Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-02-22DOI: 10.17167/mksz.2021.3.345-366
Ferenc Tóth
{"title":"Rejtőzködő hungarikumok a Bibliothèque Nationale de France kézirattárában","authors":"Ferenc Tóth","doi":"10.17167/mksz.2021.3.345-366","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.345-366","url":null,"abstract":"A Bibliothèque Nationale de France Kézirattára az egyik legjelentősebb francia központi archívum. A kézirattárban számos kiemelkedően fontos magyar vonatkozású forrás található, de szintén jelentős számban lelhetünk itt olyan „rejtőzködő” magyar vonatkozású munkát, amelyek a kéziratok beosztásának köszönhetően eddig elkerülték a kutatók figyelmét. A tanulmány egy ilyen forráscsoportban, a török nyelvű kéziratokban található, a 18. századi konstantinápolyi École des jeunes de langues hallgatóinak tollából származó fordítások között folytatott kutatások magyar vonatkozású eredményeit szeretné megosztani az olvasókkal. A magyarorszá török háborúk több oszmán krónikájának fordításán kívül Ibrahim Müteferrika magyar származású oszmán hivatalnok és diplomata által működtetett nyomda szinte valamennyi művének francia nyelvű változata is megtalálható. Az könyvészeti és levéltári források összehasonlításával a tanulmány rámutat II. Rákóczi Ferenc vezettte szabadságharc bukása utáni magyar emigráció kultúraközvetítő szerepére is.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130728172","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-02-22DOI: 10.17167/mksz.2021.3.427-429
Hedvig Ujvári
{"title":"Endre Hárs, Der mediale Fußabdruck, Zum Werk des Wiener Feuilletonisten Ludwig Hevesi (1843–1910), Würzburg, Königshausen & Neumann, 2020 (Identifizierungen – Poetiken des Eigenen und seines Anderen, 7)","authors":"Hedvig Ujvári","doi":"10.17167/mksz.2021.3.427-429","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.427-429","url":null,"abstract":"Tanulmányokban számtalanszor találkozhatunk azzal a mondattal, hogy a Pester Lloyd története igen jól kikutatott. Ez sok szempontból helytálló, de a lap története kapcsán a Falk-éra irodalomkritikai gondolkodásáról a századfordulóig vajmi keveset tudunk, hiszen a legnagyobb tárcaszerzők – Dux Adolf, Silberstein-Ötvös Adolf – munkássága mindmáig szinte teljesen feltáratlan. (Igaz, még Falk Miksáról sem született legalább egy kismonográfia.) A triász harmadik tagja, a pályáját Pesten kezdő, majd Bécsben folytató Hevesi Lajos / Ludwig Hevesi munkássága iránt azonban határozott érdeklődés mutatkozik, tk. Sármány-Parsons Ilona, Saly Noémi, Ursula Meiszl-Novopacky, Bognár Zsuzsa, illetve Hárs Endre irányából. Utóbbi nagydoktori disszertációját is ennek a témának szentelte, majd az értekezés enyhén átdolgozott változata jelent meg könyv alakban.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126171333","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-02-22DOI: 10.17167/mksz.2021.3.297-332
Dávid Molnár
{"title":"Az első magyarországi képvers? Filefalvi Filiczki János három képverséről","authors":"Dávid Molnár","doi":"10.17167/mksz.2021.3.297-332","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.297-332","url":null,"abstract":"Filiczki János 1614-es Carminum liber kötetében kettő olyan képvers is található, amelyet nem említ se a magyar, se a külföldi szakirodalom. Az alkalmi költészet speciális alműfajának e termékei nem csupán a kor műfaji színvonalán állnak, de a 17. század képversfelvirágzásának a korai, felívelő szakaszának elején íródtak, tehát már csak ezért is méltó lehet az európai irodalomtörténet figyelmére. Magyar szempontból azért különösen fontosak ezek a versek, mert egyelőre Szenci Molnár Albert két képversén kívül nem ismerünk más ilyen típusú költeményt a korból. A tanulmány külön kitér a Miskolci Csulyak István peregrinációs albumába bejegyzett versére is. Amellett érvelek, hogy ez a bejegyzés is képversnek tekinthető. Ha pedig ezt elfogadjuk, akkor ez a Filiczki-költemény lenne a magyar irodalom első ismert képverse.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"42 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121955563","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-02-22DOI: 10.17167/mksz.2021.3.367-380
Gábor Bezeczky
{"title":"Szinnyei József és a hazai hírlapirodalom","authors":"Gábor Bezeczky","doi":"10.17167/mksz.2021.3.367-380","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.367-380","url":null,"abstract":"Szinnyei József 1861-től évente közzétette az összes létező magyar időszaki kiadvány listáját. A listák először a Vasárnapi Újságban, majd 1895-től a Magyar Könyszemlében jelentek meg. Az első lista 52 tételt tartalmazott. A lapok száma 10 évente megduplázódott. Az utolsó lista, 1911-ben, 1680 lap adatait tartalmazta. A lista egyes tételeinek ugyanaz volt a szerkezete: a lap neve és megjelenési helye, a szerkesztők, tulajdonosok, kiadók neve; évfolyam és ár. Szinnyei listái tekinthetők az egyetlen megbízható útmutatónak ötven év lapjaihoz.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122086726","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2022-02-11DOI: 10.17167/mksz.2021.3.285-296
Sándor Lázs
{"title":"A Példák könyve és a Bod-kódex kapcsolata","authors":"Sándor Lázs","doi":"10.17167/mksz.2021.3.285-296","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.285-296","url":null,"abstract":"Az ún. Bod-kódex (Budapesti Egyetemi Könyvtár, Cod. Hung. 7) egyház- és irodalomtörténeti problémája elsősorban abban rejlett, hogy középkori tulajdonosát nem lehetett meghatározni. A kéziratot a domonkos Colligatum Cornides részeként fedezték fel, bár egy tartalomjegyzék alapján a ferences apácáknak tulajdonították. Most már létrejött a kapcsolat a kétségtelenül a domonkosok könyvtárába tartozó Példák könyve (Exemplorum könyve) kézirat és a Bod-kódex között. Mindkét kódex tartalmaz egy rövid fordítást Jacobus de Gruytrode Speculum aureum animae peccatricis művéből. A Példák könyvében található idézetek a Codex Bod különböző oldalairól származnak, így állítólag a domonkos apácáknál már a 16. század elejétől megvan. Az idézetek abban egyediek, hogy a magyar nyelvű kódexekben nem ismerünk más – tartalmilag fontos – kiegészítést, amelyet egy apáca fűzött vagy szerkesztett egy korábbi fordított szöveghez.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"56 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125047845","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2021-12-01DOI: 10.17167/mksz.2021.2.220-231
I. Boros
{"title":"A váci szemináriumi könyvtár kezdete és a váci Gutenberg-töredék","authors":"I. Boros","doi":"10.17167/mksz.2021.2.220-231","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.2.220-231","url":null,"abstract":"A Borromei Szent Károlyról nevezett Váci Szemináriumot és könyvtárát Althann Mihály Frigyes püspök (1718-1734) alapította könyvadományával, amelyet tételesen 1719. december 1-jei keltezésű Regestumban található a szemináriumi könyvtár első példányainak jegyzéke sorol fel: 17 művet tartalmaz, 20 kötetben. A Regestum könyvjegyzékéből különös jeletőségű Pázmány Péter 1629-es kiadású Acta et decreta Synodi Diaecesanae Strigoniensis című könyve \u0000Pázmány Acta et decretumtajának ma is a Váci Egyházmegyei Könyvtár tulajdonában lévő példánya, amely minden bizonnyal azonos a Regestumban szereplő példánnyal, hiszen a könyvtárban nincs más 1719 előtt nyomtatott példány, csak ez. Ennek a példánynak a kötése Gutenberg 42 soros, pergamenre nyomtatott Bibliájának egyik fóliója. A kötésen, azaz a Gutenberg töredéken és a könyv címlapján található possessor-bejegyzés Károly Istváné volt 1643-ban. A pergamen fóliót 1629 és 1643 között kötötték a Acta et decratum példányára feltehetően Sopronban, vagy annak környékén. \u0000A kötéstáblából kibontott makulatúra, egy fólió töredék, amelyet Farkas Imre csepregi nyomdájának betűkészletével nyomtattak, s nem más, mint amit Szabó Károly feltételezett az RMK I 737. szám alatt: Evangeliomok és epistolák, Csepreg 1643. G és H ívének fragmentuma. Ebből a nyomtatványból eddig egyetlen egy példányt vagy töredéket sem ismertünk. Az 1643-as Evangeliumok a csepregi evangélikus nyomda utolsó munkái közé tartozik, mivel ebben az évben megszűnt.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131280939","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2021-12-01DOI: 10.17167/mksz.2021.2.243-256
Nikolett Lisztes
{"title":"Az örökhagyó és az örökösök","authors":"Nikolett Lisztes","doi":"10.17167/mksz.2021.2.243-256","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.2.243-256","url":null,"abstract":"A terjedelmes és immár jelentős hagyományokkal rendelkező Széchenyi-diskurzusnak kiemelt része gróf Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. Az államférfi hagyatéka a végrendelet útján kijelölt örökösöktől az 1870-es években átkerült a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe, amely alapját képezte a későbbiek folyamán megvalósuló Széchenyi Múzeumnak, majd a Széchenyi-Gyűjteménynek. A tanulmányban az örökhagyó szándékaitól a közgyűjteményi kezelés korai időszakának (1875–1896) végéig tekintem át az iratok sorsának alakulástörténetét, olyan szempontok felvetésével, amelyek annak a tudománytörténeti szituációnak jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, amit a történettudomány professzionalizálódásának folyamata vagy a kánonteremtés kihívása jelentett a 19. század utolsó harmadában. Ilyen megfontolások mellett keresem a lehetséges válaszokat a következő kérdésekre: az intézmény céljai milyen viszonyban álltak a gyarapítás és a forráskiadás adott lehetőségeivel, milyen szempontok érvényesültek a gyűjtőkör meghatározásánál, és végül, milyen feladatok vártak a gyűjtemény későbbi vezetőire az ezt következő időszakban.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128120502","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2021-12-01DOI: 10.17167/mksz.2021.2.273-276
Kornélia Vasné Tóth
{"title":"Ex-libris, Colecția Mârza, red. Eva Mârza, Alexandru Ştirban, Florin Bogdan, Alba Iulia, Cognitiv, 2019","authors":"Kornélia Vasné Tóth","doi":"10.17167/mksz.2021.2.273-276","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.2.273-276","url":null,"abstract":"Iacob Mârza (1946–2015) román történész, bibliológus, bibliofil, egyetemi tanár kezdetben muzeológusként, majd könyvtárosként dolgozott Gyulafehérváron (románul: Alba Iulia, latinul Apulum). Hosszú időn át a Batthyaneum Könyvtár igazgatója volt, a könyvtárról úgy nyilatkozott, hogy itt „a kódexek, ősnyomtatványok és régi könyvek világában a kutató akár az édenben is érezheti magát…”.Jelentős tudományos munkásságot fejtett ki, sokat publikált országos és külföldi szaklapokban, kötetekben; a régi könyvek, ősnyomtatványok, kéziratok kutatása során a Batthyaneum Könyvtár mellett többek között az Országos Széchényi Könyvtár régi román könyveit is számba vette feleségével, Eva Mârzával.A könyvek és a művészet iránti szeretet vezette el az ex libris műfajához, a kisgrafikai lapok gyűjtéséhez. Ehhez további ösztönzést adott a Batthyaneum Könyvtár jelentős, több ezer darabos ex libris gyűjteménye.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114603365","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2021-12-01DOI: 10.17167/mksz.2021.2.232-242
Endre Zsoldos
{"title":"Weiss Ferenc, Horányi Elek és Akai Kristóf","authors":"Endre Zsoldos","doi":"10.17167/mksz.2021.2.232-242","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.2.232-242","url":null,"abstract":"Szerző nélküli nyomtatványok több problémát tudnak okozni a bibliográfiákban. Három ilyen esetről számolok be, ahol a hazai irodalom magyar szerzőket tételez fel. A szóban forgó szerzők Weiss Ferenc, Horányi Elek és Akai Kristóf. Weill és Akai esetében egyértelműen meg lehet mondani a valódi szerzőt, míg a Horányinak tulajdonított téziseket nagy valószínűséggel nem ő írta, hanem feltehetően egy itáliai piarista professzor.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"477 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116414336","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar KönyvszemlePub Date : 2021-12-01DOI: 10.17167/mksz.2021.2.266-271
Béla Szalai
{"title":"Augustin Hirschvogel metszetei az 1549. évi hadjáratról","authors":"Béla Szalai","doi":"10.17167/mksz.2021.2.266-271","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.2.266-271","url":null,"abstract":"Az 1548 októberében Pozsonyban tartott országgyűlés határozatot hozott Balassa Menyhért és Basó Mátyás Léva és Murány környéki garázdálkodásának felszámolására. Az 1549 tavaszán indított büntető hadjárat fővezére az ifjabb Nicklas Salm császári generális volt. Elsőként Balassa Menyhért ellen vonultak. Balassa Menyhért várait katonasággal megerősítette, de ő maga Erdélybe menekült János Zsigmond választott magyar királyhoz. Salm hadai először Szitnya várát foglalták el, majd megkezdték Léva ostromát, amit április 22-én adtak fel védői. Ezután körbezárták Csábrágot, amit június 5-én kerítették kézre. Murány ostromát az ekkorra már hozzájuk csatlakozott Bebek Ferenc csapataival együtt július 5-én kezdték meg, a várostromokban legjártasabb Bernardo de Aldana irányításával. Basó Mátyás a vár rendkívül jó terepadottságainak is köszönhetően a mintegy tízszeres túlerő ellen negyven napig tudta tartani Murányt, amit végül augusztus 15-én foglaltak el Salm csapatai. Az ostrom vége felé Basó Mátyás kiszökött a várból, de pár nappal később elfogták, testvérével, Mártonnal és 12 katonájával együtt kivégezték.1 A hadjárat eseményeit Tinódi Lantos Sebestyén is megörökítette.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116134110","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}