GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics最新文献

{"title":"A magyar élelmiszer-gazdaság „válságteljesítménye”","authors":"Tamás Mizik","doi":"10.22004/AG.ECON.312083","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.312083","url":null,"abstract":"A valsagok a gazdasag egeszet erintik, azonban a hatasuk merteke elterő az egyes agazatokban. A legutobbi ket, Magyarorszag szempontjabol erdemi hatassal biro valsag (a globalis penzugyi valsag 2008-ban es az Oroszorszag elleni embargo 2014-ben) kapcsan lathato volt, hogy a nemzetkozi agrarkereskedelem ertekben es mennyisegben is csokkent, valamint a mezőgazdasagi termekek ara jellemzően nőtt, kulonosen 2007-ről 2008-ra. Magyarorszagnak mar 2004 előtt is kulkereskedelmi tobblete volt az agrartermekekből, ami az EU-csatlakozast kovetően jelentősen bővult. A cikk celja annak vizsgalata, hogy az elelmiszer-gazdasag teljesitmenyere hogyan hatottak az elmult időszak valsagai. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy ez sok tenyezőtől fugg, peldaul az előallitott termekek tipusatol (nyersanyag vagy feldolgozott termek, romlando vagy nem romlando aru stb.), illetve a kereskedelmi integracio szintjetől. Ennek erdekeben a cikk attekintest nyujt a magyar mezőgazdasag es az elelmiszer-gazdasagi kulkereskedelem teljesitmenyeről. Mivel Magyarorszag erősen integralodott az EU kozos piacaba, igy elsősorban a tobbi tagallammal kereskedik, a legfontosabb kulkereskedelmi partnere Nemetorszag. Ezt termekszinten vizsgalva megallapithato, hogy a nyersanyagok aranya magasabb az exportoldalon (gabonafelek es olajos magvak) az importoldalhoz kepest (peldaul hus es husfelek vagy a kulonfele cukraszati keszitmenyek). Az eredmenyek alapjan a Covid–19-jarvany hatasa mas volt, mint a ket korabbi valsage. A szallitasi nehezsegek ellenere a magyar kivitel bővult, ami novekvő kereskedelmi tobbletet eredmenyezett. Masreszt a nemzetkozi elelmiszerarak is stabilak maradtak. Mindez osszessegeben előnyos volt Magyarorszag szamara, mivel a belfoldi keresletet jelentősen meghalado termeles magas elelmezesbiztonsagot eredmenyezett, raadasul nőtt a kereskedelmi tobblet nagysaga is. -------- Crises affect the whole economy, but their impacts vary from sector to sector. The last two crises from Hungarian aspect (the global financial crisis in 2008 and the embargo against Russia in 2014) have resulted in a decline in international agri-food trade and an increase in agricultural prices. Hungary had an agri-food trade surplus even before the EU accession which increased significantly after the accession. The purpose of this article is to give an overview of the impacts of the past 3 crises on the Hungarian agri-food industry. According to the results, the type of products (raw material vs. processed product, perishable vs non-perishable goods, etc.) and the level of trade integration matter among other issues. To this end, the article provides an overview of the Hungarian agricultural production and agri-food trade performance. As Hungary is strongly integrated into the EU’s single market, therefore trading mainly happens with other member states, and its most important trade partner is Germany. At the product level, it can be seen that the share of raw materials is higher on the export side (cereal","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129512974","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Versenyképesség a nemzetközi narancskereskedelemben","authors":"Attila Jámbor, Dorottya Czirkl","doi":"10.22004/AG.ECON.312086","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.312086","url":null,"abstract":"a tanulmany a nemzetkozi narancskereskedelem versenykepesseget vizsgalja \u0000az 1993–2018 kozotti időszakban globalis adatok alapjan. a kutatas a megnyilvanulo komparativ előnyok modszeret alkalmazza a friss gyumolcs, illetve az abbol keszult narancsle kereskedelmi adatainak elemzesehez. a vizsgalat eredmenyeiből kiderul, hogy mely orszagok a vilag legnagyobb narancs-, illetve narancsletermelői es \u0000exportőrei, valamint a cikk ramutat, hogy ezen allamok a feldolgozott termek, vagy \u0000pedig a friss gyumolcs kereskedelmere koncentralnak. Ugyan a vilag legnagyobb narancstermelő orszaga brazilia, a gyumolcs nemzetkozi kereskedelmeben reszt vevő \u0000top 10 orszag kozott megsem szerepel, ami ramutat arra, hogy az allam főleg feldolgozasra osszpontosit. brazilia a vilag narancsleexportjanak 50-60 szazalekat adja \u0000minden időszakban. a friss narancs exportpiacat tekintve nem tapasztalhato magas \u0000koncentracio, azonban Spanyolorszag reszesedese folyamatosan erősodik, mellette \u0000pedig Del-Afrika es Egyiptom emlithető meg feltorekvő orszagokkent. az elemzesek \u0000szerint a nemzetkozi narancskereskedelemben a friss narancs tekinteteben Egyiptom komparativ előnye nőtt a legnagyobb mertekben, es az utobbi időszakokban a \u0000legmagasabb eredmenyekkel rendelkezett, az orszagot Del-Afrika, Gorogorszag es \u0000Spanyolorszag kovette. a narancsle kereskedelmenek vizsgalataban nem meglepő, \u0000hogy Brazilia rendelkezett a legnagyobb komparativ előnnyel, bar annak merteke folyamatosan csokken. a komparativ előnyok dinamikus elemzesevel nagymertekű \u0000csokkenes figyelhető meg az előnyok tulelesi eselyeiben, ramutatva ezzel a folyamatosan elesedő versenyre a nemzetkozi narancspiacon.","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"60 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127683514","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Családi gazdasági keretek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata","authors":"Aliz Feketéné Ferenczi, István Szűcs, Viktória Vida","doi":"10.22004/AG.ECON.312085","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.312085","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"121 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123704889","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A külkereskedelmi költségek és az élelmiszerválság hatása a magyar kukoricaexportra","authors":"I. Fertő, András Bence Szerb","doi":"10.22004/AG.ECON.312082","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.312082","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114301275","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A hazai pontyhozamokat meghatározó tényezők és a termelést korlátozó erőforrások elemzése termelési függvény alapján","authors":"Gergő Gyalog, László Berzi-Nagy, Flórián Tóth, Emese Békefi, Mónika Bojtárné Lukácsik","doi":"10.22004/AG.ECON.310593","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.310593","url":null,"abstract":"Bar a hazai togazdasagi termeles hosszabb időhorizontot tekintve stagnal, az egyes evek kozott jelentős fluktuacio mutatkozik a megtermelt hal mennyisegeben, ahogy az egyes regiok es gazdasagok atlagos hozamaiban is szignifikansak a kulonbsegek. Jelen tanulmany kereteben egy termelesi fuggveny elemzesevel valaszt szerettunk volna kapni arra, hogy melyek azok az inputtenyezők es termelesi infrastrukturalis adottsagok, amelyek magyarazzak az egyes uzemek es az egyes evek kozotti kulonbsegeket a pontyhozamokban. Szinten vizsgaltuk, hogy a termelesi fuggveny alapjan a munkaerőpiaci problemak es a klimavaltozassal osszefuggő esetleges vizhiany mekkora hatassal lehet a szektor kibocsatasara. Cobb–Douglas-modellt parametereztunk 180 togazdasagi uzem adatai alapjan, amelynek eredmenyvaltozoja a pontyhozam volt, magyarazo valtozoi kozott pedig azon termelesi tenyezők (takarmany, tenyeszanyag, elő munka, viz) es termelesi infrastrukturalis adottsagok (nadas aranya, a tavak atlagos melysege) szerepeltek, amelyekre elerhető uzemsoros adataink voltak. A termelesi fuggveny parametereinek elemzese soran megallapitottuk, hogy a termelesi inputok kozul a takarmanyhasznalat es a tenyeszanyag-kihelyezes intenzitasan kivul az egy hektarra juto elő munka, valamint a felhasznalt viz mennyisege is szignifikans modon befolyasolja a hektaronkenti hozamok alakulasat. Ezen tulmenően a termelesi infrastruktura jellemzői kozul a nyilt vizfelulet es a nadas egymas kozotti aranya is meghatarozo tenyező, ugyanakkor a vizmelyseg nem bizonyult szignifikans valtozonak a vizsgalt gazdasagok adatai alapjan. A modell szerint az orszagos termelesi eredmenyt nagymertekben befolyasolja az előző ev egy- es ketnyaras pontytermelese, vagyis az adott evre rendelkezesre allo tenyeszanyag: 100 tonna behelyezett tobblet tenyeszanyag mintegy 270 tonnaval noveli a lehalaszasi eredmenyeket. Ezzel szemben a foglalkoztatas jelenlegi szintje mellett a munkaerő-kinalat esetleges tovabbi szűkulese nem jelenthet komoly korlatozo tenyezőt a hazai pontytermeles volumenenek fenntartasat tekintve, amennyiben a termelesi fuggveny hatartermeket vizsgaljuk. Vegul a vizfelhasznalast tekintve a parameterezett fuggveny arra enged kovetkeztetni, hogy az a mintegy 30-50 millio m3-nyi mennyiseg, amely az elmult evek soran a kulonbseget kepezte az egyes szezonok kozott a felhasznalt viz tekinteteben, szinten nincs jelentős hatassal az orszagos termeles kilatasaira. -------- Although Hungarian pond production has long been stagnant, there is a significant fluctuation between years. Moreover, difference in average carp yields of different regions is huge as well. Using econometric tools, the present study aims to identify those production inputs and characteristics of production infrastructure that explain the differences in productivity of carp farms. It was also analyzed whether and to what extent labour shortage and climate-change driven water stress may constrain production in the future. A CobbDouglas production ","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"600 2","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133848723","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Bioélelmiszerek vásárlóinak jellemzői Magyarországon – az Ökopiac tanulságai","authors":"Lili Rebeka Kertész, Áron Török","doi":"10.22004/AG.ECON.310594","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.310594","url":null,"abstract":"Az egeszseges es kornyezettudatos eletforma elterjedesevel egyre nagyobb teret nyertek maguknak a specialis, funkcionalis elelmiszerek, azon belul is kulon kiemelendő az okologiai termelesből szarmazo termekek, azaz a biotermekek piaca. A biotermekek nepszerűsege a fogyasztok koreben ma mar vitathatatlan. Az elmult evekben folyamatosan nőtt a biotermekek fogyasztasa mind globalis, mind hazai viszonylatban, a kiemelkedő kulonbseg azonban a novekedesi tendencia mertekeben rejlik. Hazankban jelenleg a lakossagnak meg mindig csak egy szűk retege fogyaszt rendszeresen valamilyen bioelelmiszert, ezen belul pedig azok aranya, akik a termekeket valamilyen piacon szerzik be, szinte elenyesző. Magyarorszagon mindossze nehany olyan piac talalhato, amely kifejezetten a biotermekekkel valo kereskedelemre specializalodott, Budapesten is osszesen harom ilyen talalhato. Tanulmanyunkban a legnagyobb hazai biopiacot (biokultura Okopiac) vizsgaltuk, es megallapitast nyert, hogy az itt rendszeresen vasarlok elsősorban magas iskolai vegzettseggel biro, kozep-felső osztalybeli budapesti nők, akik leginkabb gabonafelekből keszult termekeket, zoldsegeket es gyumolcsoket vasarolnak, havonta jellemzően tobb mint 25 000 Ft-ert. Az itt vasarlok rendszeresen megfordulnak az Okopiacon, emellett pedig szupermarketekben, diszkontokban es bioelelmiszer-boltokban is vasarolnak. Az Okopiac vasarloi a magyar atlaghoz kepest joval tajekozottabbak a kulonboző elelmiszer-jeloleseket illetően, s emellett tudatosan vasaroljak ezeket az elelmiszereket annak ellenere, hogy tisztaban vannak azzal, hogy az Okopiac jellemző arszintje meg a bioelelmiszerek kozott is kifejezetten magasnak mondhato. ----------- With the spread of a healthy and environmentally conscious lifestyle, special and functional foods have gained more space, especially in the case of organically produced products. The popularity of organic products among consumers is now indisputable. Consumption of organic products has grown steadily in recent years, both globally and domestically; however, a notable difference lies in the extent of the growth trend. In Hungary, at present, only a small consumer segment seeks organic foods regularly. Within this, the proportion of those who purchase products at a produce market is almost negligible. only a few markets in Hungary are specialized in the supply of organic products, and only three such markets are located in Budapest. In our study, we examined the largest domestic organic market (Biokultura Okopiac). We found that the regular customers here are mainly upper-middle-class women from Budapest, mostly buying cereals, vegetables and fruits, typically for more than HUF 25,000 per month. These consumers visit the Okopiac regularly, but they also do their shopping in supermarkets, discount stores and organic grocery stores. The customers of Okopiac are much more informed about the various food labels than the Hungarian average, and they also consciously buy these foods, even though","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123027075","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A magyar élelmiszeripar digitális fejlettségének helyzetértékelése","authors":"Attila Sándor Debrenti, Miklós Herdon","doi":"10.22004/AG.ECON.310591","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.310591","url":null,"abstract":"Az informaciotechnologiak rohamos fejlődesenek koszonhetően az ipari folyamatok digitalizacioja es automatizacioja uj kihivasok ele allitja az elelmiszer-gazdasagi szereplőket is. Mivel a digitalizacios technologiak alkalmazasa a vallalkozasok műkodtetesenek egyik eszkoze a hatekonysag noveleseben, ezert fontosnak tartottuk, hogy megvizsgaljuk a magyarorszagi elelmiszeripar digitalizacios felkeszultsegenek szintjet, nehany fontos jellemzőjet. Kutatasunkban kerdőives felmeres alapjan az informatikai eszkozellatottsag, az integralt vallalatiranyitasi informacios rendszerek (Enterprise Resource Planning, ERP) dontestamogatasbeli szerepet es kapcsolatat, az uzleti elemzesi eszkozok (Business Intelligence, BI) hasznalatat es az ipar 4.0-t tamogato technologiakkal kapcsolatos vallalati velemenyeket vizsgaltuk indikatorok es komplex mutatok segitsegevel. Az elemzesi mintaban szereplő elelmiszeripari vallalkozasok 52%-aban műkodik belső lokalis szamitogep-halozat, 73%-a rendelkezik internetes honlappal. A felhőalapu szolgaltatasokat hasznalok, valamint vallalatiranyitasi informacios rendszert műkodtető vallalkozasok aranya 29-31%. Az uzleti intelligenciaeszkozok hasznaloinak aranya mindossze 10%. Az aranyok a vallalati meret szerint jelentősen valtoznak. A nagyvallalkozas kategoriaba esők mindegyike hasznal ERP rendszert, azonban az uzleti intelligencia (uzleti elemző) alkalmazasok aranya meg ebben a meretkategoriaban is alacsonynak (36%) mondhato. Komplex mutatoval vizsgalt nemzetgazdasagi alagazat (elelmiszeripari szakagazat) es meret szerinti klaszterelemzes alapjan a digitalis fejlettseg szerint negy vallalkozascsoportot kaptunk. A vizsgalt vallalkozasok szama szerint az egyes klaszterekbe soroltak aranya a kovetkező: lemaradok (23%), torekvők (33%), Fejlődők (41%) es Vezetők (3%). A legtobb vallalkozas a Fejlődők csoportjaba tartozik, a Vezetők csoportjaban csak nehany kozep- es nagyvallalkozas foglal helyet; a nagyvallalkozasok egyharmadat talaljuk ebben a klaszterben. ---------- Thanks to the rapid development of information technologies, industrial processes’ digitization and automation also pose new challenges for food business operators. As digitalisation technologies are one of the tools for enterprises’ operation in increasing their efficiency, we considered it important to examine the digitalisation readiness of the Hungarian food industry. Our research examined the company toolkit, the role and relationship of integrated Enterprise Information Systems (ERP) in decision support, the use of Business Analysis tools (BI), and company opinions on technologies supporting Industry 4.0 based on indicators and complex indicators. 52% of the food businesses in the analysis sample have an internal local computer network, and 73% have a website. The proportion of companies using cloud-based services and operating an integrated enterprise information system is 29-31%. The rate of users of business intelligence devices is only 10%. The ratios vary signif","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116764465","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Élelmiszer-vásárlási szokások a koronavírusjárvány második hullámában","authors":"Veronika Keller, Péter Huszka","doi":"10.22004/AG.ECON.310595","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.310595","url":null,"abstract":"Jelen kutatas legfőbb celkitűzese az elelmiszer-vasarlasi szokasok pandemias helyzetben valo megvaltozasanak felterkepezese volt szekunder es primer kutatas segitsegevel. A szakirodalmi reszben bemutatjuk a jarvanyt, annak tarsadalmi hatasait, illetve az elelmiszer-vasarlasra gyakorolt hatasat. A szekunder adatok azt mutatjak, hogy a virus tombolasa miatti kenyszerű otthonlet megvaltoztatta az emberek elelmiszervasarlasi szokasait. Vilagszerte panikszerű felvasarlasok kezdődtek az uzletekben, megnovekedett az erdeklődes az online elelmiszer-vasarlas irant. A megvaltozott fogyasztoi, vasarloi szokasok feltarasa erdekeben kvantitativ kutatast vegeztunk, 2020 oktobereben online onkitoltős kerdőiv kereteben vizsgaltuk a valaszadok elelmiszer-vasarlasi szokasainak valtozasat. A kvantitativ kutatas soran felteteleztuk, hogy elterő vasarlasi szokasaik vannak azoknak, akik a pandemias időszakban kevesebbszer jarnak elelmiszert vasarolni (megijedtek a virustol), mint azoknak, akik kevesbe tartanak a virustol. Akik kevesebbszer jarnak vasarolni a pandemias helyzetben, a virus előtt gyakrabban vasaroltak, mint azok, akik nem valtoztattak a szokasaikon. A kulonboző uzleteket ugyanolyan gyakorisaggal latogattak azok, akiknek megvaltozott az elelmiszer-vasarlasi szokasa, es akiknek nem. A kereslet egyertelműen a tartos elelmiszerek irant nőtt meg a hazai vasarlok koreben, kulonosen a jarvanytol felők es emiatt ritkabban boltba jaroknal. A virustol felők es emiatt kevesebbszer vasarlok fogekonyabbak az online vasarlas kiprobalasara. Az eredmenyek azt is mutattak, hogy akik nem valtoztattak elelmiszer-vasarlasi szokasaikon, nem is felnek a virustol, illetve annak hatasaitol. Az empirikus kutatas nem torekedett reprezentativitasra, de a bemutatott eredmenyek jol illusztraljak azokat a korulmenyeket, amelyek 2020-ban mind Magyarorszagon, mind vilagviszonylatban jellemezhettek a fogyasztasi es vasarlasi szokasokat. Empirikus kutatasunk ravilagitott a koronavirus tarsadalmi-gazdasagi hatasaira, kulonosen a megvaltozott elelmiszer-vasarlasi szokasokra. Az online kereskedelem terhoditasa mellett a fogyasztok ovatosabbak, tudatosabbak lettek. Az online elelmiszer-vasarlas olyan altalanos trend, amely hazankba is begyűrűzott, es ezt a pandemias helyzet tovabb fokozta. A vasarloi tudatossag fokozodasa miatt a kereskedelmi uzletek olyan digitalis megoldasokkal (applikacio fejlesztese, online bevasarlolista, webshop stb.) allnak elő, amelyek ezt a folyamatot meg inkabb elősegitik. Ugyanakkor ugy gondoljuk, hogy ezek nem valnak altalanosan elterjedtte, a magyar lakossag tovabbra is ragaszkodik a fizikai uzletekhez es vasarlashoz. ---------- The aim of this study is to explore the changing consumer and shopping behavior due to the pandemic situation relying on secondary and primary research. In the literature review the authors summarize the virus and the pandemic situation and illustrate the effects with different statistical data, especially economic data and online shoppi","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116873971","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A kínai gombatermesztés és kereskedelem főbb sajátosságai","authors":"A. Dunay, Attila Fődi, Bernadett Almádi, Szergej Vinogradov","doi":"10.22004/AG.ECON.309542","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.309542","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"24 8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126846540","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Hazai földnyilvántartási problémák a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban","authors":"Szabolcs Varga, Katalin Mezei","doi":"10.22004/AG.ECON.308451","DOIUrl":"https://doi.org/10.22004/AG.ECON.308451","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":144565,"journal":{"name":"GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127521182","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}