past two decades. There has been a slight increase in the sales of machines on a European level. The most powerful change is connected to a current issue in Hungary, the changes in traders and distributors in western agriculture. While the manufacturer and importers look out for their own interests. The consumer is the one who makes the decisions. The aim of the study is to examine customer satisfaction, exploring the infl uencing factors through an example of an agricultural machinery manufacturer as a special market, which has been present in Hungary for several decades. The first part of the research is based on a questionnaire, which includes closed questions. Answers given by nearly 500 customers have been processed. The customers were selected from among those, who bought five types from agricultural machinery in 2006. I interviewed a further 60 farmers in person and over the phone in 2012 and 2013, based on the same questionnaire. My research results have shown that the farmers who purchased machines","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-08-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116105334","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Termelői heterogenitás a rövid ellátási láncokban: a piacokon értékesítő gazdák jellemző különbségei","authors":"Z. Benedek, I. Fertő, Lajos Baráth, J. Tóth","doi":"10.22004/AG.ECON.206089","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.206089","url":null,"abstract":"A jogszabalyok valtozasa eredmenyekeppen 2012 juniusaban nagymertekben leegyszerűsodott a termelői piacok nyitasa, ami ahhoz vezetett, hogy e piactipusok szama gyors emelkedesnek indult. Kerdőives vizsgalatot vegeztunk 2013 tavaszan olyan őstermelők koreben, akik a kovetkező piactipusok valamelyiken arultak: „hagyomanyos” piac (onkormanyzati fenntartasu, foldrajzi tavolsagtol fuggetlenul barmely őstermelő szamara nyitott), termelői piac (jogszabaly alapjan korlatozott beszallitoi vonzaskorzettel jellemezhető) es biopiac (ahol az arusitas tanusitvanyhoz kotott). Eredmenyeink alapjan e harom elterő piactipuson arulo termelői csoport jol elkulonithető termelő- es gazdasagspecifikus jellemzők, motivaciok, ertekesitesi csatornahasznalati szokasok alapjan. Leginkabb a hagyomanyos piaci termelők kulonulnek el, a masik ket csoport (a biomodszerek alkalmazasan tul) elsősorban csatornahasznalati szokasaiban ter el egymastol. Tapasztalataink azt mutatjak, hogy a harom piactipus megkulonboztetesenek elsősorban nagyvarosi kornyezetben van ertelme, ugyanakkor ez az a kornyezet, amely leginkabb fogekony a rovid ellatasi lancokra. Szakirodalmi adatok alapjan a fogyasztok a kozvetlenul ertekesitett arunak jo minőseget tulajdonitanak. A termelői piacok arfekvese ugyanakkor joval alacsonyabb a biopiacinal, ezert e piacok termelői a biogazdak komoly versenytarsai lehetnek. Mivel a csoportok kozotti atfedes korlatozott mertekű, ezert celzott tamogatasokra, illetve nem anyagi jellegű segitsegre (pl.: tanacsadasra, marketingismeretek bővitesere) is feltetlenul szukseg lenne annak erdekeben, hogy a hagyomanyos piacok őstermelői is reszesulhessenek a kozvetlen ertekesites előnyeiből, igy a rovid ellatasi lancok betolthessek videkfejlesztő funkciojukat. --------------- The legal environment regulating the opening of farmers’ markets in Hungary changed in June 2012, which resulted in a boom in the number of this market type. As of spring 2013, a questionnaire-based survey among farmers selling at “traditional” markets (that are government-run, open-to-all small-scale farmers, with no restriction regarding geographical distances), farmers’ markets (that are defined by law; where geographical distance is crucial) and organic markets (where certification is needed) revealed that these three farmers’ groups greatly differ from one another, based on farmer- and farm-specific characteristics, motivations and use of marketing channels. Separation of traditional market farmers is the most typical; the other two groups differ mostly (besides the application of organic methods) in the way that specific channels are used. Distinguishing between the three market types is recommended only in bigger cities – where the susceptibility to short food supply chains is the greatest. According to the literature, products purchased via direct selling are attributed higher quality by consumers. As prices at farmers’ markets are much below that of organic markets, farmers’ market farmers can easi","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-08-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132624039","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A mezőgazdasági termelői szervezetek-szövetkezetek jelentőségének és helyzetének változása az EU-csatlakozás után","authors":"G. GáborSzabó, István Barta","doi":"10.22004/AG.ECON.201409","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201409","url":null,"abstract":"Az Europai Unio 27 tagorszagaban elvegzett 2011–2012-es felmeres szerint a tagorszagok nagy reszeben a szovetkezesben rejlő lehetősegeket meg nem hasznaljak ki, mely megallapitas kulonosen igaz az uj tagorszagokra, igy Magyarorszagra is. Ennek megfelelően nagyon kismertekű e szervezetek piaci koncentracioja, illetve nagyon alacsony szintű a masodlagos szovetkezetek piaci reszesedese is. A tanulmany celja, hogy kritikai attekintest adjon az un. uj tipusu (beszerző, ertekesitő, szolgaltato stb.) szovetkezetek, mezőgazdasagi termelői szervezetek magyarorszagi helyzetenek es jelentősegenek alakulasarol. A cikk emellett elemzi a szovetkezetek előnyeit, illetve a sikeres szovetkezes akadalyait es felteteleit, vegul javaslatokat fogalmaz meg az egyuttműkodes erősitese erdekeben. ------------------- According to a recent (2011-2012) research project: “Support for Farmers’ Cooperatives” which has been commissioned and funded by European Commission, DG Agri, agricultural co-operation is underdeveloped in most of the 27 European Union Member States, a statement that is especially true in the New Member States, like Hungary. The level of market concentration of producer owned organisations (like producer groups and producer organisations) and secondary co-operation is extremely low. The aim of this study is to give a critical overview of the changes of importance and positions of the sotermed “new type” agricultural (like purchasing, marketing, service etc.) co-operatives and other producer organisations. Advantages of co-operatives, as well as obstacles and requirements of successful co-operation are analysed also and the study concludes with recommendations for strengthening co-operation among agricultural producers.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132054537","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A gazdaságszerkezet változása 2000 és 2013 között","authors":"Gábor Valkó","doi":"10.22004/ag.econ.201405","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/ag.econ.201405","url":null,"abstract":"A magyar mezőgazdasag szerkezetet attekintve megallapithato, hogy az egyeni gazdasagok szama meredeken csokkent 2000 es 2013 kozott, mikozben a gazdasagi szervezetek szama nem valtozott szamottevően. A csokkenes elsősorban a kis, sajat fogyasztasra termelő gazdasagok szamaban kovetkezett be. Ezzel osszefuggesben a hasznalt mezőgazdasagi terulet tekinteteben az egyeni gazdasagoknal koncentracio figyelhető meg, a gazdasagi szervezeteknel pedig a koncentracio kisebb csokkenese tapasztalhato. A sertesek allomanya nagymertekben visszaesett, mikozben a tyukal-lomany enyhen novekedett, a szarvasmarhak es juhok allomanya nem valtozott szamottevően. A brutto kibocsatast vizsgalva megallapithato, hogy a vizsgalt idő-szakban jelentős eltolodas tapasztalhato az allatok es allati termekek termeleseről a novenyi termekek termelese fele. ------------------ Concerning the structure of Hungarian agriculture, the number of private farms de-clined sharply between 2000 and 2013, while the number of enterprises has not changed significantly. The decline primarily occurred in the number of small farms producing for their own consumption. In this context, regarding the agricultural area used by private farms, concentration was observed, while a slight decrease in concen-tration can be observed for the enterprises. The number of pigs declined markedly, while the chicken stock rose slightly; the cattle and sheep population did not change significantly. Looking at the gross output, the period under review experienced a sig-nificant shift from the production of animal and animal products to the production of plant products.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"42 ","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114093045","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A magyar agrárkereskedelem tíz évvel a csatlakozás után","authors":"Attila Jámbor, Miklós Vásáry","doi":"10.22004/AG.ECON.201407","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201407","url":null,"abstract":"A tanulmany az Europai Unioval folytatott magyar agrarkereskedelem valtozo mintait elemzi a tizeves csatlakozasi evfordulo tukreben. Az elemzest a leiro statisztikakon tulmenően a megnyilvanulo komparativ előnyok es a termekterkep modszereivel vegezzuk 2001–2012 kozott. Az eredmenyek szerint az Europai Unio reszaranya a hazai agrarkereskedelemből 85-90%-ra nőtt a csatlakozas utan, ezen felul az agrarexport kozel haromszorosara, az agrarimport pedig kozel negyszeresere novekedett. Magyarorszag legfontosabb agrarexport-celpiacai a vizsgalt időszakban Nemetorszag, Romania, Szlovakia, Olaszorszag es Ausztria voltak, mig a legtobb agrartermek Nemetorszagbol, Lengyelorszagbol, Hollandiabol, Szlovakiabol es Ausztriabol erkezett. Az Europai Unioval folytatott hazai agrarkereskedelem ertekenek kozel ketharmada szarmazott a fenti orszagokbol 2012-ben. A magyar agrarexportban kiemelkedően fontos szerepe van a gabonafeleknek, a husoknak, az olajos novenyeknek, az elelmiszer-ipari mellektermekeknek es a zoldseg-gyumolcs keszitmenyeknek: osszesitett piaci reszesedesuk mindket vizsgalt időszakban meghaladta az 50%-ot, az elelmiszer-ipari mellektermekek, hustermekek, tejtermekek, egyeb keszetelek es gabonakeszitmenyek osszesitett reszesedese az EU-bol szarmazo agrarimportban pedig 43-45% kozott mozgott 2001–2012 kozott. A megnyilvanulo komparativ előnyok modszere alapjan vegzett elemzesek ravilagitanak, hogy osszesen harom termekcsoport (elő allatok, gabonafelek, elelmiszeripari mellektermekek) rendelkezett minden vizsgalt időszakban megnyilvanulo komparativ előnnyel 24 termekcsoportbol. Az is bizonyitast nyert, hogy 2001–2003- rol 2010–2012-re 18 termekcsoport megnyilvanulo komparativ előnyei csokkentek, utalva ezzel a komparativ előnyok es ezzel a versenypoziciok romlasara. Az eredmenyek szerint tovabba azon termekcsoportok szama, amelyekből hazank megnyilvanulo komparativ előnnyel rendelkezett es exportalt is, csokkent a csatlakozas utan, mig a komparativ hatrannyal biro es importalt termekek aranya nőtt. Kulonosen kedvezőtlen tendencia, hogy a hazai agrarexportot vezető termekek kozul a csatlakozas utan a gabonafelek es a mellektermekek kivetelevel a tobbi termekcsoport elveszitette komparativ előnyeit. ---------------------- The article analyses the changing patterns of Hungarian agri-food trade with the European Union (EU) at the tenth anniversary of EU accession. Besides descriptive statistics, the methods of revealed comparative advantages and product mapping are used for the period 2001-2012. The share of the European Union in national agri-food trade increased to 85-90% after accession, while agri-food exports increased by three times and agri-food imports by four times. The main agri-food export partners were Germany, Romania, Slovakia, Italy and Austria in the period analysed, while most agrifood products were imported from Germany, Poland, the Netherlands, Slovakia and Austria. Two thirds of the value of national agri-food trade came from countries ","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126983568","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":": A szőlő- és borágazat jellemzői a szlovén és magyar határ menti területen – Egy kérdőíves felmérés tapasztalatai","authors":"Erika Kiss, Judit Poór","doi":"10.22004/AG.ECON.201400","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201400","url":null,"abstract":"A Hagyomany elmenye cimű projekt kereteben a Drava-menten, a Muravideken es Zala megyeben, a boros gazdak koreben lekerdezett kerdőivvel vegzett felmeres kiertekelese soran kapott eredmenyek alapjan a kovetkező megallapitasok tehetők. Az eredmenyek egyertelmű kapcsolatot mutatnak a szőlőterulet nagysaga es annak jovedelemtermelő kepessege kozott. Szloveniaban a szőleszek es boraszok a megtermelt bort 90%-ban palackozzak, Zala megyeben viszont a kinalat 90%-at palackozatlan borkent ertekesitik. A boraszatok sikeres műkodesenek feltetelet a zalai termelők elsősorban a kedvezőbb penzugyi, palyazati tamogatasokban latjak. Ezzel ellentetben a szloven gazdalkodok főkent a tovabbkepzesben, a szakmaspecifikus ismeretek bőviteseben es megosztasaban nyujtott tamogatast tartjak fontosnak. E mogott orszagspecifikus gazdasagi szabalyozasok, elterő kisvallalkozoi műkodesi feltetelek, elterő vallalkozasi kultura es attitűd all. Az eredmenyek alapjan az alabbi javaslatok fogalmazhatok meg. A terseg szőlőtermelői kozos erdekkepviselet es koordinacio nelkul nem lesznek kepesek előbbre lepni. Erre azert lenne szukseg, mert meretukben nem versenykepesek, szovetkezesi es egyuttműkodesi hajlandosaguk alacsony. A szőlő- es bortermelők koreben fontos lenne az egyuttműkodes fokozasa a termeles es az ertekesites teruleten, akar termelői es ertekesitesi szovetkezet (szovetseg) vagy klaszter alakitasaval. Az egyuttműkodesnek jelentős lenduletet adhatna jovőkep felvazolasa, es annak elereset lehetőve tevő strategia kidolgozasa. A terseg piaci megjelenesehez elengedhetetlen az egyseges borimazs letrehozasa. A ket orszagban műkodő koordinalo szervezetek egyutt kell, hogy műkodjenek az imazsepitesben, valamint tematikus turisztikai borutvonalak kialakitasaban. A projekt soran kozosen kidolgozasra kerult – a tersegre jellemző olaszrizling szőlő- es borfajtara vonatkozoan – egy nemzetkozi szinvonalu, minősegi termesztesi es termelesi standard. Ez kivalo alapot nyujt a „szőlő es bor-arculat” letrehozasahoz. -------------------- THE EXPERIENCE OF TRADITION is a cross-border cooperation project between Slovenia and Hungary. The project was partly financed by the EU under the 2007-2013 Slovenia-Hungary Operational Programme. The authors, during the evaluation of the questionnaires completed by viticulturists and winemakers in the project area, and by the exploration of different skills in the Slovenian-Hungarian grape and wine production traditions, looked for development opportunities for the winegrowers’ businesses. The results show that the size of vineyards, the time frame of occupation of grapes and wine, the income generating capacity of grape and wine production, and the sales form of the wine itself, show significant differences between the investigated territorial units. The development ideas for the near future and the judgment of external factors needed for successful operation are highlighted from the regional differences in the examined factors, which can be explained by","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-04-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122978905","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Agrárgazdaságunk jelene és jövője","authors":"István Kapronczai","doi":"10.22004/AG.ECON.201398","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201398","url":null,"abstract":"A magyar mezőgazdasag az elmult egy-ket evtizedben nem volt olyan kedvező gazdasagi kondicioban, mint az elmult harom evben. A kedvező helyzet kialakulasaban kozrejatszott a mezőgazdasagi termekek termelői arainak emelkedese, az EU tamogatasi rendszere es a tobb mint husz eve stabil uzemszerkezet. Ezzel szemben a hazai elelmiszer-gazdasag kritikus pontja az elelmiszeripar helyzete. Csokken a termelese, alacsony a jovedelemtermelő potencialja es elegtelen a tőkeellatottsaga. Ahogy kivonult a kulfoldi tőke az agazatbol, ugy csokkent a jegyzett tőke is, mert hazai vallalkozoi korok nem voltak kepesek potolni a tőkecsokkenest. Az agrargazdasag jovőbeni pozicionalasahoz elsősorban azokat a strategiai kerdeseket celszerű meghatarozni, amelyek lehetősegeket es kockazatokat hordoznak magukban. Ezek kozul a kovetkezők emelhetők ki: piaci lehetősegek; foldbirtok-politika; Kozos Agrarpolitika; ontozesfejlesztes; elelmiszer-feldolgozas. A piaci lehetősegek kozul elsősorban a felkesz es kesztermekek exportaranyanak noveleset ajanlatos celkent meghatarozni, mert ha csak alapanyagot visznek ki, akkor azzal egyutt munkalehetősegek is tavoznak az orszagbol. A foldbirtok-politikaban lehetősegek es kockazatok is rejlenek. Pozitiv hozadekot jelentenek a tarsadalmi hatasok, mig a gazdasagi kovetkezmenyekben vannak kockazatok. Ez utobbiak ellensulyozhatok. A 2014–2020 kozotti Kozos Agrarpolitikaban nagyobbak a veszelyek, ami elsősorban abbol adodik, hogy a tagorszagi dontesek jelentős differencialodashoz vezethetnek az egyes uzemcsoportok tamogatasaban. Az ezzel kapcsolatos magyar dontesek racionalisak, a status quo fenntartasanak iranyaba mutatnak. Vegul strategiai celkent indokolt meghatarozni az ontozesi kapacitasok ujraeleszteset, de azt is latni kell, hogy az ontozes csak meghatarozott feltetelek teljesulese eseten gazdasagos. --------------- In the last two decades Hungarian agriculture had not been in such a favourable economic condition as in the last three years. The positive development of the situation can be contributed to the increase in production prices of agricultural products, to the EU support system and the stable operating structure of the last twenty years. In contrast, the critical point of the domestic food economy is the situation of the food industry. The level of production has been reduced, its profitability is low and the capital is insufficient. As foreign capital has been drawn out of the sector, the share capital has also been reduced as domestic entrepreneurs have not been able to make up for the capital loss. For the future positioning of the agricultural sector it is most useful to define those strategic questions which provide the possibilities and risks. Among them, the following could be highlighted: market potential, land policy, common agricultural policy, development of irrigation and food processing. In particular, with regard to market potential the export rates of semi-finished and finished products should be increased. If on","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-04-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116053032","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Pálinkafőzdék jövedelem- és kockázatelemzése","authors":"Z. Lakner, G. Kasza, Sándor Ács","doi":"10.22004/AG.ECON.201401","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201401","url":null,"abstract":"A tanulmany szakertői becsleseken alapulo modellszamitasok segitsegevel, az arkoltseg- fedezet-nyereseg modell alkalmazasaval, valamint beruhazasgaz dasagossa gi mutatok (NPV, IRR) felhasznalasaval, szimulacios elemzesekkel vizsgalja egy 30 ezer liter palinka keszitesere alkalmas palinkafőző modelluzem letesitesenek es műkodesenek gazdasagossagat es jovedelmezőseget, tovabba a kulonboző tenyezők hatasat a jovedelmezősegi es beruhazasgazdasagossagi mutatok alakulasara. Kutatasaink soran bizonyitottuk, hogy egy liter 50 v/v%-os vegyes gyumolcspalinka keszitesenek koltsege jovedeki ado nelkul atlagosan 2970 Ft, jovedeki adoval egyutt 90%-os valoszinűsegi szinten 4230 es 5040 Ft koze esik. Jelen feltetelek kozott a beruhazas csak akkor gazdasagos, ha specialis termek előallitasa valosul meg, ez azonban a kommersz palinkagyartashoz kepest jelentős tobbletkoltseggel jar. A beruhazas felfutasat kovetően az eves adozas előtti nyereseg varhato erteke kozel 80 millio Ft. -------------------- This article documents the costs-benefit relations of producing the traditional Hungarian spirit “palinka” on the basis of estimations of specialists working in the spirits sector. Important factors useful in planning a distillery are discussed; production costs and revenue are estimated for a model distillery with an output of 30 thousand litres of palinka. A break-even analysis was used to evaluate the profitability of the enterprise, applying a base set of input and output prices. Feasibility and risk of investment is determined on the basis of NPV and IRR indicators, applying simulation software. Research has shown that the expected total cost of mixed fruit palinka is ca. 2970 HUF (~10€) per one litre of 50 v/v% product, leaving aside the excise duty. In this case the economic efficiency of investment is relatively low. Production of specific products and following a differentiation strategy are necessary preconditions of economic success. The yearly profitability of investment before taxation is ca. 80 million HUF (~280 thousand €). According to model calculation the IRR of different business models is higher than 40%.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"193 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-04-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115644201","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Törpegazdaságok Magyarországon és az Európai Unió déli tagországaiban","authors":"Éva Varga","doi":"10.22004/AG.ECON.201399","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.201399","url":null,"abstract":"Az elemzes celja, hogy osszehasonlitsa az Europai Unio legnagyobb deli tagorszagainak (Spanyolorszag, Olaszorszag, Portugalia, Gorogorszag) es Magyarorszag legkisebb mezőgazdasagi tevekenyseget folytato, evi 2000 euronal kevesebb standard termelesi erteket (STE) előallito gazdasagait. Bar e torpegazdasagok szama a technologiai fejlődes es a birtokkoncentracio nyoman folyamatosan csokken, gazdasagi sulyuk pedig ma mar csekely, letezesuk es tevekenyseguk tobb szempontbol is fontos, gondoljunk csak a termeszeti taj gondozasaban es a videki nepesseg megtartasaban betoltott szerepukre. A mediterran orszagokban az osszes gazdasag mintegy harmada, Magyarorszagon pedig a ketharmada tartozik a 2000 euro STE alatti kategoriaba. A vizsgalt mediterran orszagokban a torpegazdasagok legkevesebb 98%-a, Magyarorszagon 92%-a művel mezőgazdasagi teruletet, allattartassal sokkal kevesebb torpegazdasag foglalkozik. Bar szinte mindegyikben folyik novenytermesztes, a torpegazdasagok egy-egy orszag mezőgazdasagi teruletenek alig nehany szazalekat művelik, az allatallomany elhanyagolhato reszet tartjak, jellemzően onellatasra termelnek, de a foglalkoztatasban – talan tulzas nelkul mondhato – nelkulozhetetlenek. A mezőgazdasagban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasagban vegzett munka nem csekely resze (pl. Portugaliaban 25%-a) e gazdasagokhoz kothető. Magyarorszagon kulonosen magas ez az arany, hiszen a mezőgazdasagi munka 40%-at a legalacsonyabb termelesi erteket előallito gazdasagokban vegeztek 2010-ben. A torpegazdasagok altal előallitott STE 2010-ben 1000 euro korul volt a negy mediterran orszag atlagaban, es alig tobb mint 700 euro Magyarorszagon. Ha ezeket az ertekeket osszevetjuk a letminimum osszegevel, kiderul, hogy a torpegazdasagok nem tartjak el a legkisebb haztartast sem, csak jovedelemkiegeszitest nyujtanak a gazdalkodoknak. -------------------- The purpose of this analysis is to compare the smallest farms in Hungary with those of the largest southern European Union countries (Spain, Italy, Portugal and Greece). Farms which are engaged in agricultural activities and produce less than EUR 2000 standard output (SO) are examined. Although the number of such farms is steadily declining as a result of technological development and land concentration, and their economic significance is low, their existence and their activity are still important for several reasons, such as the maintenance of the natural landscape and for the social viability of rural populations. In the four Mediterranean countries, about one third of all farms belong to the category of less than 2000 EUR in terms of SO, while in Hungary the figure is two-thirds. In the Mediterranean countries at least 98 per cent of the smallest farms (compared to 92 per cent in Hungary) have farmland, but many fewer farms carry out livestock production. Although almost all of them grow crops, they cultivate only a small percentage of the agricultural area and their livestock numbers are negligible. They typ","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"85 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-04-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126774041","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}