{"title":"Koppány a szerémi vezér?","authors":"Fanni Csapó","doi":"10.17167/mksz.2022.3.318-338","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A 15. században a humanista irányzatnak köszönhetően megjelentek az egyes régiókról készült földrajzleírások, amelyek vagy önálló kötetként (gondolhatunk itt Georg Reicherstorferr Chorographia Moldaviae vagy Chorographia Transilvaniae című művére), vagy a humanista konvenciókat követve az adott ország történelméről írott nagy átfogó munka tudományos bevezetőjeként születtek meg (például Ransanus Epithoméjának második és harmadik fejezete). Ilyen jellegű írások I. Ferdinánd udvari történetírójának, a neves bécsi humanistának, Wolfgang Laziusnak a repertoárjából sem hiányoznak. Latin nyelven született chorográfiái az Interpretatio chorographiae utriusque Austriae (Ausztriáról szóló leírás), Regni Hungariae archaeologiae libri tres (Magyarország chorográfia), Descriptio Daciae sive Transylvaniae (Erdély-leírás), német nyelven íródott Magyarország-leírása a Des Khünigreichs Hungern.A fenti chorográfiák közül csak a Regni Hungariae archaeologiae libri tresszel kívánok foglalkozni, annak is csupán egyetlen kérdéskörére fókuszál az esszé, milyen forrás(oka)t használt fel Lazius magyar őstörténetet és a középkort illetően. Az osztrák humanista forrásait illetően rendkívül precíz több helyen is találkozhatunk nála olyan forrásmegjelölésekkel, mint „Plinius libro quarto capite duodecimo” vagy „Herodianus graecus author libro sexto”. Ám, ha a magyar történeti forrásokra történő hivatkozást nézzük, akkor az olvasónak be kell érnie az annales Hungarici vagy az annales Hungarorum megjelöléssel.Tanulmányommal egy izgalmas nyomozásra invitálom az olvasót, ahol arra keressük a választ, ki(k) vagy melyik mű(vek) Lazius magyar történelemre vonatkozó forrása(i).","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-07-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Könyvszemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.3.318-338","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
摘要
15 世纪,由于人文主义的趋势,出现了对个别地区的地理描述,这些描述或者是单独成卷的(如 Georg Reicherstorferr 的《Chorographia Moldaviae》或《Chorographia Transilvaniae》),或者是按照人文主义的惯例,作为有关某个国家历史的大型综合著作的学术导言(如 Ransanus 的《Epithome》的第二章和第三章)。斐迪南一世的宫廷史学家、维也纳著名人文学者沃尔夫冈-拉齐乌斯(Wolfgang Lazius)的作品中也不乏此类作品。他的拉丁文楚辞著作有《Interpretatio chorographiae utriusque Austriae》(《奥地利描述》)、《Regni Hungariae archaeologiae libri tres》(《匈牙利楚辞》)、《Descriptio Daciae sive Transylvaniae》(《特兰西瓦尼亚描述》),他的德文匈牙利描述著作有《Des Khünigreichs Hungern》。在上述叙事诗中,我将只讨论 Regni Hungariae archaeologiae libri tres,文章将只关注拉齐乌斯在匈牙利史前史和中世纪使用了哪些资料这一问题的一个方面。关于奥地利人文主义者的资料来源,他的论述极为精确,我们可以在多处发现资料来源的名称,如 "Plinius libro quarto capite duodecimo "或 "Herodianus graecus author libro sexto"。我的研究邀请读者进行一次激动人心的调查,看看谁或哪些作品是拉齐乌斯的匈牙利历史资料来源。
A 15. században a humanista irányzatnak köszönhetően megjelentek az egyes régiókról készült földrajzleírások, amelyek vagy önálló kötetként (gondolhatunk itt Georg Reicherstorferr Chorographia Moldaviae vagy Chorographia Transilvaniae című művére), vagy a humanista konvenciókat követve az adott ország történelméről írott nagy átfogó munka tudományos bevezetőjeként születtek meg (például Ransanus Epithoméjának második és harmadik fejezete). Ilyen jellegű írások I. Ferdinánd udvari történetírójának, a neves bécsi humanistának, Wolfgang Laziusnak a repertoárjából sem hiányoznak. Latin nyelven született chorográfiái az Interpretatio chorographiae utriusque Austriae (Ausztriáról szóló leírás), Regni Hungariae archaeologiae libri tres (Magyarország chorográfia), Descriptio Daciae sive Transylvaniae (Erdély-leírás), német nyelven íródott Magyarország-leírása a Des Khünigreichs Hungern.A fenti chorográfiák közül csak a Regni Hungariae archaeologiae libri tresszel kívánok foglalkozni, annak is csupán egyetlen kérdéskörére fókuszál az esszé, milyen forrás(oka)t használt fel Lazius magyar őstörténetet és a középkort illetően. Az osztrák humanista forrásait illetően rendkívül precíz több helyen is találkozhatunk nála olyan forrásmegjelölésekkel, mint „Plinius libro quarto capite duodecimo” vagy „Herodianus graecus author libro sexto”. Ám, ha a magyar történeti forrásokra történő hivatkozást nézzük, akkor az olvasónak be kell érnie az annales Hungarici vagy az annales Hungarorum megjelöléssel.Tanulmányommal egy izgalmas nyomozásra invitálom az olvasót, ahol arra keressük a választ, ki(k) vagy melyik mű(vek) Lazius magyar történelemre vonatkozó forrása(i).