{"title":"Széchényi Ferenc végintelmei fiához, Széchenyi Istvánhoz","authors":"Béla Rozsondai","doi":"10.17167/mksz.2022.1.41-62","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.41-62","url":null,"abstract":"Zichy Antal 1888-ban közölte, magyar fordításban, Széchényi Ferenc Bécsben, 1817. május 16-án kelt, fiának, Istvánnak szóló intelmeit, pontról pontra összehasonlítva azokat Szent István királynak Imre fiához intézett intelmeivel. Fraknói Vilmos az intelmeket új fordításban iktatta be Széchényi Ferencről írott monográfiájába. 2 A levél szövege után megjegyzi: „Széchenyi István ezt a levelet úgyszólván talizmán gyanánt becsülte meg és őrizte; szüntelenül mellén viselte.” Eme atyai intelmekre, a „talizmánra” mind a mai napig sokan hivatkoznak. Mit lehet még e tárgyban újat mondani, vagy lehet-e kérdéseket felvetni? Miért nyúltam e témához?2020. december 13-án volt Széchényi Ferenc halálának 200 éves évfordulója. Néhány évvel ezelőtt az MTA Kézirattárában elém tették Széchényi Ferenc levelét, hogy olvassam el a „gót-betűs” német kézírást. Rövid ismertetése és képe megjelent az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) anyagából válogatott reprezentatív kötetben. E levél dátuma 1819, az idős Széchényi Ferenc végintelmei fiához, Istvánhoz. Jelzete: K 163/3. Van a Kézirattárban Széchényi Ferencnek egy 1817-es levele (K 208/144), fiának szóló rövid névnapi köszöntése, hasonló szellemben. A két levél szövegét még nem publikálták. Ezek képét és a német szöveg átiratát a Függelékben közlöm. A magyar fordítás és a levelek fizikai leírása itt következik. \u0000 ","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130878977","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-07-25DOI: 10.17167/mksz.2022.1.138-140
Sándor Előd Ősz
{"title":"A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár RMK-katalógusa, összeáll. Oláh Róbert, Debrecen, TREGy, 2021 (A Tiszántúli Református Egyházkerület Gyűjteményének kiadványai)","authors":"Sándor Előd Ősz","doi":"10.17167/mksz.2022.1.138-140","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.138-140","url":null,"abstract":"Amióta Szabó Károly megalkotta a RMK-fogalmat (és elkülönítette annak három alcsoportját), minden magára adó könyvtár igyekezett kiválogatni és RMK néven különgyűjteményként őrizni a hungarikumokat. Néhol a jelzetek is követik a tudós kolozsvári könyvtáros alapmunkájának számait. Szabó Károly munkáját a modern tudományosság kritériumainak megfelelően folytatták és tökéletesítették Borsa Gedeon, majd P. Vásárhelyi Judit vezetésével a Régi Magyarországi Nyomtatványok kutatóműhely tagjai. A sorozat első kötetének szerkesztésekor Borsa Gedeonék kézbe vettek minden fellehető példányt, és cédulán rögzítették a nyomtatványokban található kéziratos bejegyzéseket. A második kötet szerkesztésekor a nagy példányszám miatt már lemondtak ezen adatok rögzítéséről, a kutatás így is óriási erő- és időbefektetést igényelt. Ettől kezdve egyértelműen az egyes könyvtárak custosaira és kutatóira hárult a feladat, hogy RMK-gyűjteményeik példányainak propriumadatait közkinccsé tegyék.Ez idáig a legnagyobb ilyen vállalkozás Sipos Gábor és tanítványai nevéhez köthető, amely a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának Könyvtárában őrzött történelmi bibliotékák RMK-példányainak katalógusát adták közre 2004-ben. Nagyságrendileg Sipos Gáborék vállalkozása után a most bemutatásra kerülő kötet a második a sorban. Oláh Róbert műve régi, fájdalmas űrt pótol a hungarikakutatásban.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122118950","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-07-25DOI: 10.17167/mksz.2022.1.116-125
Gábriel Szoliva
{"title":"Kolozsvári-Sillye Béla a középkori zenei fragmentológia magyar előfutára?","authors":"Gábriel Szoliva","doi":"10.17167/mksz.2022.1.116-125","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.116-125","url":null,"abstract":"A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének kutatókönyvtára őriz egy középkori antifonále-töredéket, amelynek legújabb vizsgálata során – az említett módszertani lépéseket követve – nem várt eredményre jutottam.1 Bár a középkori tartalom értelmezését a töredék korábbi kutatóinak következtetéseihez képest csak kismértékben árnyalhattam, újkori bejegyzései olyan tudománytörténeti eredményt szolgáltattak, amely megérdemel egy önálló ismertetést. A szóban forgó fragmentum valószínűleg az 1970-es évek elején került Forrai Magdolna M. Gregoria iskolanővértől Szendrei Janka tulajdonába, majd az ő halála után 2019-ben a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékére. Szendrei Janka a forráskatalógusában F 337 alá sorolt töredéket 14. századi eredetűnek vélte, notációja alapján pedig magyarországi, erdélyi provenienciát valószínűsített.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131516626","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-07-25DOI: 10.17167/mksz.2022.1.135-137
Anna Tüskés
{"title":"TÓTH Ferenc, Varia Sancti Martini: Saint Martin dans son pays natal, Éditions Saint-Léger, 2021 (Les Acteur du Savoir)","authors":"Anna Tüskés","doi":"10.17167/mksz.2022.1.135-137","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.135-137","url":null,"abstract":"A könyv a 17–18. századi magyar–francia kapcsolatok történetét kutató Tóth Ferencnek az elmúlt huszonöt évben született, a nyugat-magyarországi Szent Márton-kultuszhoz kapcsolódó francia nyelvű írásait tartalmazza huszonkét színes képpel illusztrálva. A 2019-ben a francia Akadémiai Pálmarend lovagi fokozatával kitüntetett szerző a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója. A Tours mellett székelő Saint-Léger Kiadó Les Acteurs du Savoir című sorozatában megjelent kötethez Székely János püspök úr írt előszót. A könyvet a szerző a közelmúltban elhunyt művészettörténész, Zsámbéki Monika emlékének ajánlotta. A kötet hét fejezete végigkalauzolja az olvasót Szent Márton szombathelyi és nyugat-magyarországi tiszteletének mintegy ezerhétszáz évén. Fő célja történeti szempontból bemutatni a kultusz előzményeit, folyamatát és a változások kiváltó okait. A fejezetek korábban kivétel nélkül elhangzottak konferenciákon és/vagy megjelentek tanulmánykötetekben, folyóiratokban magyarul és/vagy franciául.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"125 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123720936","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Még egy ily győzelmes háború, és elvesztem!”","authors":"Ágnes Tamás","doi":"10.17167/mksz.2022.1.63-85","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.63-85","url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az erőszakábrázolások változásáról az 1860-as és 1940-es évek között vizsgálva a kiválasztott háborúk esetében az erőszak, a küzdelmek, csaták megjelenítési módját. Az elemzés forrásbázisát karikatúrák képezik különböző politikai irányultságú élclapokból (Az Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Kakas Márton, Bolond Miska, Ludas Matyi, Drótkefe) és egy napilapból (Magyarság). Az analízis tárgyául kijelölt háborús konfliktusokhoz a magyar társadalom eltérő attitűddel, érdeklődéssel fordult, különböző mértékben volt érintett, így nem azonos mennyiségű és minőségű karikatúrát várhatunk el. \u0000Megfigyelhetjük, hogy a közvetlen érintettség mértéke nem feltétlenül határozza meg az érdeklődés nagyságát és az ábrázolásmódok radikalizálódását. Az 1890-es években a rajzolók személyének változása és a karikatúra technikai színvonalának fejlődése, az olvasói ízlés, a politikai beszédmód radikalizálódása mind hozzájárulhattak a háborús erőszak egyre gyakoribb megjelenítéséhez, s már a századfordulótól tapasztalható, hogy egyre véresebb ábrázolások láttak napvilágot a humoros lapokban. Az első világháború végéig a képek egy részén realisztikus módon mutatták be a harci cselekményeket, míg másik részükön a háborús konfliktus résztvevőit – közvetlen érintettség esetében az ellenséget – gúnyolták ki karikatúrákon. A két világháború közötti években újabb változást észlelhetünk: a jelentősen egyszerűsödtek, és könnyen dekódolhatóan mutatták be a háborús erőszakot, ritkábban mitikus-biblikus vagy éppen verekedést ábrázoló, bagatellizáló jelenetekkel. \u0000 ","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"61 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129705091","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Héber betűkkel magyarul","authors":"Anita Fajt","doi":"10.17167/mksz.2022.1.1-40","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.1-40","url":null,"abstract":"Tanulmányomban Daniel Klesch két eddig kiadatlan levelét közlöm, amelyeket 1677 nyarán küldött a császári udvari könyvtár vezetőjének, I. Lipót császár bizalmasának, a történész-tudós Peter Lambecknek. A forrásközlésekhez tartozó tanulmányban a levelek nyelvfilozófiai és poetológiai elágazásait vizsgálom meg részletesebben. Az iglói lelkész már németországi száműzetéséből küldte leveleit nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy beférkőzzön Lipót császár kegyeibe és elnyerje a Comes Palatii Caesarei palotagrófi címet. A tárgyalt levelek nem ismeretlenek a magyar irodalomtörténet-írás számára, de több velük kapcsolatos, eddig megválaszolatlan kérdést is sikerült tisztáznom, és ami a legfontosabb: a levelekkel küldött nyomtatványokat is sikerült beazonosítanom. A lelkész Lambecknek több költői kísérletéről is beszámol: arról, hogy héber betűkkel magyar szöveget ír le és egyes antik versformákat VIII. Orbán pápa nyomán ültet át németre. Ezekről a próbálkozásokról eddig csak tudomásunk volt, de a források maguk mostanáig nem voltak a kezünkben. A tanulmányban részletesen elemzem Klesch immár előkerült latin és német alkaioszi és pindaroszi ódáit, és szembesítem azokat a kortárs német poétikai gyakorlattal. Ebbe a dimenzióban helyezve Klesch kijelentéseit és szövegeit, egyértelműen megállapítható, hogy szerzőnk új utakon járt, mivel nem a már létező német nyelvű gyakorlathoz csatlakozott, hanem VIII. Orbán pápa latin metrumait, és azokon keresztül az antik hagyományt igyekezett német nyelven megszólaltatni. Klesch egyik nyomtatványában egy héber betűkkel lejegyzett magyar verset is küldött Lambecknek. Ez egy olyan művelődéstörténeti kuriózum, amire nem találunk példát a 17. századi magyar irodalomban, ennek megfelelően ezzel a szöveggel és nyelvelméleti hátterével is részletesebb foglalkozom.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"48 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114009347","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-06-19DOI: 10.17167/mksz.2021.4.580-581
Hedvig Ujvári
{"title":"Michael Knüppel, Ármin(ius) Vámbéry (1832–1913) – Versuch einer Personalbibliographie, 3. verbesserte Auflage, Nordhausen, Traugott Bautz, 2020","authors":"Hedvig Ujvári","doi":"10.17167/mksz.2021.4.580-581","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.4.580-581","url":null,"abstract":"Vámbéry Ármin, a közép-ázsiai utazó, kalandor, keletkutató, a turkológia mint önálló tudományág útjának egyengetője iránt szerteágazó munkássága révén több tudományterület irányából mutatkozik folyamatos érdeklődés. Régiónkban az egyik legaktívabb Vámbéry-kutatóközpont a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás, amely szellemi műhely az utóbbi két évtizedben évi rendszerességgel tartja meg tudományos összejöveteleit, majd ezek eredményeit kötetekben publikálja. A sokszínű, friss tudományos eredményeket bemutató kiadványokból kitűnik, hogy a publicista Vámbéryre igen kevés figyelem vetül, noha Küzdelmeim című önéletrajzában maga utal arra, hogy már fiatalon, törökországi tartózkodása idején igyekezett információival „felvilágosítani a világot, és ily módon reporter és újságíró vált belőlem, a nélkül, hogy akartam volna, vagy törekedtem volna reá” (Bp., Franklin-társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1905).","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117308390","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-06-18DOI: 10.17167/mksz.2021.4.492-515
Anna Tüskés
{"title":"Janzenista (vonatkozású) könyvek a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában","authors":"Anna Tüskés","doi":"10.17167/mksz.2021.4.492-515","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.4.492-515","url":null,"abstract":"A janzenista könyvek és eszmék magyarországi közvetítését, jelenlétét és hatását mintegy száz éve kutatják. A témával az 1920-as évektől kezdve több évtizedig foglalkozó Zolnai Béla után Köpeczi Béla és Hopp Lajos főként II. Rákóczi Ferenc rodostói könyvtárában és munkáiban, valamint Mikes Kelemen életművében vizsgálta a kérdést. Az elmúlt harminc évben megjelent néhány, a 18. századi főúri és főpapi könyvtárak janzenista állományát vizsgáló tanulmány. Ennek ellenére – mint Tüskés Gábor nemrég megállapította – „Szinte semmit nem tudunk a mozgalom 17. századi magyarországi ismertségéről, s – néhány kivételtől eltekintve – hiányzik a 17–18. századi magyarországi könyvtárak janzenista anyagának Zolnai Béla 1944-es kísérletén túlmutató, módszeres számbavétele. \u0000Kutatásom során három, országos jelentőségű könyvtárban vizsgáltam a 17–18. században kiadott janzenista és janzenista vonatkozású könyvek jelenlétét. E könyvtárakba az elmúlt kétszáz évben – az Egyetemi Könyvtárba az 1635-ös alapításától kezdve – számos különböző, mára gyakran kideríthetetlen forrásból érkeztek kötetek. A kutatás eddig többnyire egy-egy könyvgyűjtő vagy kisebb intézmény janzenista állományát elemezte, részben azért, mert a számos különböző forrásból létrejött nagy könyvtárak nem kínálnak átfogó képet egy-egy tulajdonos érdeklődési köréről. A három általam vizsgált gyűjteményben egyaránt vannak ajándékozás vagy vásárlás nyomán egyben bekerült, gyakran nyomtatott katalógussal reprezentált kollekciók, de inkább a korábban szétszóródott gyűjtemények darabjai dominálnak. Tanulmányomban a tételek számbavételét követően a possessor- és olvasói bejegyzések vizsgálatával igyekszem azonosítani az egykori tulajdonosokat, használókat. A tulajdonosok azonosításához többek között felhasználtam a szegedi Somogyi-könyvtár és az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár online possessor-, ex libris-, super ex libris- és pecsétadatbázisát.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"262 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125310892","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-06-18DOI: 10.17167/mksz.2021.4.516-553
Nagy Ágoston
{"title":"Kisfaludy Sándor 1809-es Hazafiúi Szózatának recepciója és használatai","authors":"Nagy Ágoston","doi":"10.17167/mksz.2021.4.516-553","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.4.516-553","url":null,"abstract":"Az utolsó nemesi felkelés során számtalan különféle műfajú és formátumú hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos propagandanyomtatvány jelent meg, ám az ezek elterjedésével, egyéni és közösségi használatával, recepciójával kapcsolatban szóba jöhető források igencsak szétszórtan és kis számban állnak rendelkezésre. Ehhez képest Kisfaludy Sándor – 1809-ben zalai inszurgens őrnagy, József főherceg egyik szárnysegédje – Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez című, nádori megbízásra készült terjedelmes félhivatalos röpirata (mely Schedius Lajos tolmácsolásában Patriotische Worte an Ungarns Adel címmel egyúttal németül is megjelent) recepciójának, használatainak történetét illetően valóságos forrásbőséggel állunk szemben. Ebben egyszerre számos ok játszhatott közre.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129911207","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-06-18DOI: 10.17167/mksz.2021.4.554-570
Tibor Klestenitz
{"title":"\"Amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek\". A sajtó szerepének megítélése a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, 1867–1890","authors":"Tibor Klestenitz","doi":"10.17167/mksz.2021.4.554-570","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.4.554-570","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány azt mutatja be, hogy a Budapesten megjelenő Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hogyan ítélte meg a protestantizmus és a nyilvánosság viszonyát a dualizmus első periódusában, 1867–1890 között. A liberális teológiát képviselő orgánum szerzői politikai-közéleti téren is elköteleződtek a liberális eszmék mellett, és azt remélték, hogy a sajtószabadság érvényesülése hozzá fog járulni a protestáns egyházak és a teljes társadalom fejlődéséhez. Az elvi alapon álló optimista alapfelfogást a kezdetektől árnyalták azonban a gyakorlati szempontokon alapuló aggodalmak, amelyek a napisajtóban megjelenő éles polémiáktól féltették a társadalmi békét és az egyházi tekintélyt. Ez a felfogás az 1870-es évek végétől, az antizsurnalizmus terjedésétől jól érezhetően megerősödött. A protestáns véleményformálók egyre komolyabb problémát láttak abban, hogy a formálódó egyházi sajtónak nem sikerült sem az értelmiséget, sem a szélesebb néptömegeket megszólítania. Ezért, illetve a belmissziós mozgalom térnyerése és a politikai katolicizmus megerősödése következtében egyre fontosabbnak tartották versenyképes protestáns sajtótermékek, illetve a vallásos tömegirodalom megteremtését.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116015362","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}