Magyar Könyvszemle最新文献

{"title":"Iohannes Serifaber Zrínyi Miklósnak címzett két verse 1550-ből","authors":"Dávid Molnár","doi":"10.17167/mksz.2022.3.396-398","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.396-398","url":null,"abstract":"A fiatalon elhunyt Iohannes Serifaber két, idáig ismeretlen verse 1550-ből az akkor még viszonylag ismeretlen horvát-szlavón bánról, Zrínyi Miklósról. Az egyik vers egy korai, szintén ismeretlen Zrínyi-portréhoz íródott.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114759409","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Egy magyar peregrinus – Bornemisza István – Londonból, 1636-ban írt levele","authors":"György Gömöri, Tünde Tóth","doi":"10.17167/mksz.2022.3.399-405","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.399-405","url":null,"abstract":"Ez a nemrégen fölfedezett levél váratlan ajándék az angol–magyar kapcsolatok kutatóinak. Egy angliai magyar peregrinus írta egy angol orvosnak, Bornemisza István az ifjabb Baldwin Hamey londoni doktornak 1636-ban.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114781998","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"„Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”","authors":"Edit Krähling","doi":"10.17167/mksz.2022.3.368-381","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.368-381","url":null,"abstract":"Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni 1944 áprilisában három-négyezer kötetes értékes könyvtárukat nyolc ládába csomagolva a budai Duna-part egyik pincéjében igyekeztek biztonságba helyezni. A ládákhoz Radnóti egyik tisztelője, Steuer Zoltán, az óvóhelyhez barátjuk, Karig Sára jóvoltából jutottak. Egyéb ingóságaikat, használati cikkeiket, a költő műveinek kéziratait, levelezésüket több más helyre, barátaik lakásaiba szétosztva próbálták megőrizni. Az ingóságok, ruhaneműk, írógép szinte mind elvesztek, a kéziratok, levelek azonban szerencsére megmaradtak. Legnagyobb veszteségük azonban a könyvtárat rejtő nyolc láda volt. Az általános vélekedés szerint a Duna áradása semmisítette meg a könyveket 1945 tavaszán. A budapesti árvizek adataiból és a költő és felesége hagyatékában fennmaradt, eddig publikálatlan iratokból, levelekből, illetve Gyarmati Fanni naplóbejegyzéseiből azonban más történet bontakozik ki: ha a pincét elöntötte is a Duna, a könyvek minden valószínűség szerint már korábban eltűntek onnan. A címben Gyarmati Fannitól idézett költői kérdésre („Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”) a válasz sajnos: nem. A közleményt az elveszett könyvtárra vonatkozó dokumentumok forrásközlése egészíti ki.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"74 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134145994","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Két pogánnyal egy hazában","authors":"Attila Buda","doi":"10.17167/mksz.2022.3.382-395","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.382-395","url":null,"abstract":"A Nyugat szerzői többek között Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső voltak. A kiadót 1909-ben alapították. A kiadó tevékenységét az 1938–1949-es években a bel- és a külpolitika határozta meg. A második világháború alatt faji eredetű majd társadalmi kirekesztéstől szenvedett. Bár kulturális intézmény volt, a sorsa jó példa a végletek között ingadozó magyar történelemre.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120955955","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Magyar királyok újabb horoszkópjai","authors":"Márton János Veszprémy","doi":"10.17167/mksz.2022.3.289-317","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.289-317","url":null,"abstract":"Az asztrológiatörténeti kutatás ütemének felgyorsulásával, kéziratok alapos átvizsgálásával újabb források kerülnek napvilágra, köztük középkori magyar királyok horoszkópjai is. I. (Hunyadi) Mátyás király hét új horoszkópjának listáját David Juste közölte 2021-ben megjelent tanulmányában. Jelen írásomban a Juste által hasznosított kéziratokból számba veszem Mátyás király, V. László, II. Lajos, I. (Szapolyai) János és II. János (Zsigmond) latin és német nyelvű horoszkópjait, átírást és magyar nyelvű fordítást is közölve róluk. A tanulmányt I. és II. Ulászló horoszkópjaival kiegészítve a hét uralkodó általam ismert születési horoszkópjainak listája zárja. Az új horoszkópok felbukkanása valószínűvé teszi, hogy még továbbiak várnak felfedezésre, és az általam közölt lista a jövőben kiegészítésre szorul majd. Ugyanakkor az új forrásaink révén tisztábban látjuk azt, hogy a korszakban kik, hol és miért másoltak maguknak horoszkópgyűjteményeket.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129794948","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, 1820–1920, szerk. Török Zsuzsa, Budapest, Reciti, 2020","authors":"Mária Rózsa","doi":"10.17167/mksz.2022.3.412-415","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.412-415","url":null,"abstract":"A kötet anyagát a Bölcsészettudományi Központ által 2019. október 14–15-én megrendezett „Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok” című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata adja. A tematikus vezérelv a női szerzőktől származó írások és a periodikusan megjelenő kiadványok kapcsolata kronologikusan áttekintve az egy évszázadot átfogó időszakot.A publikáló szerzők (nemüktől most eltekintve) ismertté válását nagymértékben elősegítette a 19. században az időszaki kiadványokban történő megjelenés, gyakran ezt követte műveiknek kötetekben való közlése. Ugyanakkor a vizsgált időszakban gyakran találunk példát a fordítottjára is, a megjelent kötetek anyagát egyes periodikumok másodközlés formájában népszerűsítették.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"192 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134442407","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára-sorozat bibliográfiai feltárása","authors":"Réka Kiesz","doi":"10.17167/mksz.2022.3.339-367","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.339-367","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja, hogy korabeli könyvészeti forrásokat alapul véve bibliográfiai leírását adja A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára című sorozatban megjelent műveknek. A sorozat kiadástörténetének bemutatása a teljes bibliográfiai feltárás után – egy különálló tanulmányban – következik, melyben a Magyar Földrajzi Társaság, valamint a Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) és a Franklin–Társulat kiadók 19. és 20. század fordulóján létrejött tudományos és üzleti szimbiózisának elemzését adja majd.Ezen munka hiánypótló adatközlés a 20. század elejének egyik legnagyobb kiadói és tudományos társasági fúziós vállalkozásának bibliográfiájáról.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"77 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122489711","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Peter R. Frank halálára","authors":"Mária Rózsa","doi":"10.17167/mksz.2022.3.408","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.408","url":null,"abstract":"Megemlékezés Peter Ruprecht Frankról.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"123 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133644194","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Hozzászólás Bezeczky Gábor Szinnyei József és a hazai hírlapirodalom című írásához","authors":"István Gazda","doi":"10.17167/mksz.2022.3.406-407","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.406-407","url":null,"abstract":"A Magyar Könyvszemle 2021-es évfolyama 3. számában megjelent cikk helyesbítése.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117292753","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A zágrábi káptalan és a katedrális 17. század végi könyvtárából elszármazott régi nyomtatványok horvát és magyar gyűjteményekben","authors":"Gábriel Szoliva","doi":"10.17167/mksz.2022.4.417-460","DOIUrl":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.4.417-460","url":null,"abstract":"A zágrábi káptalan és a katedrális történelmi jelentőségű könyvtárának régi nyomtatványai 1692 körül egy sajátos kötést kaptak. E könyvek döntő részét ma a Metropolitanska knjižnica u Zagrebu állományában őrzik. A 17. századi könyvkötő a könyvek tábláira sajátos minta szerint középkori kódextöredékeket ragasztott. A horvát irodalomban eddig „Metropolitanski uvez” néven számon tartott kötéstípus a félbőr kötésre emlékeztet, a lényegi különbség abban áll, hogy a káptalani könyvek esetében a papír helyett pergamen került a táblákra. 1692 környékén, amikor Aleksandar Mikulić zágrábi püspök (1688–1694) új könyvtárat építtetett, körülbelül 2–3 ezer könyvet kötöttek be ezen a módon, ezáltal biztosították a nyomtatványok hosszú távú épségét és a könyvtár egységes megjelenését.A tanulmányban részletes leírását adom e sajátos kötéstípusnak és áttekintem a káptalani könyvtár történetét. A jelen kutatás szempontjából fontos időszakban, 1692 és 1846 között, amikor zágrábi kanonokok – szigorú feltételek mellett – kölcsönözhettek a könyvtárból, számos kötet elkerült a törzsgyűjteményből. A jelen tudásunk szerint a Metropolitanska knjižnica anyagán kívül 5 horvát és 3 magyar gyűjteményben összesen 70, a szóban forgó kötéstípushoz tartozó könyv maradt fenn. Szükséges emiatt egy új terminus, a „zágrábi káptalani kötés” bevezetése a korábbi „Metropolitanski uvez” helyett, hiszen a frissen azonosított könyvek túlnyomó többsége sosem tartozott a Metropolitanska knjižnica anyagába, csak annak jogelődjébe, a káptalani könyvtárba, amely 1906-ig működött a Mikulić-féle épületben.A tanulmányban áttekintem azon gyűjtemények rövid történetét, ahol a kötéstípushoz tartozó könyveket megtaláltam; megadom a kötetek részletes bibliográfiai leírását; közlöm a kötéseken megőrzött középkori töredékek tartalmát; a posszesszor-bejegyzések fényében vázolom a hordozókönyvek feltételezett vándorlási útvonalát. Sikerült a könyvtáblákon fennmaradt töredékek között összefüggést találni, az ugyanazon kézirathoz köthető fragmentumokat elkülöníteni, és így összesen 20 egykori kódexet meghatározni, amelyek mind a 17. századi könyvkötő asztalán hevertek nyersanyag gyanánt. E kódexek közül az egyik az a 13. századi esztergomi notált breviárium (Breviarium notatum Strigoniense), melyet 2019-ben 258 töredékében azonosítottam a Metropolitanska knjižnica anyagában. A jelen kutatás során e felbecsülhetetlen értékű kézirat további 14 töredéke vált ismertté.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"43 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139354177","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}