{"title":"Az örökhagyó és az örökösök","authors":"Nikolett Lisztes","doi":"10.17167/mksz.2021.2.243-256","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A terjedelmes és immár jelentős hagyományokkal rendelkező Széchenyi-diskurzusnak kiemelt része gróf Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. Az államférfi hagyatéka a végrendelet útján kijelölt örökösöktől az 1870-es években átkerült a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe, amely alapját képezte a későbbiek folyamán megvalósuló Széchenyi Múzeumnak, majd a Széchenyi-Gyűjteménynek. A tanulmányban az örökhagyó szándékaitól a közgyűjteményi kezelés korai időszakának (1875–1896) végéig tekintem át az iratok sorsának alakulástörténetét, olyan szempontok felvetésével, amelyek annak a tudománytörténeti szituációnak jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, amit a történettudomány professzionalizálódásának folyamata vagy a kánonteremtés kihívása jelentett a 19. század utolsó harmadában. Ilyen megfontolások mellett keresem a lehetséges válaszokat a következő kérdésekre: az intézmény céljai milyen viszonyban álltak a gyarapítás és a forráskiadás adott lehetőségeivel, milyen szempontok érvényesültek a gyűjtőkör meghatározásánál, és végül, milyen feladatok vártak a gyűjtemény későbbi vezetőire az ezt következő időszakban.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2021-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Könyvszemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.2.243-256","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
A terjedelmes és immár jelentős hagyományokkal rendelkező Széchenyi-diskurzusnak kiemelt része gróf Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. Az államférfi hagyatéka a végrendelet útján kijelölt örökösöktől az 1870-es években átkerült a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe, amely alapját képezte a későbbiek folyamán megvalósuló Széchenyi Múzeumnak, majd a Széchenyi-Gyűjteménynek. A tanulmányban az örökhagyó szándékaitól a közgyűjteményi kezelés korai időszakának (1875–1896) végéig tekintem át az iratok sorsának alakulástörténetét, olyan szempontok felvetésével, amelyek annak a tudománytörténeti szituációnak jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, amit a történettudomány professzionalizálódásának folyamata vagy a kánonteremtés kihívása jelentett a 19. század utolsó harmadában. Ilyen megfontolások mellett keresem a lehetséges válaszokat a következő kérdésekre: az intézmény céljai milyen viszonyban álltak a gyarapítás és a forráskiadás adott lehetőségeivel, milyen szempontok érvényesültek a gyűjtőkör meghatározásánál, és végül, milyen feladatok vártak a gyűjtemény későbbi vezetőire az ezt következő időszakban.