Magyar Könyvszemle最新文献

{"title":"Egy Amade-vers ismeretlen kiadása","authors":"István Torda","doi":"10.17167/mksz.2022.2.251-256","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.251-256","url":null,"abstract":"Hetvenkét évvel Amade László halála után, 1836-ban, unokaöccsének fia, Amade Thadé adta ki a költő verseinek első gyűjteményét. A magyar líra megújításában fontos szerepet játszó bárónak ennél korábban önálló nyomtatványként – eddigi tudomásunk szerint – csak a Buzgó szívnek énekes fohászkodásicímű, vallásos énekeket tartalmazó füzetkéje, valamint még egy istenes verse jelent meg, az utóbbimagyar és latin változatban is. Mindegyik még életében.Világi verset Amadétól elsőként Sándor István adott közre 1796-ban Sokféle című folyóiratában (A’ Házasság által el-vesztett Szabadságnak meg-síratása). Arról, hogy A házasság által elvesztett szabadságnak megsiratása valaha önállóan is megjelent volna, nem tudtunk. \u0000A most előkerült negyedrét alakú, 4 oldalas, címlap nélküli nyomtatványról – a kézzel ráírt szám alapján egy hajdani vaskos colligatum 84. tagja lehetett – V. Ecsedy Judit megállapította, hogy a váci Gottlieb-nyomda terméke a 18–19. század fordulójáról. Jelen tudásunk szerint ez az első és egyetlen önállóan megjelent világi Amade-vers. Szövege jelentős különbségeket mutat minden eddig ismert változathoz képest.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114220016","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy, a bódvaszilasi plébánián fellelt papi szemináriumi tankönyvről","authors":"Krisztián Koleszár","doi":"10.17167/mksz.2022.2.257-261","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.257-261","url":null,"abstract":"A Bódva-völgyi római katolikus plébániák könyvgyűjteményeinek sorsa meglehetősen esetlegesen alakult az elmúlt századokban. Korai nyomtatványokkal aligha számolhatunk, miután legtöbbször csak a 18. század első felére történik meg a plébániák visszavétele a reformátusoktól. Azonban a 19. századra már helyben rendelkezésre állhat egy kisebb-nagyobb könyvgyűjtemény, függően persze a mindenkori plébános igényeitől és lehetőségeitől. \u0000Radlinszky István 1859-ben nyomtatott, lelkipásztorkodás témájú tankönyve azért érdekes számunkra, mert emléke egy Bódvaszilashoz kötődő plébánosnak azzal, hogy magán viseli a rozsnyói teológushallgató(k) egykori használatának nyomait.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124448716","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Szabadkőműves áthallások Agyich István Balassa Ferenc grófhoz címzett latin nyelvű alkalmi költeményében (1785)","authors":"János Rédey-Keresztény","doi":"10.17167/mksz.2022.2.176-217","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.176-217","url":null,"abstract":"Jelen dolgozatban Agyich István pécsi kanonok (1730–1789) egy disztichonos költeménye körül kibontakozó szövegalkotói eljárásokat vizsgálom. A kanonok költői hagyatékából két latin nyelvű alkalmi vers keltette fel az érdeklődésemet a kézirat és a nyomtatvány közötti eltérések szempontjából. Az egyik esetben Agyich művének egy 18. századi elégikus költőket bemutató bécsi antológiában megjelent nyomtatott változata (1789), a kanonok által Zágrábban megjelentetett korábbi nyomtatott változat (1785) és a mű pécsi kéziratai (1785) térnek el egymástól. A jelen dolgozat is ezt a szövegcsoportot vizsgálja – a másik alkalmi költeményről és az ott megfigyelhető szövegalkotói eljárásokról külön tanulmányt írtam. E körülményt azért fontos megemlíteni, mivel a kutatást indokló probléma mindkét szöveg esetén ugyanaz: a mikroszintű filológiai jelenségeknek makroszintű, nevezetesen a 18. századi Magyar Királyság intézményi struktúrájára visszavezethető okai vannak. A most tanulmányozott szövegcsoport esetén ez az intézményi struktúra a szabadkőművességet, míg az imént említett tanulmány esetén a római Árkádia Akadémia költőmozgalmát jelenti. A Balassa Ferenc gróf hoz címzett költemény tekintetében ego-dokumentumok, Agyich két misszilis levelének fogalmazványai is rendelkezésünkre állnak. Ezekben a szerző a nyomdász számára a költemény lejegyzése után problémásnak ítélt vagy érzékelt sorok átalakítására hagy néhány utasítást, illetve egy alkalommal csupán javaslatot tesz. \u0000Az Agyich-költemény szövegén végrehajtott módosítások eredménye alapján szerzői, illetve az említett antológiát összeállító Karl Joseph Michaelernek köszönhetően szerkesztői elvárások is regisztrálhatók a kéziratokkal kapcsolatban. Következésképp az eltérések és hasonlóságok összevetése közben interpretációs kérdéseket vizsgálok, mindenekelőtt azt, hogy egyfelől Agyich, másfelől Michaeler részéről milyen okok állnak a szövegben érvényesíteni kívánt és végül érvényesített értelmi változtatások mögött, s ezek milyen kontextusba ágyazódhatnak. \u0000A továbbiakban a fent említett mikro- és makroszintű összefüggésekre tekintettel a levélfogalmazványok és a köszöntővers kontextusainak rekonstrukcióját kísérlem meg. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként és milyen mértékig lehetséges Agyich latin nyelvű költeményének olyan olvasatát adni, ahol a szöveg föltűnő módon a korabeli szabadkőműves diskurzusokba válik beilleszthetővé – anélkül azonban, hogy Agyich szabadkőművességéről is meggyőződhetnénk. A kérdés megválaszolásához a Magyar Királyság területén 1775-ben létrehozott Draskovich-obszervancia latin nyelvű szabadkőműves alkotmányszövegét hívom segítségül.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131262684","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Szent László-ének mint zarándokének","authors":"Pál Ács","doi":"10.17167/mksz.2022.2.149-175","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.149-175","url":null,"abstract":"Szent László kultuszának és tiszteletének magyar nyelvű irodalmi emléke a Mátyás korában, talán 1470 körül keletkezett, latin–magyar versszakpárból álló Szent László-ének, amely az egyik legszebb késő középkori magyar versünk. Mi volt az eredeti funkciója ennek a kiemelkedő esztétikai értékű versnek?Ez a probléma régóta érdekelte az irodalomtörténészeket. Ki, mikor, milyen körülmények között, hol, és hogyan énekelte a Szent László-éneket? A korábbi kutatások megállapították, a költeményt két, világi környezetben keletkezett kódex, a Peer-kódex és a Gyöngyösi kódex őrizte meg, egymástól lényeges különbségeket mutató másolatokban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mű latin és magyar strófái egyetlen szöveget alkotnak, azaz a vers kétnyelvű, felelgetős énekként élt a késő középkori gyakorlatban. A vers alapos olvasása megmutatja, hogy az egész Szent László-ének szorosan összefügg a szent magyar király, a 11. századi jámbor lovag-szent, Szent László kegyhelyével. Várad (=Nagyvárad), a Szent László-kultusz központja, a leghíresebb középkori búcsújáró hely Magyarországon. Sajnos a váradi székesegyház, Szent László sírjával együtt, elpusztult a város oszmán ostroma során. 1660-ban.Jelen tanulmány Szent László-ének eredetét igyekszik feltárni, és az egykor széles körben ismert vers eredeti funkcióját. Ha a verset zarándokdalként értelmezzük, nemcsak a Szent László-kultusz központjára tett gazdag utalások lesznek érthetők, hanem mindazon megállapítások, amelyek a mű félig világi jellegére, politikai célkitűzéseire, paraliturgikus funkciójára vonatkoznak, és megmagyarázza a vers kétnyelvűségét is.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128548005","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A 460 éves debreceni nyomdászat jubileumi kiadványai","authors":"R. Oláh","doi":"10.17167/mksz.2022.1.132-134","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.132-134","url":null,"abstract":"Melius Juhász Péter és Huszár Gál együttműködéséből indult útjára a debreceni városi nyomda 1561-ben. A következő századokban a református egyházi használatra szánt káték, ágendák, énekeskönyvek, prédikációgyűjtemények, kegyes munkák mellett a vásárokon kelendő bibliai és széphistóriák, kalendáriumok, valamint hivatalos kiadványok és nem utolsósorban a kollégiumi oktatás nélkülözhetetlen tankönyvei jelentek meg a tipográfiában. A nyomda élén olyan kiváló mesterek váltották egymást, mint Hoffhalter Rafael és Rudolf, Lipsiai Rheda Pál és Péter, a Tótfalusi-tanítvány Töltési István, Margitai János és István, ugyanakkor fogalommá vált a szegényes készlettel dolgozó Karancsi György neve is. 2021-ben a működése 460. évfordulóját ünneplő jogutód, az Alföldi Nyomda a világszintű papírhiány ellenéretekintélyes válogatással emlékezett meg a jubileumról.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130602267","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"„A gondolatai is ferencjózsefben jártak”","authors":"Hedvig Ujvári","doi":"10.17167/mksz.2022.1.126-131","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.126-131","url":null,"abstract":"Beer Ágost zenekritikus a morvaországi (csehországi) Iglauban (Iglón) született 1853-ban, más források szerint 1850-ben. Családjáról annyi tudható, hogy többen lehettek testvérek, akik Bécsben (Sigmund Beer gyáros), Hamburgban, Berlinben és Bernben telepedtek le. Beer Ágost előbb orvosnak készült, de szívesebben foglalkozott zenével. Bécsben, a zeneakadémián Eduard Hanslick tanítványa volt, és zenepedagógusként működött. Nagybátyja, Schuschny Jakab pesti főkántor révén került Budapestre 1877-ben, ahol negyven éven át elsősorban zenekritikusként tevékenykedett, de zongoraórákat is adott. Szakíróként először Bródy Zsigmond Neues Pester Journal című lapjának dolgozott, majd Max Schütz halálát követően, 1888-tól élete végéig, 1915-ig a Pester Lloyd műbírálója volt. A zenebírálathoz „speciális tudás kell, s kevesen vannak, akik ezzel rendelkeznek. A magyar zene szerencséjére van ilyen is néhány. Beer Ágost, a speciálisan zenebíráló tisztában van a zenetudománnyal. Ítélete mélyreható és súlyos.”","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"190 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132153266","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Szepesi Zsuzsanna, A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Könyvtárának Rácz Aladár hagyatéka, Budapest, ELKH BTK ZTI, 2021","authors":"I. Monok","doi":"10.17167/mksz.2022.1.143-144","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.143-144","url":null,"abstract":"Szepesi Zsuzsa a most ELKH BTK, egykor az MTA Zenetudományi Intézet Könyvtárának Rácz Aladár-hagyatékát dolgozta fel. A hagyatékot a neves cimbalomművész, zeneszerző özvegye két részletben (1983 és 1990) adta át a ZTI Könyvtárának, úgy, hogy maga is rendezett irategyüttesként kezelte. A mostani rendező munka olyan tekintetben is historizál, hogy igyekezett nem lerombolni azt a rendszert a hagyaték rendezésében, amelyet az özvegy hozott létre. Ugyanakkor a könyvtári hagyományhoz idomította a besorolásokat.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126286246","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Lucifer a nyomdagépben","authors":"Zoltán Szénási","doi":"10.17167/mksz.2022.1.86-110","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.86-110","url":null,"abstract":"A tanulmány Babits Mihály a Nyugtalanság völgye című kötetének kiadástörténetét foglalja össze, ennek során kitér a könyv kiadói hátterére és röviden bemutatja a Táltos Kiadó történetét. A kritikai kiadás munkálatai során figyelt fel a szerző Babits verseinek kiadásában a tipográfiai kivitelezés problémáira. A különböző kötetekben számtalan nyomdahibát talált, de ezek a hibák nem fedezhetők fel minden kötetben. A probléma megértése érdekében megnézte a kötet több példányát, és táblázatban foglalta össze a Nyugtalanság völgye hibáit. A kiadásnak ez a sajátossága számos textológiai kérdést vet fel. A válaszok keresése közben igyekezett feltárni a nyomdagép hibájának lehetséges technikai okait is. Az Apostol Nyomda történetének egy érdekes epizódja zajlott 1919 februárjában, aminek köze lehetett a kötet nyomdai hibáihoz.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130683399","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Újabb töredék a Zalka-antifonáléból","authors":"Fanni Hende","doi":"10.17167/mksz.2022.1.111-115","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.111-115","url":null,"abstract":"A középkori Magyar Királyság területén használt és fennmaradt kódexek mellett a kódextöredékek is kiemelkedően fontos forráscsoportot jelentenek a magyar középkori művelődéstörténet, könyvkultúra, liturgiatörténet és zenetörténet jobb megismeréséhez. A töredékek egy-egy kódexet jelenítenek meg, és kiemelkedő alkalom, amikor egy fragmentum által jelölt egykori kódexnek további levelei azonosíthatók. A díszes kivitelű váradi kódexsorozat (antiphonale, graduale) számos töredéke került elő több hazai és határon túli gyűjteményben, többnyire mint lefejtett vagy jelenlegi könyvkötés. A kódexcsaládból a Váradi Antifonále ’temporale’ és ’sanctorale’ kötetének Győrött fennmaradt részét 1872-ben Zalka János győri püspök restauráltatta és köttette egybe. Az ismert és Győrött őrzött anyakódex mellett már az 1970-es években elkezdődött az antifonále két kötetéből kivágott darabok azonosítása, amelyek általában könyvkötésként maradtak fenn.Jelen közleménnyel az antifonále töredékeinek impozáns listáját kívánom bővíteni egy eddig nem ismert darabbal.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133612553","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Császtvay Tünde, Híres magyarok: Beszélgetések nemzetünk nagyjaival, Budapest, Kossuth Kiadó, 2021","authors":"Anna Tüskés","doi":"10.17167/mksz.2022.1.141-143","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.141-143","url":null,"abstract":"Az interjú műfaja a magyar sajtóban a 19. század második felében honosodott meg és terjedt el széles körben. A szót először angol módon írták (interview), ma is használt írásmódja 1890 körül alakult ki. A vicclapok (Borsszem Jankó, Bolond Istók) szerzői gyakran „interjuh” szóval figurázták ki az 1890-es években. A kötet tizenöt személlyel, 1849–1911 között készült huszonkilenc interjút és azok elemzését tartalmazza. Egy-egy interjút olvashatunk Arany Jánossal, Bem Józseffel, Benczúr Gyulával, Görgei Artúrral, Jókai Mórral és Szekrényessy Kálmánnal, kettő-kettőt Andrássy Gyulával, Damjanich Jánosnéval, Jászai Marival, Lehár Ferenccel, Liszt Ferenccel és Munkácsy Mihállyal, hármat Tisza Kálmánnal, négyet-négyet Kossuth Lajossal és Mikszáth Kálmánnal. A könyv gazdag körképet ad a 19. század második fele politikai, színházi, zenei és képzőművészeti életének kiemelkedő alakjairól, egymással való viszonyukról az 1850 körül a magyarországi sajtóban meghonosodó interjúműfaj példáin keresztül.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131603603","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}