A hazai pontyhozamokat meghatározó tényezők és a termelést korlátozó erőforrások elemzése termelési függvény alapján

Bar a hazai togazdasagi termeles hosszabb időhorizontot tekintve stagnal, az egyes evek kozott jelentős fluktuacio mutatkozik a megtermelt hal mennyisegeben, ahogy az egyes regiok es gazdasagok atlagos hozamaiban is szignifikansak a kulonbsegek. Jelen tanulmany kereteben egy termelesi fuggveny elemzesevel valaszt szerettunk volna kapni arra, hogy melyek azok az inputtenyezők es termelesi infrastrukturalis adottsagok, amelyek magyarazzak az egyes uzemek es az egyes evek kozotti kulonbsegeket a pontyhozamokban. Szinten vizsgaltuk, hogy a termelesi fuggveny alapjan a munkaerőpiaci problemak es a klimavaltozassal osszefuggő esetleges vizhiany mekkora hatassal lehet a szektor kibocsatasara. Cobb–Douglas-modellt parametereztunk 180 togazdasagi uzem adatai alapjan, amelynek eredmenyvaltozoja a pontyhozam volt, magyarazo valtozoi kozott pedig azon termelesi tenyezők (takarmany, tenyeszanyag, elő munka, viz) es termelesi infrastrukturalis adottsagok (nadas aranya, a tavak atlagos melysege) szerepeltek, amelyekre elerhető uzemsoros adataink voltak. A termelesi fuggveny parametereinek elemzese soran megallapitottuk, hogy a termelesi inputok kozul a takarmanyhasznalat es a tenyeszanyag-kihelyezes intenzitasan kivul az egy hektarra juto elő munka, valamint a felhasznalt viz mennyisege is szignifikans modon befolyasolja a hektaronkenti hozamok alakulasat. Ezen tulmenően a termelesi infrastruktura jellemzői kozul a nyilt vizfelulet es a nadas egymas kozotti aranya is meghatarozo tenyező, ugyanakkor a vizmelyseg nem bizonyult szignifikans valtozonak a vizsgalt gazdasagok adatai alapjan. A modell szerint az orszagos termelesi eredmenyt nagymertekben befolyasolja az előző ev egy- es ketnyaras pontytermelese, vagyis az adott evre rendelkezesre allo tenyeszanyag: 100 tonna behelyezett tobblet tenyeszanyag mintegy 270 tonnaval noveli a lehalaszasi eredmenyeket. Ezzel szemben a foglalkoztatas jelenlegi szintje mellett a munkaerő-kinalat esetleges tovabbi szűkulese nem jelenthet komoly korlatozo tenyezőt a hazai pontytermeles volumenenek fenntartasat tekintve, amennyiben a termelesi fuggveny hatartermeket vizsgaljuk. Vegul a vizfelhasznalast tekintve a parameterezett fuggveny arra enged kovetkeztetni, hogy az a mintegy 30-50 millio m3-nyi mennyiseg, amely az elmult evek soran a kulonbseget kepezte az egyes szezonok kozott a felhasznalt viz tekinteteben, szinten nincs jelentős hatassal az orszagos termeles kilatasaira. -------- Although Hungarian pond production has long been stagnant, there is a significant fluctuation between years. Moreover, difference in average carp yields of different regions is huge as well. Using econometric tools, the present study aims to identify those production inputs and characteristics of production infrastructure that explain the differences in productivity of carp farms. It was also analyzed whether and to what extent labour shortage and climate-change driven water stress may constrain production in the future. A CobbDouglas production function was parameterized based on data from 180 pond farms: per-hectare carp yield was the dependent variable, while major production inputs (feed, stocking material, labour, water) calculated on a per-hectare basis and infrastructural characteristics (reed coverage and average depth of ponds) were used as explanatory variables. Feed, stocking material, labour and water proved to be statistically significant determinant of carp yields, while pond depth was not significant explanatory variable in the model. Reed coverage occurred with negative and statistically significant coefficient implying that increasing the percentage of reed cover decreases yields. Extrapolation of model results to industry-level revealed that an increase of 100 tonnes in stocking material (1-year-old and 2-year-old age classes) production generates an additional production of 270 tonnes of market size fish in the subsequent year. Contrarily to stockers, model results showed that increase or shrinkage in aquaculture employment would not induce significant changes in industry output, therefore recently experienced reduction in labour supply will not constrain production in the short-term. Concerning the issue of climate change and water scarcity, econometric analysis shows that water stressed periods will not impact carp production if available water for production will not decrease by more 30-50 million m3 per year which number made the difference between dry and rainy years in recent years.