Magyar Könyvszemle最新文献

{"title":"Koppány a szerémi vezér?","authors":"Fanni Csapó","doi":"10.17167/mksz.2022.3.318-338","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.318-338","url":null,"abstract":"A 15. században a humanista irányzatnak köszönhetően megjelentek az egyes régiókról készült földrajzleírások, amelyek vagy önálló kötetként (gondolhatunk itt Georg Reicherstorferr Chorographia Moldaviae vagy Chorographia Transilvaniae című művére), vagy a humanista konvenciókat követve az adott ország történelméről írott nagy átfogó munka tudományos bevezetőjeként születtek meg (például Ransanus Epithoméjának második és harmadik fejezete). Ilyen jellegű írások I. Ferdinánd udvari történetírójának, a neves bécsi humanistának, Wolfgang Laziusnak a repertoárjából sem hiányoznak. Latin nyelven született chorográfiái az Interpretatio chorographiae utriusque Austriae (Ausztriáról szóló leírás), Regni Hungariae archaeologiae libri tres (Magyarország chorográfia), Descriptio Daciae sive Transylvaniae (Erdély-leírás), német nyelven íródott Magyarország-leírása a Des Khünigreichs Hungern.A fenti chorográfiák közül csak a Regni Hungariae archaeologiae libri tresszel kívánok foglalkozni, annak is csupán egyetlen kérdéskörére fókuszál az esszé, milyen forrás(oka)t használt fel Lazius magyar őstörténetet és a középkort illetően. Az osztrák humanista forrásait illetően rendkívül precíz több helyen is találkozhatunk nála olyan forrásmegjelölésekkel, mint „Plinius libro quarto capite duodecimo” vagy „Herodianus graecus author libro sexto”. Ám, ha a magyar történeti forrásokra történő hivatkozást nézzük, akkor az olvasónak be kell érnie az annales Hungarici vagy az annales Hungarorum megjelöléssel.Tanulmányommal egy izgalmas nyomozásra invitálom az olvasót, ahol arra keressük a választ, ki(k) vagy melyik mű(vek) Lazius magyar történelemre vonatkozó forrása(i).","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133386231","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Amália Kerekes, Wartezeit, Studien zur Geschichte der ungarischen Emigration in Wien, 1919–1926, Würzburg, Königshausen & Neumann, 2018","authors":"Mária Rózsa","doi":"10.17167/mksz.2022.3.409-412","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.409-412","url":null,"abstract":"Kerekes Amália, az ELTE Német Irodalom és Kultúra Tanszéke habilitált egyetemi adjunktusának könyve a magyar szociáldemokrata és kommunista emigráció képviselőinek bécsi publicisztikai tevékenységét, politikai nézeteinek alakulását követi végig az 1920-as évek közepéig.A bécsi emigráció eddigi historiográfiai és irodalomtörténeti feldolgozásának eredményeit ismertetve a szerző a sajtóbeli, levéltári, illetve a hézagosan fennmaradt rendőrségi dokumentumok segítségével mutatja be az emigránsok befogadásának állomásait.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"84 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124164307","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Keczer Ambrus elveszett (és megkerült) naplója","authors":"Balázs Tangl","doi":"10.17167/mksz.2022.2.240-243","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.240-243","url":null,"abstract":"Lipóczi Keczer Ambrus, gróf Thököly István késmárki udvari embere elsősorban naplója révén ismert a magyar történetírásban. Az 1663 és 1669 között vezetett, korábban ismeretlen naplót 1894-ben publikálta Tasnádi Nagy Gyula levéltáros, az MTA levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Monumenta Hungariae Historica sorozatának részeként. A napló napjainkig mindössze ezen kiadás, illetve a Nagy Gyula hagyatékában található átirat révén ismert, mivel az eredeti kézirat eltűnt. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően azonban most előkerült a szombathelyi Smidt Múzeum gyűjteményének rendezése során.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"61 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128928431","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Olcsai Gaál András (?–1742) hagyatéka (1717–1777)","authors":"Ádám Hegyi","doi":"10.17167/mksz.2022.2.243-251","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.243-251","url":null,"abstract":"Olcsai Gaál András református esperes, makói lelkipásztor könyvtára nem maradt fenn. Egykori bibliotékájáról egy hagyatéki perből értesülünk, amelyet fia kezdeményezett 1777-ben. A periratokból csak az derül ki, hogy a könyvek körülbelül 300,- Ft-ot értek, és a 18. század során Makón – Debrecenben – Hajdúszoboszlón – Gyomán és ismét Hajdúszoboszlón tárolták a köteteket. Olcsai életrajzi adatai alapján sikerült bebizonyítani, hogy könyveit 1717 és 1718  között Franekerben szerezte be. A gyűjtemény jelentőségét az adja, hogy nagy valószínűséggel a katolikus egyház elleni hitvitákhoz szükséges irodalom volt benne megtalálható. Mivel a szakirodalom a Dél-Alföldön eddig nem tudott református lelkipásztori könyvtár létezéséről, a hagyatéki per az első olyan adat, amely egy ilyen könyvtár fennállásáról tudósít.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131845816","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A székely írás emlékeinek új kézikönyve","authors":"","doi":"10.17167/mksz.2022.2.273-281","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.273-281","url":null,"abstract":"A magyar művelődéstörténet köréből kevés kérdést övez olyan széles körű közérdeklődés, mint amilyet a székely írás élvez. A tárgy vizsgálatát és a vele kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységet a tudományos kutatás sokáig elhanyagolta, bőséggel termettek viszont az objektív megközelítésmódot és tárgyszerűséget nélkülöző laikus, nemritkán dilettáns írások. A gyakran a legképtelenebb állításoktól sem visszariadó, de annál termékenyebb műkedvelők szinte diszkreditálták a témát. Szerencsére a feliratos és kéziratos emlékeknek az elmúlt három évtizedben látott örömteli gyarapodása, valamint az egyes emlékek hitelessége és datálása körüli viták újra ráirányították az akadémiai szféra képviselőinek figyelmét a székely írás körüli tennivalókra.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121494592","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Két ismeretlen 16. századi prognosztikon a szombathelyi Smidt Múzeumból","authors":"Sára Sánta, Tangl Balázs","doi":"10.17167/mksz.2022.2.230-235","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.230-235","url":null,"abstract":"Az alábbiakban két, eddig ismeretlen, 16. század eleji nyomtatványt mutatunk be, melyek 2021 tavaszán kerültek elő a szombathelyi Smidt Múzeum1 muzeális könyveinek feldolgozása során. Noha Smidt Erzsébet, a múzeum korábbi igazgatója tollából több tanulmány is született az itt található nyomtatványok néhány kiemelkedő darabjáról, a több száz kötetes gyűjtemény szisztematikus, részletes feldolgozása csak napjainkban vette kezdetét. E munka során derült ki az – egyébként a könyvleltár legelső tételeként (SK.72.1.1.) bejegyzett – kolligátumkötetről, hogy annak két nyomtatványa, melyet Johannes Stabius, illetve Johannes Muntz humanista tudósok jegyeznek, valójában eddig ismeretlen, unikális darabok.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"211 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134366160","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Bartók Zsófia Ágnes, Egyházi férfiak magyar nyelvű szövegei, A Pray-kódextől az Érdy-kódexig, Budapest, Argumentum Kiadó, ELTE BTK Vallástudományi Központ Liturgiatörténeti Kutatócsoport, (Műhelytanulmányok, 7) 2021","authors":"Sándor Lázs","doi":"10.17167/mksz.2022.2.282-285","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.282-285","url":null,"abstract":"Vannak művek, amelyek mindig hiányosak maradnak. Nem azért, mert a szerző nem tett meg mindent a teljességért, hanem a dolgok természeténél fogva. Ilyen mű Bartók Zsófia Ágnes kiváló monográfiája is, amelynek tárgya a 15–16. században nyomtatott könyvekbe bejegyzett magyar nyelvű lelkipásztori feljegyzések. Ezeket a szövegeket jórészt különböző folyóiratokban már közölték, összefüggéseik azonban feltáratlanok maradtak. A könyv szerzője lelkiismeretesen gyűjtötte be ezeket a lelkigondozói szövegeket, ezzel egységes korpuszt hozott létre, új szövegegyüttest mutatva be. Bartók munkája nem egyszerűen ráirányítja a figyelmet ezeknek az anyanyelvű bejegyzéseknek a jelentőségére, hanem munkája nyomán a később előkerülő szövegeket már lesz mihez kötni.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131719668","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az első, nyomtatásban megjelent magyarországi képvers","authors":"Dávid Molnár","doi":"10.17167/mksz.2022.2.236-240","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.236-240","url":null,"abstract":"Filiczki János 1614-es bázeli kötetében két képvers is megjelent. Azt biztosan lehetett tudni, hogy ezek olyan alkalmi költemények, amelyek valamilyen korábbi alkalomra íródtak, azonban keletkezésük pontos idejét nem lehetett meghatározni. A berlini állami könyvtárból előkerült 1604-es prágai epithalamium-gyűjtemény egyik verse az egyik Filiczki-képvers az 1614-es kötetből. Mivel a kötet címlapja egyértelműen jelzi a házasság idejét, ezért a vers megírásának az idejét is meg tudjuk határozni: 1604 március, legkésőbb április eleje. Ez pedig azt jelenti, hogy ez a Filiczki-vers lenne az első ismert nyomtatásban is megjelent magyarországi képvers. A közlemény ezt a kötetet és verset írja le.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"127 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128611472","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Velence és a törökök","authors":"Tamás Kruppa","doi":"10.17167/mksz.2022.2.262-273","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.262-273","url":null,"abstract":"Federico Moro velencei lokálpatrióta könyve a 17. századi velencei, de egyúttal az európai történelem egyik igen fontos, a kortársakat izgalomban tartó eseménysorozatának, a velencei–török háborúnak a mellékhadszínterével foglalkozik. A leginkább kandiai háború néven ismeretes eseménysor (1645–1669) magyar és erdélyi szempontból is rendkívül fontos, mivel eseményei, fordulatai kihatottak az egész kelet-közép-európai térség politikai viszonyaira. Enélkül példáulelképzelhetetlenek IV. Ulászló lengyel király törökellenes háborús tervei. A király a kozákok mellett, akiknek a felkelése alapjaiban rengette meg a kelet-közép-európai térséget is, fontos szerepet szánt az erdélyi fejedelemnek. De gondoljunk csak Zrínyi Miklósra és Magyarország török uralom alóli felszabadítását illető terveire, amelyek formálódásában minden kétséget kizáróan szerepet játszott az a tapasztalat, hogy egy itáliai városállam képes volt évtizedekig dacolni egy világhatalommal. \u0000A könyv öt fejezetre oszlik, amelyekben a kandiai háború dalmáciai mellékhadszínterével, az 1644 és 1649 közötti háborús időszakkal foglalkozik. A fejezetek egy-egy háborús évet tárgyalnak. Ezeken a fő fejezeteken kívül a kötet elején egy előszót és egy bevezetőt, a végén pedig összefoglalást és két függeléket találunk.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"117 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133198666","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség könyvtári rendszerének felépítése új birodalmi keretben (1686/1690–1815)","authors":"I. Monok","doi":"10.17167/mksz.2022.2.218-229","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.218-229","url":null,"abstract":"A nyelv mellett, talán még annál is fontosabb egy birodalom összetartásában a közös kultusz kiépítése, benne a könyvtárak szerepével. A gazdasági érdekek mentén ez a kultikus közösség soha nem épült fel. A gazdaság működtetésének közös elvei természetesen részévé válhatnak egy közös kultusznak, de soha nem a kultikus alapokhoz tartoznak. \u0000A Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség könyv-, könyvtár-, olvasmány- és olvasástörténetének vizsgálatában az Oszmán Birodalom elleni harc utolsó évszázadában – Bécs felmentésétől a napóleoni háborúkig – az alapvető szempont az a tény kell, hogy legyen, miszerint egy olyan országról beszélünk, amely ténylegesen három: államjogilag kettő, gazdasági és társadalmi valóságában pedig három. A 16. század első harmada végén a törvényhozó és államigazgatási központ csakúgy, mint a kultikus centrum, elköltözött arról a helyéről, ahol évszázadok alatt felépült (Buda, Esztergom), majd ezeknek a központi helyeknek török hatalom alóli felszabadítása után másfél évszázad kellett ahhoz, hogy újra elfoglalják egykori helyüket. A két ország – a Magyar Királyság és Erdély – újjáépítését, gazdasági, társadalmi és kulturális újraszervezését másként szándékozott megvalósítani a birodalmi központ (amelynek részeivé rendeltettek az 1713-as utrechti békében létrejött nagyhatalmi konszenzus által) és másként a helyi hatalom képviselői. \u0000A szándékok és az anyagi lehetőségek különbözőségei közötti kompromisszumok mentén zajlott le a két ország könyves infrastruktúrájának a kiépítése, vagyis a könyvkiadási és a könyvkereskedelmi rendszer felépítése, ennek a politikai és kultikus hatalmi oldalról történő ellenőrzési mechanizmusaival együtt. Ebben az erőtérben egy sajátos könyvtári rendszer épült fel, követni próbálva a birodalom más országainak mintáját. Közben az országokon belül is eltérő gazdasági, egyházi és kulturális (ezen belül nemzetiségi) érdekek mentén zajlott egy szellemi, gondolkodásbeli változási folyamat, közvetlen német és itáliai, közvetett francia hatásokkal. Más kulturális hatások sporadikusan jelentek csak meg. Számottevő angol (’insularis’) hatásról ekkor még nem beszélhetünk. \u0000Összegezve azonban megállapítható, hogy a török uralom megszűntét követő bő egy évszázad alatt a Magyar Királyságban és Erdélyben a Habsburg Birodaloméval konform könyvtári rendszer jött létre. Az egy további kérdés, hogy a könyvtárak tartalmi és nyelvi összetétele mennyiben volt más, mint a birodalom más területeinek gyűjteményeié.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131747644","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}