"Amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek". A sajtó szerepének megítélése a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, 1867–1890

Abstract

Jelen tanulmány azt mutatja be, hogy a Budapesten megjelenő Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hogyan ítélte meg a protestantizmus és a nyilvánosság viszonyát a dualizmus első periódusában, 1867–1890 között. A liberális teológiát képviselő orgánum szerzői politikai-közéleti téren is elköteleződtek a liberális eszmék mellett, és azt remélték, hogy a sajtószabadság érvényesülése hozzá fog járulni a protestáns egyházak és a teljes társadalom fejlődéséhez. Az elvi alapon álló optimista alapfelfogást a kezdetektől árnyalták azonban a gyakorlati szempontokon alapuló aggodalmak, amelyek a napisajtóban megjelenő éles polémiáktól féltették a társadalmi békét és az egyházi tekintélyt. Ez a felfogás az 1870-es évek végétől, az antizsurnalizmus terjedésétől jól érezhetően megerősödött. A protestáns véleményformálók egyre komolyabb problémát láttak abban, hogy a formálódó egyházi sajtónak nem sikerült sem az értelmiséget, sem a szélesebb néptömegeket megszólítania. Ezért, illetve a belmissziós mozgalom térnyerése és a politikai katolicizmus megerősödése következtében egyre fontosabbnak tartották versenyképes protestáns sajtótermékek, illetve a vallásos tömegirodalom megteremtését.