{"title":"A Szent László-ének mint zarándokének","authors":"Pál Ács","doi":"10.17167/mksz.2022.2.149-175","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Szent László kultuszának és tiszteletének magyar nyelvű irodalmi emléke a Mátyás korában, talán 1470 körül keletkezett, latin–magyar versszakpárból álló Szent László-ének, amely az egyik legszebb késő középkori magyar versünk. Mi volt az eredeti funkciója ennek a kiemelkedő esztétikai értékű versnek?Ez a probléma régóta érdekelte az irodalomtörténészeket. Ki, mikor, milyen körülmények között, hol, és hogyan énekelte a Szent László-éneket? A korábbi kutatások megállapították, a költeményt két, világi környezetben keletkezett kódex, a Peer-kódex és a Gyöngyösi kódex őrizte meg, egymástól lényeges különbségeket mutató másolatokban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mű latin és magyar strófái egyetlen szöveget alkotnak, azaz a vers kétnyelvű, felelgetős énekként élt a késő középkori gyakorlatban. A vers alapos olvasása megmutatja, hogy az egész Szent László-ének szorosan összefügg a szent magyar király, a 11. századi jámbor lovag-szent, Szent László kegyhelyével. Várad (=Nagyvárad), a Szent László-kultusz központja, a leghíresebb középkori búcsújáró hely Magyarországon. Sajnos a váradi székesegyház, Szent László sírjával együtt, elpusztult a város oszmán ostroma során. 1660-ban.Jelen tanulmány Szent László-ének eredetét igyekszik feltárni, és az egykor széles körben ismert vers eredeti funkcióját. Ha a verset zarándokdalként értelmezzük, nemcsak a Szent László-kultusz központjára tett gazdag utalások lesznek érthetők, hanem mindazon megállapítások, amelyek a mű félig világi jellegére, politikai célkitűzéseire, paraliturgikus funkciójára vonatkoznak, és megmagyarázza a vers kétnyelvűségét is.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Könyvszemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17167/mksz.2022.2.149-175","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
Szent László kultuszának és tiszteletének magyar nyelvű irodalmi emléke a Mátyás korában, talán 1470 körül keletkezett, latin–magyar versszakpárból álló Szent László-ének, amely az egyik legszebb késő középkori magyar versünk. Mi volt az eredeti funkciója ennek a kiemelkedő esztétikai értékű versnek?Ez a probléma régóta érdekelte az irodalomtörténészeket. Ki, mikor, milyen körülmények között, hol, és hogyan énekelte a Szent László-éneket? A korábbi kutatások megállapították, a költeményt két, világi környezetben keletkezett kódex, a Peer-kódex és a Gyöngyösi kódex őrizte meg, egymástól lényeges különbségeket mutató másolatokban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mű latin és magyar strófái egyetlen szöveget alkotnak, azaz a vers kétnyelvű, felelgetős énekként élt a késő középkori gyakorlatban. A vers alapos olvasása megmutatja, hogy az egész Szent László-ének szorosan összefügg a szent magyar király, a 11. századi jámbor lovag-szent, Szent László kegyhelyével. Várad (=Nagyvárad), a Szent László-kultusz központja, a leghíresebb középkori búcsújáró hely Magyarországon. Sajnos a váradi székesegyház, Szent László sírjával együtt, elpusztult a város oszmán ostroma során. 1660-ban.Jelen tanulmány Szent László-ének eredetét igyekszik feltárni, és az egykor széles körben ismert vers eredeti funkcióját. Ha a verset zarándokdalként értelmezzük, nemcsak a Szent László-kultusz központjára tett gazdag utalások lesznek érthetők, hanem mindazon megállapítások, amelyek a mű félig világi jellegére, politikai célkitűzéseire, paraliturgikus funkciójára vonatkoznak, és megmagyarázza a vers kétnyelvűségét is.