Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.295-300
János Heltai
{"title":"Melius Juhász Péter, Hitviták és könyörgések, szerk. Oláh Róbert, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, 2022 (A Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványai)","authors":"János Heltai","doi":"10.17167/mksz.2023.2.295-300","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.295-300","url":null,"abstract":"Melius Juhász Péter fáradhatatlan munkássága első összegzésének a Bartha Tibor által szerkesztett Studia et acta ecclasiastica című sorozat 1967-ben megjelent második kötete tekinthető: A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve. Az ezt követő évtizedekben számos részlettanulmány és főként igényes facsimile kiadványok jelezték a Melius tevékenységének jobb megismerésére irányuló törekvéseket és igényt. Az életmű egészére vonatkozó rendszeres kutatás azonban nem folyt. A most bemutatandó válogatás, amely a Győri János által szerkesztett A Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványai elnevezésű sorozatban jelent meg, reményeink szerint ennek a munkának az origójává válik majd.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"136 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140706670","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.285-286
I. Monok
{"title":"In memoriam Frédéric Barbier (1952–2023)","authors":"I. Monok","doi":"10.17167/mksz.2023.2.285-286","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.285-286","url":null,"abstract":"Ha áttekintjük Frédéric Barbier munkásságát, elfogultság nélkül is állíthatjuk, az egyik legnagyobb könyvtörténész távozott közülünk.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"90 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140704748","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.302-304
Iván Kis
{"title":"Révay Péter, De monarchia et sacra corona regni Hungariae centuriae septem – A magyar királyság birodalmáról és Szent Koronájáról szóló hét század, tomus I–II., kiad. Tóth Gergely, Benei Bernadett, Jarmalov Rezső, Sánta Sára, Budapest, MTA BTK, 2022","authors":"Iván Kis","doi":"10.17167/mksz.2023.2.302-304","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.302-304","url":null,"abstract":"A magyarországi tudományosság egyik legörvendetesebb fejleményének számít, hogy az utóbbi években lendületet vett a neolatin szövegek kutatása, a történeti forrásokat is beleértve: jó példa erre az Istvánffy Miklósról szóló írásokat tartalmazó, 2018-ban megjelent tanulmánykötet, vagy éppen a 2014-ben napvilágot látott Clio inter arma… című kiadvány, melyben 16–18. századi historikusok is terítékre kerültek. Kora újkori latin irodalmunk fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: ismeretük nélkül nemcsak történeti tudásunk marad hiányos, de azt a tudománytörténeti-szellemtörténeti folyamatot sem lehet végigkövetni, amely a kritikai történetírásunk megszületéséhez vezetett, és amely az emberi gondolkodásra nézve megannyi örök érvényű tanulsággal szolgál. Éppen ezért kulcsfontosságú a 15–18. században keletkezett, ám azóta elfeledett, parlagon heverő, kéziratban maradt, vagy éppen kritikai kiadással nem rendelkező 15–18. századi források edíciója. E vonulatba illeszkedik az 1568 és 1622 között élt tudós koronaőr, Révay Péter De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című monumentális művének megjelentetése és magyarra fordítása, melyet annak a Tóth Gergelynek köszönhetünk, aki – tanítványaival együtt – már számos eredményt ért el a 18. századi Bél Mátyás életművének feltárásában és művei kiadásában.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"230 6‐7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140704039","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.266-269
Lajos Borda
{"title":"La Langue János (Jean Baptist Lalangue): „A’ magyarországi orvos vizekről, és a’ betegségekbenn azokkal való élésnek szabott modjairól” írt könyvének (Nagykároly, 1783) változatai.","authors":"Lajos Borda","doi":"10.17167/mksz.2023.2.266-269","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.266-269","url":null,"abstract":"A luxemburgi születésű (1743), Bécsben orvosdoktori diplomát szerzett Jean Baptist Lalangue-re tanára, Gerard van Swieten (1700–1772), a Habsburg Birodalom egészségügyének szervezője hívta fel Mária Terézia figyelmét. Tanulmányai befejeztével az uralkodó kinevezte Varasd vármegye főorvosának. Lalangue elsajátította a horvát nyelvet, és élete végéig hivatalában maradva (1799) Varasdon élt és működött. Munkássága kiterjedt a gyógyvizek leírására, 1779-ben Zágrábban latinul és horvátul egyaránt könyve jelent meg Horvátország és Szlavónia vizeiről (Tractatus de aquis medicatis regnorum Croatiae et Slavoniae). E munka párdarabja a magyarországi gyógyvizekről készült, és a nagykárolyi Károlyi Nyomdában jelent meg 1783-ban latinul: De aquis Hungariae medicatis, és magyarul: A’ magyarországi orvos vizekről, és a’ betegségekbenn azokkal való élésnek szabott modjairól címmel. Lalangue e művének alapul szolgált Heinrich Johann Nepomuk von Crantz (1722–1799) 1777-ben megjelent Die Gesundbrunnen der Österreichischen Monarchie című munkája. A nyomdát a latin és a magyar nyelvű kiadás megjelenésekor Joseph Sigismund Klemann bérelte, aki 1782 és 1797 között volt bérlő. Klemannról sokat nem tudunk, annyit azonban igen, hogy részeges volt és figyelmetlenül dolgozott, erre utal itt ismertetett könyve is. A nyomtatvány több magán- és közgyűjteményben megtalálható. Könyvtáramban két, eltérő terjedelmű változat van.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"68 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140704774","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.274-280
M. Simon
{"title":"Tótumfaktum","authors":"M. Simon","doi":"10.17167/mksz.2023.2.274-280","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.274-280","url":null,"abstract":"A tanulmány a kiadói és nyomdászjelvények világában megjelenő kliséhasználat jelenségére hívja fel a figyelmet. Azt bizonyítja, hogy a 18–19. században Magyarországon letelepedett könyves szakemberek a német könyviparral közel egy időben vezették be technikai újításaikat. A szerző által bemutatott és elemzett ábrázolást több németországi és magyarországi nyomdász és kiadó saját személyére szabta és jelvényeként használta. A klisé készítője Johann Lorenz Haf, aki 1737-ben született Schwäbisch Hall-ban, fametszést tanult és először Lipcsében, majd 1769-től kezdődően Berlinben dolgozott. A rokokó stílusú könyvdíszeket készítő és sokszorosító művész és vállalkozó 64 évesen, 1802-ben halt meg.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"7 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140706226","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.281-284
Tamás Bíró-Balogh
{"title":"Kiegészítés egy Csáth-cikkhez","authors":"Tamás Bíró-Balogh","doi":"10.17167/mksz.2023.2.281-284","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.281-284","url":null,"abstract":"A kiegészítést szó szerint is kell érteni. Nemrég ugyanis egy szegedi könyv- és kéziratgyűjtőhöz került egy 21×17 cm-es papírlap, amelynek szélei közt a szabálytalan vágás miatt 2-3 mm-es eltérés van, és amelynek felső részén kilenc autográf sor olvasható. A kétrét hajtott lapon a szöveg a hajtás alatt ér véget, utalva ezzel arra, hogy ez egy szöveg vége, nincs folytatás. Az aláírás nélküli fogalmazvány jobb felső sarkában ugyanattól a kéztől származó 11-es oldalszámozás található, az autográf maga pedig jól felismerhetően Csáth Géza kézírásával került a papírra.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"29 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140704813","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.300-302
Zsuzsanna Bakonyi
{"title":"Németh Gábor, Padányi Bíró Márton könyvtára, Monok István bevezetésével, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Pesti Kalligram Kft., 2022","authors":"Zsuzsanna Bakonyi","doi":"10.17167/mksz.2023.2.300-302","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.300-302","url":null,"abstract":"Padányi Bíró Márton, a nagy lángon égő, ellentmondást nem tűrő, hitvitázó püspök egész életében elszántan harcolt a katolikus vallás megerősítéséért és a török idők utáni veszprémi egyházmegye újjáépítéséért. Tette mindezt szóval és tettel, új templomok építésével, régiek felújításával, új plébániák szervezésével, nagy hatású prédikációival. Hittérítő tevékenységét azonban nemcsak szóban és írásban folytatta, hanem a képzőművészetet is segítségül hívta, így került Magyarországra Franz Anthon Maulbertsch osztrák freskófestő, akinek képein keresztül is terjeszthette az igét. Veszprémi székhelyét Sümegre helyezte át, még ha a várat nem is sikerült rezidenciájává alakíttatnia, a ferences kolostor mellett álló épületet viszont igen. Itt rendezte be könyvtárát. Padányi Bíró Márton termékeny szerző volt, hitvitáit, szentbe szédeit nagyrészt magyarul vetette papírra, nagyszámú levele is ismert. Számos könyve közül a leghíresebb az 1750-ben megjelent Enchiridion című műve, amelyben a protestáns felekezetek, vagyis az ő értelmezésében az „eretnekség” megszüntetésére vonatkozó módszerét foglalta össze. E könyvével rosszul mérte föl a politikai erőteret, elveszítette Mária Terézia addigi pártfogását, ami nemcsak pályájának, hanem személyének megtöréséhez is vezetett.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"10 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140706251","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.306-308
Kornél Nagy
{"title":"Réka Tímea Újlaki-Nagy, Christians or Jews? Early Transylvanian Sabbatarianism (1580−1621), Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht Verlage, 2022 (Refo500 Academic Studies, Volume 87)","authors":"Kornél Nagy","doi":"10.17167/mksz.2023.2.306-308","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.306-308","url":null,"abstract":"Régi adóssága volt a nemzetközi tudományosságnak egy olyan monográfia megírása, amely az erdélyi szombatosok (sabbatarii) kora újkori múltját és műveltségét dolgozta fel. Ezt a hiátust tölti be Újlaki-Nagy Rékának a tavalyi esztendőben megjelent vaskos terjedelmű és egyúttal angol nyelvű kötete.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"92 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140704741","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.270-273
László Vári
{"title":"Egy 18. századi magyar szabadkőműves könyvtár kötetei","authors":"László Vári","doi":"10.17167/mksz.2023.2.270-273","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.270-273","url":null,"abstract":"Tüskés Gábor Szabadkőműves imakönyv Nagybajomban című kiváló tanulmányában az ún. Betbuch egyik különleges példányaként írja le a Darvas Ferenc ex librisével ellátott kötetet. A szabadkőműves imakönyv utolsó lapján Darvas pecsétjén kívül egy másik, egy szabadkőműves pecsét is látható.Ugyanezt a szabadkőműves pecsétet találta meg Tüskés Anna is Blaise Pascal kétkötetes Litterae provinciales-ja 1700-as kölni kiadású példánya5 köteteinek címlapján. Ezekbe a kötetekbe is be van ragasztva Darvas Ferenc ex librise, sőt bennük van Darvas édesapjának, Darvas Józsefnek a possessorbejegyzése is.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"2 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140706509","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2024-04-14DOI: 10.17167/mksz.2023.2.304-306
I. Monok
{"title":"A Transylvanian Puzzle, Reconstructing Medieval Culture from Manuscript Fragments, Catalogue of an Exhibition Held at the Library of the Romanian Academy, Cluj-Napoca, by Adrian Papahagi, design by Angéla Kalló, Cl-Nap., Presa Universitară Clujeană, 2022","authors":"I. Monok","doi":"10.17167/mksz.2023.2.304-306","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.304-306","url":null,"abstract":"Földesi Ferencnek sok jó ötlete van. Egyik ilyen egy olyan fragmentum kiállítás, amelyik bemutatja, hogy különféle szakmák puzzle játékai miként jutnak el az egyes darabtól akár egy-egy téma elméleti szintű megközelítéséig. Nem csupán egyes dokumentumok maradtak ránk töredékesen, hanem akár egész intézmények történetének forrásanyaga. A téma különösen aktuális, hiszen a 21. század informatikai lehetőségei mentén világszinten is lehet folytatni a kirakós játékot, lásd az ékírásos emlékek összegyűjtésének mozgalmát, vagy éppen a nemzetközi Dunhuang-programot.Az ötletelés persze sokféleképpen folytatódhat, de az bizonyos, hogy a Magyar Királyság és Erdély könyvkultúrájának, könyves művelődésének története jelentős mértékben ráutalt a töredékek módszeres gyűjtésére, hosszú évtizedes kutatási programokra a keletkezett emlékek nagymérvű pusztulása miatt. Így nem véletlen, hogy Magyarországon 1974 óta zajlik a Fragmenta Codicum kutatócsoportban a szervezett kutatás, valamint a Zenei Fragmentológia Kutatócsoportban, ahol a Szendrey Janka által kiadott 1981-es kötet megjelenését követő szünet után 2015-tól dolgoznak egy adatbázis felépítésén. A módszer létjogosultságára pedig a határokon túl is felfigyeltek.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"93 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140706097","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}