A Közös Agrárpolitika reformja – új lehetőség a felzárkózásra?

Abstract

Az agrarszektor ertekelese soran – akar makrookonomiai, azaz agazati szinten, akar mikrookonomiai, azaz a mezőgazdasagi vallalkozasok szintjen tortenik – kulcsfontossagu sze-repet jatszik a Kozos Agrarpolitika rendszerenek vizsgalata. Magyarorszag csatlakozasra valo felkeszulese idejen es a csatlakozas ota eltelt nyolc evben is jelentősen atformalodott a KAP rendszere. A valtozasok termeszetesen uj feltetelek koze helyezik magat az agazatot es az agazat osszes szereplőjet, a valtozasokhoz valo igazodas gyorsasaga pedig nagymertekben meghatarozza az adott szereplők, illetve az egesz agazat sikeresseget. Korabbi kutatasaim soran beigazolodott, hogy a mezőgazdasagi vallalkozasok jelentős reszenek nincs elegendő informacioja az EU agrargazdasagi szabalyozasarol, ismereteik első-sorban az adminisztrativ feladatok elvegzesehez elegendőek. Előnyben vannak azok a vallal-kozasok, ahol a KAP lehetősegeihez kapcsolodo ismeretanyag ennel bővebb, illetve az infor-macioval valo ellatottsaguk jobb. Napjainkban ujabb valtozas tapasztalhato, amelynek konkret megfogalmazasa a 2014–2020 kozotti időszak Kozos Agrarpolitikajara vonatkozo javaslat formajaban kerult kozzete-telre. Az Europai Bizottsag 2011 oktobereben kiadott javaslatanak ismerete az agraragazat minden szereplője szamara alapvető fontossagu, hiszen a megvaltozo feltetelrendszerhez nemcsak a nemzeti agrarstrategianak, hanem a mezőgazdasagi vallalkozasok uzemi szintű tervezesi feladatainak is igazodnia kell. A legujabb KAP -reform uj eselyt adhat a magyarorszagi agraragazat felzarkozasara, hi-szen az uj rendszer bevezetese minden tagallamban valtozasokat hoz, uj feltetelrendszert vezet be, tehat versenytarsaink szamara is egy uj felkeszulesi folyamatot indit el. A hazai agrar-politikaban a magyar agrargazdasag szereplőinek ketpolusu (kisuzem, nagyuzem) megkozeli-tese latszik sikerre vezetőnek. A versenykepessegben alulmarado, de az europai kozjavakhoz (kornyezet- es tajmegőrzes, videki eletforma fenntartasa, a videkhez kapcsolodo kulturalis orokseg vedelme stb.) jelentős mertekben hozzajarulo, elsősorban kismeretű gazdasagok ta-mogatasanak biztositasa kiemelt fontossagu, de oly modon, hogy valoban csak az aktiv terme-lőkhoz juthassanak el a tamogatasi osszegek, mig a nagymeretű gazdasagok fő funkcioja ter-meszetesen a versenykepes termeles es az elelmiszerrel valo ellatas biztositasa marad. A felzarkozas azonban ismet csak lehetőseg marad, ha nem biztositott a megfelelően műkodő intezmenyi hatter, es az agazat erintettjei nincsenek tisztaban a lehetősegekkel. -------------------------------------------------------------- In the evaluation of the agricultural sector, either at the macroeconomic or microeco-nomic level, it is very important to take into consideration the measures and the whole system of the Common Agricultural Policy (CAP). The CAP has undergone significant changes dur-ing the period of Hungary’s accession to the European Union (EU) and since. These changes altered the conditions for the entire agricultural sector and its stakeholders; their ability to ad-just capability will determine the success of them and the whole sector. My research confirmed that a large share of Hungarian agricultural enterprises has insuf-ficient information about the EU’s agricultural rules and regulations; their knowledge is con-nected mostly to the administrative obligations. Those, mainly large, farms which have more knowledge on the possible measures financed by the CAP, or which have higher levels of in-formation, are in an advantageous situation. According to the proposal of the EC in October 2011, the new CAP reform will bring several changes. Stakeholders in the agricultural sector must be given all the relevant infor-mation about these changes. Policy makers should amend the present agricultural strategy ac-cording to the new preferences, while the farmers and agricultural enterprises should adjust their planning methods to these new rules. The proposed reform of the CAP may provide a new opportunity to the domestic agri-cultural sector for its convergence process, because the introduction of the new payment schemes will lead to new conditions and new measures in all EU member states. In my Sum-mary opinion, the duality of small-sized farms and large farms should be more emphasised in the Hungarian agricultural policy. Smaller farms are less competitive, but their contribution to the European public goods (i.e. preservation of landscape and environment, rural communities, cultural heritage etc.) is significant. Financial support is extremely important for their survival, but this support should only be given to active farmers. The main function of large farms will remain the same: providing the population with quality food and competitive agricultural production. However, the convergence process may be successful only if all of the stakeholders in the agricultural sector obtain enough knowledge and information about the main objectives and regulations of the reform, and if the institutional background is working effectively.