A Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség könyvtári rendszerének felépítése új birodalmi keretben (1686/1690–1815)

Abstract

A nyelv mellett, talán még annál is fontosabb egy birodalom összetartásában a közös kultusz kiépítése, benne a könyvtárak szerepével. A gazdasági érdekek mentén ez a kultikus közösség soha nem épült fel. A gazdaság működtetésének közös elvei természetesen részévé válhatnak egy közös kultusznak, de soha nem a kultikus alapokhoz tartoznak. A Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség könyv-, könyvtár-, olvasmány- és olvasástörténetének vizsgálatában az Oszmán Birodalom elleni harc utolsó évszázadában – Bécs felmentésétől a napóleoni háborúkig – az alapvető szempont az a tény kell, hogy legyen, miszerint egy olyan országról beszélünk, amely ténylegesen három: államjogilag kettő, gazdasági és társadalmi valóságában pedig három. A 16. század első harmada végén a törvényhozó és államigazgatási központ csakúgy, mint a kultikus centrum, elköltözött arról a helyéről, ahol évszázadok alatt felépült (Buda, Esztergom), majd ezeknek a központi helyeknek török hatalom alóli felszabadítása után másfél évszázad kellett ahhoz, hogy újra elfoglalják egykori helyüket. A két ország – a Magyar Királyság és Erdély – újjáépítését, gazdasági, társadalmi és kulturális újraszervezését másként szándékozott megvalósítani a birodalmi központ (amelynek részeivé rendeltettek az 1713-as utrechti békében létrejött nagyhatalmi konszenzus által) és másként a helyi hatalom képviselői. A szándékok és az anyagi lehetőségek különbözőségei közötti kompromisszumok mentén zajlott le a két ország könyves infrastruktúrájának a kiépítése, vagyis a könyvkiadási és a könyvkereskedelmi rendszer felépítése, ennek a politikai és kultikus hatalmi oldalról történő ellenőrzési mechanizmusaival együtt. Ebben az erőtérben egy sajátos könyvtári rendszer épült fel, követni próbálva a birodalom más országainak mintáját. Közben az országokon belül is eltérő gazdasági, egyházi és kulturális (ezen belül nemzetiségi) érdekek mentén zajlott egy szellemi, gondolkodásbeli változási folyamat, közvetlen német és itáliai, közvetett francia hatásokkal. Más kulturális hatások sporadikusan jelentek csak meg. Számottevő angol (’insularis’) hatásról ekkor még nem beszélhetünk. Összegezve azonban megállapítható, hogy a török uralom megszűntét követő bő egy évszázad alatt a Magyar Királyságban és Erdélyben a Habsburg Birodaloméval konform könyvtári rendszer jött létre. Az egy további kérdés, hogy a könyvtárak tartalmi és nyelvi összetétele mennyiben volt más, mint a birodalom más területeinek gyűjteményeié.