Magyar Könyvszemle最新文献_第9页

Adalék Misztótfalusi Kis Miklós betűkészítő műhelyének sorsához

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-06-18 DOI: 10.17167/mksz.2021.4.575-576

G. Sípos, L. Tóth

{"title":"Adalék Misztótfalusi Kis Miklós betűkészítő műhelyének sorsához","authors":"G. Sípos, L. Tóth","doi":"10.17167/mksz.2021.4.575-576","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.4.575-576","url":null,"abstract":"Kolozsvárott 1702. március 20-án hosszas betegeskedés után hunyt el a neves tipográfus. Az általa vezetett országos református nyomda tevékenységének folytatása nem okozott gondot, a Református Főkonzisztórium a műhelyt május 20-án Misztótfalusi egyik tanítványának, Telegdi Pap Sámuelnek adta bérbe 75 magyar forintért. A betűkészítő műhely (matricák, patricák, öntőszerszámok stb.) sorsa már bizonytalanabb volt, lévén az a mester magántulajdona, és még 1692-ben az erdélyi református egyházra hagyta az özvegyének fizetendő 3000 forint ellenében. E rendelkezés végrehajtása végett az Erdélyi Református Főkonzisztórium 1702. április 25–28. között leltároztatta a műhely felszerelését, a Kaposi Juhász Sámuel gyulafehérvári professzor kezeí rásával készült inventárium pedig a Szebenben tartózkodó református főurak elé került. Az Egyházfőtanács Bethlen Miklós szebeni szállásán ülésezve tárgyalta meg a pénz előteremtésének különféle módozatait, ahol a kancellár biztató felvezetése ellenére sem ajánlottak a jelen lévő főrendek megfelelő összegeket. Fölvetődött a részletfizetés ötlete is, de az első ezer forintra sem gyűlt elegendő felajánlás. Nemrégiben előkerült levéltári forrás tájékoztat az akció további, eddig ismeretlen részleteiről.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"68 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126351515","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Farkas Gábor Farkas, Az eltűnt Thuróczy nyomában, a brünni kiadás példányainak provenienciájáról, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2020

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-06-18 DOI: 10.17167/mksz.2021.4.577-580

Tiziano Dr. Tubay

{"title":"Farkas Gábor Farkas, Az eltűnt Thuróczy nyomában, a brünni kiadás példányainak provenienciájáról, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2020","authors":"Tiziano Dr. Tubay","doi":"10.17167/mksz.2021.4.577-580","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.4.577-580","url":null,"abstract":"Miként a Thuróczy-krónika két kiadásának szövegét az irodalom- és történettudomány, metszeteit a művészettörténet érdeklődése övezi régóta, úgy az edíciók – s így a brünni kiadás – példányaival is hosszú ideje találkozhatunk könyv- és könyvtártörténeti dolgozatok lapjain. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy a kérdés – Fraknói Vilmosnak az első évfolyamban megjelent írásától kezdve, egészen Farkas Gábor Farkas közelmúltbeli tanulmányaival bezárólag – átível a Magyar Könyvszemle teljes történetén. És természetesen ezek még csak nem is a legkorábbi számba vehető dolgozatok, könyvjegyzékek, katalógusok. A szerző a kiterjedt anyag feldolgozása során jelentős mértékben támaszkodott saját korábbi tanulmányaira, a publikációkat a könyvforma elvárásai szerint rendezte, és azokhoz újabb eredményeket, fejezeteket fűzött. Célkitűzését – vagyis a brünni kiadás ma meglévő kötetei provenienciájának feltárását és az említésből ismert, lappangó vagy elveszett példányok azonosítását vagy történetük rekonstruálását – sem hazánk viharos történelme, sem a magyar egyházi, magán- és közgyűjtemények viszontagságos sorsa nem teszi könnyebbé. A monográfia vállaltan nem is a vizsgálatok lezárására, hanem az eddigi eredmények összefoglalására, a problémák és az előrelépés lehetőségeinek kijelölésére törekszik.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128290923","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Szent István vagy Szkander bég halála Antonio Bonfini Rervm Vngaricarvm Decades-e 1581-es kiadásában?

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-06-18 DOI: 10.17167/mksz.2021.4.433-477

Júlia Papp

{"title":"Szent István vagy Szkander bég halála Antonio Bonfini Rervm Vngaricarvm Decades-e 1581-es kiadásában?","authors":"Júlia Papp","doi":"10.17167/mksz.2021.4.433-477","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.4.433-477","url":null,"abstract":"Az 1560–1580-as években Frankfurtban tevékenykedő Sigmund Feyerabend könyvkiadó alkalmanként mind saját, mind más kiadók illusztrációit felhasználta kiadványai díszítésére. Hans Francolin 1561-ben Bécsben latinul és németül megjelent Thurnierbuch-ja rézkarcai kompozíciójának felhasználásával például Jost Ammannal fametszeteket készíttetett, melyeket mind Francolin könyvének 1566-os saját kiadásában, mind több más későbbi kiadványában felhasznált. Feyerabend emellett saját korábbi kiadványaiból is vett át illusztrációkat. 1581-ben németül megjelentette Mátyás király, illetve II. Ulászló udvari történetírója, Antonio Bonfini 15. század végén keletkezett magyar krónikáját (Rerum Hungaricarum decades), melynek mind a 45 fejezete előtt egy-egy illusztrációt tett közzé. Bár a régebbi és az újabb magyar könyvtörténeti és művészettörténeti kutatás ezeket a képeket a magyarországi történeti események közvetlen illusztrációiként, a hazai történeti ábrázolások korai példáiként értelmezte, a képek túlnyomó többségével valójában már Feyerabend korábbi, különböző témájú (ókori történelem, török krónikák, hadászati kiadvány, lovagi tornákkal foglalkozó könyv, stb.) is találkozunk. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy Feyerabend a képeket nem pusztán díszítésként alkalmazta. Gondosan ügyelt rá, hogy – a krónika szövegének ismeretében – a fejezetek elé helyezett fametszet tartalmi kapcsolatban legyen a szövegben olvasható valamelyik érdekes, különös, jellegzetes eseménnyel. Abban a fejezetben például, amelyikben IV. László magyar királynak a kedvelt kunjai által történt kegyetlen meggyilkolásáról olvashatunk, Feyerabend egy olyan, eredetileg Titus Livius Róma történetét bemutató könyvében található képet tett közzé, melyen egy földön fekvő ember meggyilkolását látjuk. Feyerabend tehát modern szemlélettel egyfajta sajátos, részleges hitelességre törekedett, hiszen az olvasó számára a képek pontosan szemléltették az adott szövegrészben leírtakat, annak ellenére, hogy a kép eredetileg nem azt az eseményt illusztrálta.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"226 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130666062","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Istvánffy Miklós és Balassi Bálint Miklós Istvánffy 和 Bálint Balassi

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-06-18 DOI: 10.17167/mksz.2021.4.571-574

G. Gömöri

引用次数: 0

Rejtőzködő mecénás vagy mecenatúra nélküli főúr? Adalékok a Magyar Kamara elnökének, Zichy Istvánnak mecénási tevékenységéhez

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-06-18 DOI: 10.17167/mksz.2021.4.478-491

Bálint Károlyi

引用次数: 0

Gyöngyösi és Zrínyi megjelenése egy 17. századi énekeskönyvben

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-02-22 DOI: 10.17167/mksz.2021.3.333-344

Zsófia Schelhammer

引用次数: 0

Javítások a Magyari Péter kódexe könyvtári katalóguscéduláihoz

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-02-22 DOI: 10.17167/mksz.2021.3.404-407

Áron Szatmári

{"title":"Javítások a Magyari Péter kódexe könyvtári katalóguscéduláihoz","authors":"Áron Szatmári","doi":"10.17167/mksz.2021.3.404-407","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.404-407","url":null,"abstract":"A Magyar Tudományos AkadémiaKönyvtár és Információs Központjának (MTA KIK) mikrofilmtárában A 1695/II jelzet alatt található a Magyari Péter kódexe című munka mikrofilmmásolata. Az 1704-ben készült kézirat két részből álló szombatos énekeskönyv, másolója Magyari Péter. Az első rész tartalmazza Bogáti Fazakas Miklós teljes verses Psalterium-fordítását, második fele a tulajdonképpeni szombatos énekeskönyv. Az eredeti kézirat lelőhelye a londoni British Library (korábban British Museum), az MTA KIK katalóguscédulája szerint az ottani jelzete: Or 10.549. Ez a jelzet viszont hibás, már a mikrofilmmásolatról is leolvasható a kötéstáblán szereplő helyes jelzet: Or 10579. Közleményem itt véget is érhetne, valaha valaki a 7-est 4-esnek olvasta, előfordul, főleg a rosszabb minőségű mikrofilmeken, de az is lehet, hogy a British Museum és az MTA könyvtára közötti levelezés során írt valaki rossz jelzetet, ez is előfordul. A Magyari Péter kódexével kapcsolatos tévedések itt azonban nem érnek véget. A British Library katalógusában Or 10549-es jelzet alatt egy héber nyelvű, 17–18. századi, kabbalisztikus iratokat tartalmazó kolligátumot találunk. Ellenben megtalálhatjuk az Or 10579-et, melynek online katalóguscéduláján szereplő adatai mindenben megfelelnek az általunk is ismert kéziratnak, kivéveegy információt. A British Library katalóguscédulája szerint a kézirat Péchi Simon Psalterium-fordítását tartalmazza.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"81 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115831409","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A bibliofil Farkas Lajos

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-02-22 DOI: 10.17167/mksz.2021.3.381-403

Farkas Gábor Farkas

{"title":"A bibliofil Farkas Lajos","authors":"Farkas Gábor Farkas","doi":"10.17167/mksz.2021.3.381-403","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.381-403","url":null,"abstract":"A Révkomáromban született, losonczi előnevet viselő Farkas Lajos (1806–1873) ügyvéd gyűjteményének egyes darabjai gyakran kerülnek a filológia és a bibliofilia érdeklődési körébe, hiszen e korszak jelentős „régiségbúvárai” közé tartozva komoly bibliotékát vásárolt össze fél évszázad alatt. Ennek ellenére életéről és könyvtára történetéről (kitől, mit, mikor és mennyiért vett, illetve kivel cserélt vagy kinek ajándékozott) eddig kevés szó esett. Igaz tehát Wix Györgyné állítása, miszerint Farkas – egykori gyűjteménye értékéhez képest – kevesebb figyelembe részesült, mint azt megérdemelné. Ám tudunk két kortárs ellenpéldát, amikor már a 19. században felhívták – igaz, röviden – a figyelmet Farkas gyűjteményére. Csontosi János 1876-ban kiemelte, hogy Farkas budai könyvtára „minőségére nézve oly becses, hogy azt méltán a Jankovich gyűjteménye mellé helyezhetjük”. Közel két évtizeddel később Horváth Ignác pedig megemlítette az 1895-ös ősnyomtatványkatalógusa előszavában, hogy e gyűjtemény a nemzeti könyvtár legjelentősebb gyarapodásai közé tartozik. Azonban Szinnyei József sem tud sokkal többet a rejtélyes könyvgyűjtőről, mint születése helyét és idejét, illetve szóba hozta, hogy foglalkozását tekintve „közalapítványi igazgatósági tiszteletbeli ügyvéd” volt. Farkas más forrásokban pénzügyi hivatalnokként, tanácsosként, ügyészként vagy táblabíróként szerepelt. Gyűjteménye rekonstruálásához és a proveniencia kutatáshoz szükséges források többségét a nemzeti könyvtár kézirattára őrzi. A bibliotéka darabjaiért jelentős összeget: 7500 – más források szerint 3000 – forintot kellett fizetni az özvegyének 1873-ban.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"53 3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131368486","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Egy sokáig feledésbe merült német „ezermester”

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-02-22 DOI: 10.17167/mksz.2021.3.423-426

Alexandra Anita Erdődi

{"title":"Egy sokáig feledésbe merült német „ezermester”","authors":"Alexandra Anita Erdődi","doi":"10.17167/mksz.2021.3.423-426","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.423-426","url":null,"abstract":"Az 1752 és 1814 között élt Ernst Albrecht rendhagyó és kalandos életviteléről, sokoldalúságáról és rendkívüli termékenységéről elhíresedett személyiség volt: orvosként, drámaíróként és színházigazgatóként, valamint könyvkiadóként is számontartja a szakirodalom. Altonában született, s az itten alapiskoláztatás után 1769–1772 között orvosi tanulmányokat az erfurti egyetemen, a jónevű Johann Wilhelm Bauer professzor mellett folytatott, aki szállásadója is volt, majd később az apósa is, hiszen az ő tizennégy esztendős lányát vette feleségül. A végzés utánpróbált egziszt enciát teremteni orvosi és orvostörténeti előadások tartásával. Bár első irodalmi művét, a Der unnatürliche Vatert (A természetellenes apa) című három felvonásos szomorú játékot már 1776-ban megírta, egy ideig felhagyni látszott az irodalmi tevékenységgel. 1776-ban feleségével együtt Észtországba költözött, ahol Karl Reinhold Manteuffel gróf magánorvosa lett. Életrajzírói szerint a főúr szolgálata alkalmat adott arra, hogy nagy utazások keretében Oroszországot is megismerje. Az 1780-as erfurti visszatérésük után bontakozott ki irodalmi tevékenysége, amely erős ösztönzést kapott az 1782-ben egy színházi csoporthoz csatlakozó feleségétől is, hiszen az így vállalt vándorélet során kapcsolatba kerülhetett a szellemi élet több fontos személyiségével, például Friedrich Schillerrel. Szerzőnk nem csupán a francia felvilágosodás nagyjainak lett lelkes olvasója (Rousseau-tól le is fordított bizonyos szövegeket), hanem a francia forradalomnak is, s publicisztikai írásaiban hangot adott az Amerika függetlenségéért harcba szállók melletti elkötelezettségének is.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127482769","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A Révay család könyvtárának feltárt kötetei az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-02-22 DOI: 10.17167/mksz.2021.3.408-422

Judit Dobó

{"title":"A Révay család könyvtárának feltárt kötetei az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban","authors":"Judit Dobó","doi":"10.17167/mksz.2021.3.408-422","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2021.3.408-422","url":null,"abstract":"A Révay család több tagja is az esztergomi székeskáptalan javadalmasa volt, így az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban jelentős azoknak a könyveknek a száma, amelyek a Révayakhoz köthetők. Az ő köteteiken kívül a család nem egyházi pozícióban lévő tagjaitól is több kötetet őriz a gyűjtemény. A jelenlegi közlemény a 16–17. században élt családtagok újonnan azonosított köteteit írja le, hivatkozva a korszak már korábban ismertetett könyveire. A család könyvtárát, a gyűjtemény bizonyos darabjainak jelenlegi helyét ismeri a szakirodalom. Az eddig ismert kötetek igen alacsony száma viszont megnehezíti egyes kérdések megválaszolását. A Révay Ferenc (?–1670) turóci főispán szklabinyai könyvtáráról készült 1651-es könyvjegyzék ugyan rendelkezésünkre áll, de a rövid, pontatlan leírások nem segítik a művek azonosítását. Így a könyvtár összetételéről, illetve arról, hogy mely családtagok köteteit tartalmazhatjamég a jegyzék, nem kapunk pontos képet. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményében folyó katalogizálási munka során az utóbbi időben számos olyan kötet került feldolgozásra, melyeket eddig nem ismert a szakirodalom. A példányok jelentős részét sikerült azonosítani az 1651-es könyvjegyzék tételeivel, így ezek a kötetek segítséget nyújthatnak olyan kérdések megválaszolásában, pontosításában, amelyekre eddig nem volt lehetőség, ugyanakkor számos új problémát is felvetnek.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-02-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126623437","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0