A magyar élelmiszer-gazdaság „válságteljesítménye”

Abstract

A valsagok a gazdasag egeszet erintik, azonban a hatasuk merteke elterő az egyes agazatokban. A legutobbi ket, Magyarorszag szempontjabol erdemi hatassal biro valsag (a globalis penzugyi valsag 2008-ban es az Oroszorszag elleni embargo 2014-ben) kapcsan lathato volt, hogy a nemzetkozi agrarkereskedelem ertekben es mennyisegben is csokkent, valamint a mezőgazdasagi termekek ara jellemzően nőtt, kulonosen 2007-ről 2008-ra. Magyarorszagnak mar 2004 előtt is kulkereskedelmi tobblete volt az agrartermekekből, ami az EU-csatlakozast kovetően jelentősen bővult. A cikk celja annak vizsgalata, hogy az elelmiszer-gazdasag teljesitmenyere hogyan hatottak az elmult időszak valsagai. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy ez sok tenyezőtől fugg, peldaul az előallitott termekek tipusatol (nyersanyag vagy feldolgozott termek, romlando vagy nem romlando aru stb.), illetve a kereskedelmi integracio szintjetől. Ennek erdekeben a cikk attekintest nyujt a magyar mezőgazdasag es az elelmiszer-gazdasagi kulkereskedelem teljesitmenyeről. Mivel Magyarorszag erősen integralodott az EU kozos piacaba, igy elsősorban a tobbi tagallammal kereskedik, a legfontosabb kulkereskedelmi partnere Nemetorszag. Ezt termekszinten vizsgalva megallapithato, hogy a nyersanyagok aranya magasabb az exportoldalon (gabonafelek es olajos magvak) az importoldalhoz kepest (peldaul hus es husfelek vagy a kulonfele cukraszati keszitmenyek). Az eredmenyek alapjan a Covid–19-jarvany hatasa mas volt, mint a ket korabbi valsage. A szallitasi nehezsegek ellenere a magyar kivitel bővult, ami novekvő kereskedelmi tobbletet eredmenyezett. Masreszt a nemzetkozi elelmiszerarak is stabilak maradtak. Mindez osszessegeben előnyos volt Magyarorszag szamara, mivel a belfoldi keresletet jelentősen meghalado termeles magas elelmezesbiztonsagot eredmenyezett, raadasul nőtt a kereskedelmi tobblet nagysaga is. -------- Crises affect the whole economy, but their impacts vary from sector to sector. The last two crises from Hungarian aspect (the global financial crisis in 2008 and the embargo against Russia in 2014) have resulted in a decline in international agri-food trade and an increase in agricultural prices. Hungary had an agri-food trade surplus even before the EU accession which increased significantly after the accession. The purpose of this article is to give an overview of the impacts of the past 3 crises on the Hungarian agri-food industry. According to the results, the type of products (raw material vs. processed product, perishable vs non-perishable goods, etc.) and the level of trade integration matter among other issues. To this end, the article provides an overview of the Hungarian agricultural production and agri-food trade performance. As Hungary is strongly integrated into the EU’s single market, therefore trading mainly happens with other member states, and its most important trade partner is Germany. At the product level, it can be seen that the share of raw materials is higher on the export side (cereals and oilseeds) compared to the import side (e.g., meat and meat products or various confectionery products). Based on the results, the impacts of the coronavirus were different from that of the two previous crises. The Hungarian exports are expanded despite transport difficulties, which resulted in a growing trade surplus. Besides, international food prices have remained stable. Overall, Hungary was able to take advantage of this crisis, as its overproduction resulted in an even higher food security and an increasing agri-food trade surplus.