GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics最新文献

{"title":"Merre tart a világ mezőgazdasága? Változó prioritások a világ agrártermelésében","authors":"Csaba Csáki","doi":"10.22004/AG.ECON.141807","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.141807","url":null,"abstract":"A globalis agrarpiacok szamos valtozason mentek keresztul az utobbi evtizedekben. Napjaink legfontosabb tendenciai a novekvő globalis agrartermeles, a novekvő jovedelem es fogyasztas es a bővulő nemzetkozi agrarkereskedelem, amelyek mogott azonban jelentős regionalis es orszagok kozotti kulonbsegek rejlenek. Napjaink legfőbb kihivasai a novekvő armozgasok, a globalis elelmiszer-ellatas biztonsaga, a novekvő ehezes es tartos videki szegenyseg, a szelesedő videk-varos jovedelemkulonbsegek, valamint a klimavaltozas. A fenti kihivasoknak valo megfeleleshez fokozottabb nemzetkozi egyuttműkodes, a mezőgazdasag es az ahhoz kapcsolodo intezmenyi infrastruktura fejlesztese, videki munkahelyteremtes, az agrarkutatasok kiemelt tamogatasa, integralt teruleti es videkfejlesztesi strategiak kidolgozasa es a klimavaltozasra valo globalis felkeszules szukseges. ------------------------------------------------- Global agricultural markets have undergone several changes during recent decades. The most important trends at present are the growing global agricultural production, the increasing income and consumption, and the expanding international agricultural trade with significant regional and country differences. Currently, the biggest challenges are increasing price volatility, global food security, increasing starvation and permanent rural poverty together with the increasing urban-rural income gap and climate change. In order to meet these challenges, increased international cooperation, agricultural and the associated institutional development, rural job creation, support of agricultural research, integrated territorial and rural development strategies as well as global preparation for climate change are needed.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2012-04-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114055121","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A korszerű agrárgazdaság alapja a tudomány","authors":"László Gazdag","doi":"10.22004/AG.ECON.141805","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.141805","url":null,"abstract":"A korszerű agrartermeles lenyege, hogy versenykepesen, megfelelő mennyisegben es minősegben allitson elő egeszseges elelmiszert, kornyezetbarat modon. Ezt a komplex feladatot csakis a modern tudomany eredmenyeit alkalmazo gazdalkodas kepes teljesiteni. A multba revedes, az elavult formakhoz valo visszateres, a haladasellenes logika csakis az agazat leepulesehez, nemzetkozi tervesztesehez vezethet, ahogyan ezt sajnos a rendszervaltas utani magyar tapasztalat is bizonyitja. ------------------------------------------ The essence of modern agriculture are the economical and ecological efficiency, the quality and quantity, the healthy food, and the environment-friendly methodology. This complex mission can be carried out by the modern scientific achievements. The returning to past (archaic), to forms of out of date induces cutting down of the sector.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2012-02-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125095471","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Integrált információs rendszerek a mezőgazdasági vállalkozásokban","authors":"Zoltan Zorog, Tamas Csomos","doi":"10.22004/AG.ECON.141803","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.141803","url":null,"abstract":"A vizsgalt, kozel haromszaz mezőgazdasagi tevekenyseget folytato vallalkozas elenyesző aranyban (rendszerenkent a megkerdezettek 1–8% kozotti aranyaban) ismer integralt vallalati informacios rendszert. A megkerdezett vallalkozasok nem hasznalnak belső informaciokat integralo rendszert, amelynek segitsegevel nyomon kovethetnek a vallalkozas műkodeset, belső folyamatait. Ennek okakent egyreszt megemlithető, hogy a rendszerek megvasarlasa – a penzugyi helyzetukből kifolyolag – meglehetősen nagy terhet jelent a vallalkozasok szamara. Reszben ez is lehet az oka annak, hogy az altalunk megkerdezett termelők keves informacioval rendelkeznek a rendszerek altal nyujtott lehetősegekről, ezaltal tovabb gatolva azok bevezetesenek eselyet, előnyeinek hasznositasat. Jollehet egyfajta előrelepes tapasztalhato a mezőgazdasagi vallalkozasok koreben a kulonboző szamitastechnikai alkalmazasok terinformatikai, taverzekelesi szolgaltatasaiban, a vezetek nelkuli technologiak hasznalataban, viszont ezek ugynevezett szigetszerű megoldasoknak tekintendők, es nem segitik az integralt rendszerekhez valo kozeledest, amelyek lehetőseget nyujthatnanak egyes agazati folyamatok modellezesere. -------------------------------------------------- Very few of the almost three hundred examined agricultural enterprises (between 1% and 8% of the respondents in different sectors) are familiar with integrated information systems. The surveyed enterprises do not use internal information integrating systems that would help them to closely follow the operations of the enterprise and its internal processes. The reason for this on the one hand is that the purchase of such systems – due to the financial situation – presents a very heavy burden for agricultural enterprises. This may partially be the reason why the interviewed producers are not aware of the possibilities offered by such systems, which further hinders the chances of introducing these systems and utilizing their advantages. Although there are certain visible advances in agricultural enterprises using different IT applications, spatial informatics and remote sensing services, and wireless technology, these represent so called isolated solutions and do not support the acceptance of integrated systems which could present possibilities for modelling sectoral processes.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2012-02-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132649870","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az élelmiszer-ipari vállalkozások környezeti teljesítménye és a pénzügyi eredmények","authors":"Zsuzsanna Deák, István Hajdú","doi":"10.22004/AG.ECON.119945","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.119945","url":null,"abstract":"Kutatasunk celja fenyt deriteni arra, hogy a vallalkozasok kornyezeti teljesitmenye befolyasolja-e penzugyi teljesitmenyuket, tovabba az, hogy milyen szerepet jatszik ebben a media, hogyan valtozott az elmult időszakban a vallalkozasok zold erőfesziteseinek megitelese? Megallapithato, hogy azokban a vallalkozasokban, amelyekben a media es a befektetők kornyezeti teljesitmenyuket kedvezően itelik meg, magasabbak a megterulesi (ROE) mutatok, mint azokban, amelyeknek kornyezeti teljesitmenyet nem itelik meg pozitivan. A magyarorszagi tarsadalomban a nem anyagi ertekek iranti erzekenyseg es a kornyezettudatossag alacsony szintű. A tarsadalmi ertekrendben alarendelt szerepet jatszo kornyezetvedelmi gondolkozasra – reklamertek hijan – a media mersekelten hat. Ez a tendencia azonban, ha lassan is, de valtozik. --------------------------------------------- The purpose of our research was to assess whether the environmental performance of businesses affects their financial performance, and if yes, to what extent. What role do media play, and how has the perception of green efforts made by businesses changed in recent times? It was concluded that companies whose environmental performance was judged to be better by media and the investors had higher ROE indicators than companies whose performance was perceived to be less positive. In the Hungarian society, sensitivity to non-materialistic values is low, and environmental awareness is poor. The effect of media on environmental concepts, which are at the lower end of the range of values recognised by the society, is limited, as they represent little advertising value. This tendency, however, is slowly changing.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2011-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131807642","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Változó klíma, természet és az innovációs kihívások","authors":"László Dinya","doi":"10.22004/AG.ECON.119934","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.119934","url":null,"abstract":"A postcarbon gazdasag es tarsadalom fele lepkedve a kornyezeti valtozasokkal es az alkalmazkodast szolgalo valtoztatasokkal jaro, novekvő gazdasagi-tarsadalmi feszultsegek megoldasara iranyulo globalis es nemzeti szintű lepesek eddig igen szereny eredmenyekkel jartak. Irasunkban ennek szamos lehetseges oka kozul a valtozasokban (kihivasokban) eddig jobbara figyelmen kivul hagyott komplex osszefuggeseire mutatunk ra az altalunk korabban mar targyalt „Top 10” globalis kihivas ujraertelmezesevel. A hosszu tavu innovacios ciklusok es a jelenlegi kihivasok parhuzamba allitasaval pedig kiemeljuk az eddig hatterbe szorult, komplex, rendszerszintű innovaciok novekvő fontossagat. --------------------------------------- Entering into the postcarbon sociaty, the role of innovation is increasing","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"92 2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2011-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123168807","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A közvetlen termelői értékesítés szerepe, jellemzői","authors":"Attila Buday-Sántha","doi":"10.22004/AG.ECON.119946","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.119946","url":null,"abstract":"A magyar mezőgazdasag es ezzel a magyar videk elhuzodo valsaga szinte kikenyszeriti, hogy az egyes kormanyprogramokban, nemzeti fejlesztesi tervekben, teruleti gazdasagi strategiakban megvalto megoldasokat vonultassanak fel. Igy kapott kiemelt figyelmet a videki turizmus, a kezműipar, a hungarikumok kerdese, jelenleg pedig a kozvetlen termelői ertekesites lehetősege. Ezek kozos jellemzője, hogy a kialakult allapotokat nem kerdőjelezik meg, csak annak eletkepessegenek javitasahoz egy eddig is ismert megoldast tolnak előterbe, elkerulve ezzel, hogy az alapvető gondokkal szembenezzenek. Nem esik szo a gazdasagi versenykepessegről, holott a folyamatosan vegbemenő leepulesi folyamat a versenykepesseg elvesztesenek egyenes kovetkezmenye. Ez pedig az agraragazat tulajdonosi szetaprozodasara, a mezőgazdasagbol es egyben az egesz videkről tortenő folyamatos jovedelemelszivas mertekere (foldberlet), az agrarvertikum felső szakaszainak, a feldolgozasnak es kereskedelemnek kizarolag profiterdekelt kulfoldi erdekeltsegbe adasara vezethető vissza. A mezőgazdasagi alapanyag-termelesben alapvető feladatot jelent a foldkoncentracio elősegitese, a tovabbi felaprozodas megallitasa, a jovedelemkivonas merseklese es a gazdasagi tarsulasok letrehozasa, ezzel az agazat szervezettsegenek a javitasa. Ez onmagaban is nehez feladat, mert kialakult erdekrendszereket erint, hiszen a varos sikeresen megoldotta a videk gyarmatositasat a jovedelemelvonas „polgari formajan”, a foldberleten keresztul. A termelői tarsulasok pedig a jovő erdekeben vegrehajtott termelői onkorlatozast, kozos szabalyrendszerhez tortenő igazodast jelentik, ami atmenetileg gazdasagi aldozattal is jar, s csak bizalmi alapon műkodik. A jelenlegi zavaros helyzetben a bizalmi legkor kialakitasa az egyik legnehezebb feladat. Barmilyen eretneksegnek hangzik, szukseges lenne az allami tulajdonban levő kincstari birtok ujraszervezese, amelyek a fejlesztes es integracio kozpontjai, tovabba a gazdalkodasi folyamatok kozvetlen allami kontrollalasanak a bazisai lehetnenek. Nagyon fontos, hogy a kulfoldi kezbe atjatszott elelmiszeripar es kereskedelem hatarozott allami szabalyozasaval es ellenőrzesevel biztositsak a nemzeti erdekek ervenyesiteset, es minden eszkozzel elősegitsek (beleertve az allami hozzajarulast es tulajdonlast is) a versenykepes meretű feldolgozo kapacitasok letrejottet. Ez lenyegesen tobb, mint amit a helyi ellatast biztosito kisvallalkozasok tamogatasa jelenthet. Vegul pedig le kell szamolni azokkal a hazug sztereotipiakkal, hogy a kistermeles hatekony, az onallo gazdalkodas a peldakep, a nagy rendszer kornyezetrombolo, egeszsegtelen elelmiszert termelő, a kicsi kornyezetkimelő es egeszsegre biztonsagot nyujto, vagy a tenylegesen mar szinte nem letező hungarikumok jelentik a mezőgazdasag jovőjet. A kettő helyes aranyat egy agazati peldan keresztul is szemleltetni tudjuk: Magyarorszag realis vagosertes-termelő kapacitasa kb. 8 millio darab, es ha ebben levagnak 100 ezer mangalicat (eddigi maximum","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2011-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133483377","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A magyarországi máktermelésről","authors":"Patrícia Karácsony, K. Tóth, Gyula Pinek, Róbert Pál","doi":"10.22004/AG.ECON.119932","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.119932","url":null,"abstract":"Hazankban az utobbi evekben egyre nagyobb teruleteken folyik alkaloida es etkezesi mak termelese. Megallapithato, hogy nem igazolodtak be azok a varakozasok, melyek az unios csatlakozastol a maktermeles csokkeneset vartak, annak ellenere, hogy az unio korlatozta egyes hazai, magasabb alkaloidatartalmu fajtak termeleset. Vizsgalataink alapjan megallapithato, hogy a maktermeles magas hektaronkenti termelesi koltsege ellenere jovedelmező. Ha a hazai maktermelest az 1960-as evek szintjere emelnek, akkor az hozzajarulhatna a napjainkban fennmaradasukert es mindennapi megelhetesukert kuzdő – elsősorban a szegenyebb kelet-magyarorszagi regiokban – gazdalkodok megelhetesehez. ------------------------------------- The area used for growing poppy seed for human consumption or alkaloid production in Hungary has been growing in recent years. We can conclude that the fears that Hunga ry’s accession to the European Union would reduce poppy seed growing did not come true even though the Community limited the growing of certain Hungarian varieties with a higher alkaloid concentration. Our research shows that despite its high per-hectare cost, poppy seed growing is a profitable activity. If we could increase poppy seed growing in Hungary to the level where it was in the 1960-ies, it could contribute to the livelihood of farmers - especially in the poorer areas of Eastern Hungary – who are currently fighting to make ends meet and survive.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"36 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2011-10-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125728010","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Gyógynövény-fogyasztási szokások vizsgálata","authors":"Á. Panyor","doi":"10.22004/AG.ECON.119920","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.119920","url":null,"abstract":"A gyogynovenyek reneszanszukat elik, folyamatosan novekszik a gyogynovenyekből keszult termekek iranti kereslet. Kutatasunkban kozvetlen fogyasztoi megkerdezesek segitsegevel ravilagitunk a gyogynovenyeket hasznalok szokasaira, vasarlasukat befolyasolo tenyezőkre. Primer kutatasi eredmenyeink alatamasztjak a fogyasztok gyogynovenyek iranti fokozodo keresletet, de jelzik, hogy rendkivul hianyosak a gyogynovenyek hatasaival kapcsolatos ismereteik. A megkerdezettek kozul a legtobben teakent fogyasztjak a gyogynovenyeket, illetve gel vagy krem formaban hasznaljak. A valaszadok a legnepszerűbb gyogynovenyfajok koze soroltak a kamillat, a csalant es az aloe verat. A vizsgalt termekek vasarlasakor a minőseget tartottak a legfontosabbnak, majd az arat es a szarmazasi helyet. A fogyasztok fele tortenő kommunikacioban fontos annak megvilagitasa, hogy a gyogynovenyek fogyasztasaval betegsegek kialakulasa előzhető meg, sőt sok esetben a mar kialakult betegseg is kezelhető. A marketingkommunikacios eszkozok kozott a fogyasztok legszelesebb reteget erintő televizios tarsadalmi celu hirdetesek, a főbb vasarlohelyeken tajekoztato kiadvanyok, szorolapok elhelyezese, valamint allami tamogatasokkal es civil szervezetek bevonasaval „egeszsegnapok” szervezese ajanlhato. --------------------------------------------- Nowadays we experience a renaissance of herbs and the demand for herbal products is continuously increasing. In our research we conducted direct consumer interviews to shed light on the domestic herb consumption habits and the factors affecting consumer purchases. The key findings of the research confirm the growing consumer demand, but also indicate a very incomplete knowledge of the effects of herbs. Communication directed at the consumers should emphasize that the consumption of herbs can prevent – and often be a treatment for – various diseases. The following marketing communication tools are recommended: public service television commercials, which reach the widest audience; leaflets and brochures distributed at the key points of sale; and the organisation of “Health Days” together with NGOs and governmental aid. Most of the respondents consumed herbs in the form of herbal teas, or used herbal gels and creams. Respondents listed chamomile, nettle and aloe vera as the most popular herbs. When purchasing herbal products, they said they considered quality the most important, followed by price and the place of origin.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2011-08-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128812401","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Magyarországi eredetű élelmiszerek részesedése a hazai kiskereskedelemben","authors":"G. Kasza, Orsolya Fehér, Judit Kispal, L. Ózsvári","doi":"10.22004/AG.ECON.119896","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.119896","url":null,"abstract":"A kutatas celja az, hogy attekintest adjunk a magyarorszagi eredetű elelmiszertermekek piaci reszesedeseről a hazai kiskereskedelemben. A Magyarorszagon tevekenykedő legnagyobb – harom hazai es kilenc nemzetkozi tulajdonu – kiskereskedelmi lanc egy-egy veletlenszerűen kivalasztott kereskedelmi egysegeben 2010 oktobereben lefolytatott, egyszeri allapotfelvetelben 10 termekcsoport (huskeszitmeny, talcas baromfihus, talcas serteshus, tojas, joghurt-kefir-tejfol, sajt-sajtkeszitmeny-turo, tej, zoldseg-gyumolcs – szezonalis minta –, mez, lekvar) magyarorszagi beszallitoi reszaranyat mertuk fel. A termekcsoportok kivalasztasanal meghatarozo szempont volt, hogy az idetartozo elelmiszerek Magyarorszagon előallithatok legyenek. A felmeres eredmenye szerint minden vizsgalt termekcsoportban 50%-nal nagyobb hazai beszallitoi reszarany allapithato meg. Egyes termekcsoportoknal – peldaul a talcas husoknal, illetve tojasnal – ez az arany 90% feletti. Ugyanakkor a tejtermekek – a folyadektej kivetelevel –, valamint a gyumolcsdzsemeknel a hazai eredetű termekek aranya alig haladta meg az 50%-ot. Az osszes, altalunk vizsgalt arufelesegben 76,4% volt a magyarorszagi termekek aranya. A hazai tulajdonu lancoknal ez az arany magasabb, 82%-os, mig a nemzetkozi lancoknal 72,8%-os volt. ------------------------------------------------ The purpose of the study was to estimate the market share of the foodstuffs of Hungarian origin in the retail trade in Hungary. In randomly selected commercial units of the largest 12 retail chains operating in Hungary, out of which 3 were Hungarian-owned and 9 were multinational, a one-shot survey was conducted in October 2010 to assess the share of the Hungarian suppliers regarding 10 food categories (meat products, fresh poultry meat in tray packaging, fresh pork meat in tray packaging, eggs, yogurt–kefir–sour cream, cheese–processed cheese products–cottage-cheese, milk, fruits and vegetables (seasonal sample), honey and jam). A decisive criterion in selecting the food categories was that the foodstuffs could be produced in Hungary as well. The results of the survey show that the market share of the Hungarian suppliers was over 50 percent in every food category examined. In some food categories, e.g. fresh meat in tray packaging and eggs, this proportion was over 90 percent. However, the market share of Hungarian foodstuffs hardly exceeded the 50 percent in the case of milk products, except for milk itself, and in the case of jams. With regard to all food categories the portion of the Hungarian food products was 76.4 percent altogether. In the Hungarian-owned retail-chains this share was larger (82 percent), while the corresponding figure in the multinational stores was 72.8 percent on average.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"62 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2011-04-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130013460","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A földbirtok-politika lehetséges irányai (Az eddigi vita összefoglalása)","authors":"István Kapronczai","doi":"10.22004/AG.ECON.119890","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.119890","url":null,"abstract":"A „Gazdalkodas” 2010. evi 2. szamaban vitacikkem jelent meg „A foldbirtok-politikavalaszt igenylő kerdesei” cimen. Ezzel az volt a celom, hogy a temakorrel kapcsolatban felvessek kerdeseket, leirjak megallapitasokat, es ezzel egy olyan vitat generaljak, ami forumot ad a tudomanyos kozelet szereplőinek a megszolalasra, a velemenyek utkoztetesere, egymas nezeteinek jobb megertesere, a politika szamara javaslatok megfogalmazasara. A vitaban az agrargazdasagtan, uzemtan kepviselői es masok kifejthettek a velemenyuket olyan fontos birtokpolitikai kerdesekkel kapcsolatban, mint a foldtulajdon, a foldhasznalat, a foldberlet, a foldpiac, a mezőgazdasagi uzemszabalyozas, a tagositas, a fold oroklese, a kulfoldiek foldhoz jutasa, az allam szerepvallalasa es ennek eszkozrendszere. Mar a vitaindito gondolatok megfogalmazasakor meggyőződesem volt, hogy a temakort a lehető legszelesebben kell felvetni, mert a birtokpolitika megalkotasa komplex megkozelitest igenyel. Ennek nemcsak szakmai indokai vannak, hanem praktikus okai is: minel szelesebben vetjuk fel ugyanis ezt a politikailag igencsak erzekenytemat, annal tobb feluletet talalunk a kompromisszumokra, a megegyezesre, ahonnan el lehet kezdeni a kozos munkat. A komplex megkozelites szuksegesseget igazolja Csete Laszlo es Barcza Gabriella vita soran tett megallapitasa is: „a foldkerdes a tulajdonlasra szűkitve onmagaban nem, csak hosszabb tavra előre tekintve, osszefuggeseiben oldhato meg.” Az elmult ev februari vitainditast az magyarazta, hogy mar akkor erezni lehetett, a 2010. evi valasztas jelentős fordulatot hoz a rendszervaltas utani magyar politikaban. Ennek egyik markans terulete lesz az agrarpolitika, es ennek fő meghatarozoja, a birtokpolitika. Tarthatatlanna valt az az allapot – es ezt a vita szinte valamennyi resztvevője visszaigazolta –, hogy az elmult evtizedek kormanyainak egyikeben sem kapott strategiai, szocialis es kornyezetfenntarto jelentősegenek megfelelő figyelmet a videk es az agrargazdasag. (Ebben a sorban talan csak az első Orban-kormany kapott nemi felmentest Alvincztol, Barczatol es Csetetől.) Marpedig ha fokuszba kerulnek az agrar- es birtokpolitika kerdesei, a jelenlegi nehez helyzetből a kitorest egy azonos iranyba huzo csapat, egy kozosseg, az agrartarsadalom egyuttes velemenyalkotasa segitheti. Ehhez a munkahoz – ha ugy tetszik, strategiaalkotashoz – kivant szereny eszkozeivel hatteret adni ez a vita, hogy megerősitse, cafolja, vagy eppen kiegeszitse a politikaban megfogalmazott (pre)koncepciokat. Ma mar tudott, hogy a foldmoratoriumot az Unio 2014-ig meghosszabbitja. Nem kis teljesitmenye ez a magyar agrardiplomacianak, hiszen ennek a lehetősegnek az ervenyesithetősegeről cikkeinkben tobben is pesszimistan nyilatkoztunk. Tobbsegeben azonban egyetertettunk abban, hogy a vonatkozo jogintezmenyek attekintese es ujraszabalyozasa ebben az esetben sem tűr halasztast, mert – mint Orlovits Zsolt a vita soran kiemelte – az uj birtokpolitikai koncepcio eredmenyes adaptaciojahoz viszonyl","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"82 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2011-02-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122656413","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}