„Még egy ily győzelmes háború, és elvesztem!”

Magyar Könyvszemle Pub Date : 2022-07-25 DOI:10.17167/mksz.2022.1.63-85

Ágnes Tamás

{"title":"„Még egy ily győzelmes háború, és elvesztem!”","authors":"Ágnes Tamás","doi":"10.17167/mksz.2022.1.63-85","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az erőszakábrázolások változásáról az 1860-as és 1940-es évek között vizsgálva a kiválasztott háborúk esetében az erőszak, a küzdelmek, csaták megjelenítési módját. Az elemzés forrásbázisát karikatúrák képezik különböző politikai irányultságú élclapokból (Az Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Kakas Márton, Bolond Miska, Ludas Matyi, Drótkefe) és egy napilapból (Magyarság). Az analízis tárgyául kijelölt háborús konfliktusokhoz a magyar társadalom eltérő attitűddel, érdeklődéssel fordult, különböző mértékben volt érintett, így nem azonos mennyiségű és minőségű karikatúrát várhatunk el. \nMegfigyelhetjük, hogy a közvetlen érintettség mértéke nem feltétlenül határozza meg az érdeklődés nagyságát és az ábrázolásmódok radikalizálódását. Az 1890-es években a rajzolók személyének változása és a karikatúra technikai színvonalának fejlődése, az olvasói ízlés, a politikai beszédmód radikalizálódása mind hozzájárulhattak a háborús erőszak egyre gyakoribb megjelenítéséhez, s már a századfordulótól tapasztalható, hogy egyre véresebb ábrázolások láttak napvilágot a humoros lapokban. Az első világháború végéig a képek egy részén realisztikus módon mutatták be a harci cselekményeket, míg másik részükön a háborús konfliktus résztvevőit – közvetlen érintettség esetében az ellenséget – gúnyolták ki karikatúrákon. A két világháború közötti években újabb változást észlelhetünk: a jelentősen egyszerűsödtek, és könnyen dekódolhatóan mutatták be a háborús erőszakot, ritkábban mitikus-biblikus vagy éppen verekedést ábrázoló, bagatellizáló jelenetekkel. \n ","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"61 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Könyvszemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.63-85","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az erőszakábrázolások változásáról az 1860-as és 1940-es évek között vizsgálva a kiválasztott háborúk esetében az erőszak, a küzdelmek, csaták megjelenítési módját. Az elemzés forrásbázisát karikatúrák képezik különböző politikai irányultságú élclapokból (Az Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Kakas Márton, Bolond Miska, Ludas Matyi, Drótkefe) és egy napilapból (Magyarság). Az analízis tárgyául kijelölt háborús konfliktusokhoz a magyar társadalom eltérő attitűddel, érdeklődéssel fordult, különböző mértékben volt érintett, így nem azonos mennyiségű és minőségű karikatúrát várhatunk el. Megfigyelhetjük, hogy a közvetlen érintettség mértéke nem feltétlenül határozza meg az érdeklődés nagyságát és az ábrázolásmódok radikalizálódását. Az 1890-es években a rajzolók személyének változása és a karikatúra technikai színvonalának fejlődése, az olvasói ízlés, a politikai beszédmód radikalizálódása mind hozzájárulhattak a háborús erőszak egyre gyakoribb megjelenítéséhez, s már a századfordulótól tapasztalható, hogy egyre véresebb ábrázolások láttak napvilágot a humoros lapokban. Az első világháború végéig a képek egy részén realisztikus módon mutatták be a harci cselekményeket, míg másik részükön a háborús konfliktus résztvevőit – közvetlen érintettség esetében az ellenséget – gúnyolták ki karikatúrákon. A két világháború közötti években újabb változást észlelhetünk: a jelentősen egyszerűsödtek, és könnyen dekódolhatóan mutatták be a háborús erőszakot, ritkábban mitikus-biblikus vagy éppen verekedést ábrázoló, bagatellizáló jelenetekkel.

查看原文本刊更多论文

本研究旨在概述 19 世纪 60 年代至 20 世纪 40 年代期间暴力描写的变化，研究特定战争中暴力、斗争和战斗的表现方式。分析的资料来源是来自不同政治导向报纸（Az Üstökös、Borsszem Jankó、Bolond Istók、Kakas Márton、Bolond Miska、Ludas Matyi、Drótkefe）和一份日报（Magyarság）的漫画。匈牙利社会以不同的态度和兴趣对待分析所选的战争冲突，参与程度也不同，因此我们不能期望漫画的数量和质量相同。可以看出，直接参与的程度并不一定决定兴趣的程度和描绘的激进程度。19 世纪 90 年代，漫画家个性的变化、漫画技术的发展、读者口味的激进化和政治言论的激进化，都促使战争暴力的出现越来越频繁，从世纪之交开始，越来越多的血腥描写出现在幽默杂志上。直到第一次世界大战结束，一些图片以写实的方式描绘了战争，而另一些则讽刺了冲突的参与者，在直接参与冲突的情况下讽刺了敌人。在两次世界大战之间的几年里，又发生了另一个变化：漫画大大简化，以易于理解的方式呈现，较少出现神话-圣经甚至琐碎的战斗场面。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Magyar Könyvszemle

自引率

0.00%

发文量