Psychologia Hungarica Caroliensis最新文献

{"title":"Válaszstílus­alapú nemzetközi standardok az önjellemzős személyiségmérés korrigálására","authors":"Olivér Nagybányai Nagy","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.4.6","url":null,"abstract":"Háttér és célkitűzések: Számos korábbi vizsgálat igazolta a válaszadási stílus általános jelenlétét az önkitöltős kérdőíveknél. A stabilan megjelenő egyéni válaszszélsőségességi stílus kimutatása azért fontos, mivel torzíthatja a tesztpontszámok standard átlagait is. Nagymintás kutatásunk célja, hogy kimutassuk az egyénre jellemző stílus mellett csoportszinten, nyelvterületenként is a válaszszélsőségesség lehetséges torzító hatásait a méréspontosságra, a változók közötti összefüggésekre, illetve az azokból levonható következtetésekre is. Módszer: A Facet5, mint nemzetközileg elterjedt, Big Five alapokra épülő személyiség kérdőív, lehetővé teszi független személyiségdimenziók mérése révén a válaszstílusok differenciált azonosítását is (maradék-válaszszélsőségesség arány). Az elemzett mintát összesen 28 (köztük magyar) nyelvből származó online tesztkitöltés képezte (N=261.592). Eredmények: A Facet5 személyiségdimenziók mindegyikétől függetlenül kiszámítható öt válaszszélsőségesség arány egymással markáns korrelációt mutat(r=0,7). Ez a válaszszélsőségesség kb. 5-15%-nyi zaj forrása, ami kiszűretlenül maradva, jelentősen megnehezítheti a megcélzott személyiségdimenzió pontos mérését. A teljes kérdőíven miért válaszszélsőség arány alapján beazonosítható válaszklaszterek lehetőséget teremtenek a válaszstílus szerinti standard normák meghatározására. Az újonnan létrehozott standardok alapján, újrastandardizálások segítségével korrigálhatók az eredeti tesztpontszámok torzításai. Mivel a válaszszélsőségesség arány és a válaszklaszterek előfordulásában jelentős különbségek mutathatók ki a nyelvterületek összehasonlításában, így az újrastandardizálások is nyelvterület-specifikusan és eltérő mértékű korrekciók révén valósulhatnak meg. Például a Big Five „normaszegés – szabályok betartása” témájában a svéd – spanyol összehasonlításában így már ellentétes irányba fordul át az átlagok közti különbség. Következtetések: Az önjellemzős személyiségmérésben a válaszszélsőségesség miatti torzítás jelentős hatással bírhat az interkulturális összehasonlítások eredményeire, ideértve a műtermékek megjelenését, illetve a valós különbségek elmaszkolódását. A személyiségdimenziók pontszámainak nyelvi és válasz-klaszterek szerinti újrastandardizálása egy viszonylag egyszerű módszer kínál a visszakorrigálására.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123484419","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Kumulatív stressz, vagy kompenzáció? Kétszülős, egyszülős és mozaikcsaládban nevelkedett fiatalok beilleszkedése és lelki egészsége","authors":"Zsuzsanna Mirnics, Zoltán Terék","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.4.1","url":null,"abstract":"A szülők válása negatívan befolyásolja a gyermekek szocializációját, pszichés állapotát, beilleszkedését (Amato, 2010). Kutatási eredmények tanúsítják, hogy a válás után kialakuló nem hagyományos családformák (egyszülős család, mozaikcsalád) is fokozott kockázatot jelenthetnek a fejlődésre nézve (Golombok és Tasker, 2015). Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a kétszülős családban nevelkedett fiatalokkal összehasonlítva jelentősebb pszichés terheltség érinti-e a mozaikcsaládban és egyszülős közegben felnőtt fiatalokat. Mintánkat 774, 18-25 év közti személy alkotta, akik közül 279-en egész életükben kétszülős családban, 217-en huzamos ideig egyszülős, 278-an pedig mozaikcsaládban éltek. Vizsgálatunkhoz online és papírformában elérhető tesztbattériát használtunk, amelyben az aktuális pszichés terheltséget egyes SCL90R skálákkal és a WHO Jól-LétIndexszel, míg a szocializáció során előfordult pszichés problémákat saját kérdéssor útján mértük. Eredményeink szerint a teljes szocializáció folyamatát tekintve a mozaikcsaládban nevelkedettek bizonyultak a leginkább terheltnek (kisebb nemi eltérésekkel); és ők voltak azok is, akik legkorábban külön költöztek a családjuktól. Az aktuális pszichés állapot az egyszülős családok gyermekeinél alakult a leginkább negatívan. Eredményeink alátámasztják a mozaikcsaládosok életében jelenlevő kumulatív stresszt (Bachman, Coley, & Carrano, 2012), és azt, hogy a többszörös életvitel-váltás több negatív következményt implikál; nem zárják ki azonban azt a lehetőséget sem, hogy az aktuális pszichés állapot eltéréseinél a mozaikcsalád pozitív irányú, kompenzáló hatása is tükröződhet.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"74 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134253733","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Measuring School Happiness among Hungarian Elementary Schoolchildren","authors":"Karola Diósi, Regina Török, A. Oláh, A. Vargha","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.7","url":null,"abstract":"Subjective well-being (SWB) has been studied among adults using a variety of selfreported methods. However, there are relatively few tests of SWB available for children. Measuring SWB is also important in the school environment, but there is no valid and reliable Hungarian test for elementary schoolchildren. The aim of the study presented in this paper was to adapt the School Children’s Happiness Inventory (Ivens, 2007) to Hungarian and to construct a shorter version of the test. A multistep test reduction yielded a 12 items version that had excellent fit measures in confirmative factor analysis and high level Cronbach’s alphas in all grade groups. The validity of the new test was confirmed by means of a mental health test also developed for children. Concordant validity was confirmed by the significant correlations between the subscales of the new test and the Flow item of the mental health test. An interesting additional result is that SWB is in a negative relationship with age among schoolchildren.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"121 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134335661","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A transzparens tudat eszméjének freudi kritikája és husserli védelme","authors":"Anita Torma","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.2.1","url":null,"abstract":"A Descartes-tal kezdődő racionalista filozófiai tradíció a „tudattalant” a tudatra vezeti vissza, a tudattalan és tudatos különbségét a figyelem, illetve az affekció intenzitásának elégtelen mértékével magyarázza, vagy másképp fogalmazva a tudattalan percepciókat a tudatos pusztán gyengébb formájaként fogja fel. Az irányzat képviselőinek tekinthető például Leibniz, Wolff, Platner, Kant. A freudi terminológiával azt mondhatjuk, hogy csak leíró értelemben vett tudattalanról vagy „tudatelőttesről” van szó, amelynek tartalmai mindig magukban hordozzák a tudatossá válás lehetőségét.1 A felvilágosodás objektivisztikus-racionalista felfogásával szemben álló romantika, illetve a vitalizmus2 irányzatai ezzel szemben abból indulnak ki, hogy az emberi racionalitás, a tudat irracionális erőknek alávetett, vagy azokon alapuló.3 A tudattalan folyamatoknak a tudatostól eltérő jellegét, észszerűtlenségét (vagy legalábbis egy másféle észszerűségét) emelik ki, amely folyamatok az embert végső soron mozgató erők, tényezők. Ezek a tudattalan késztetések önmagukban nem válnak tudatossá, pusztán megnyilvánulhatnak, így az itt található tartalmakhoz való hozzáférés alapjában kérdéses.4 A naturalisztikus filozófiákhoz hasonlóan a vitalista megközelítések sem különítenek el két szubsztanciát, azonban az anyag mechanikus szerveződése mellett egy másik, organikus alapelvet tételeznek, legyen az akár az anyag belső tulajdonsága, akár egy abba „süllyedt” szellemi valóság. A vitalista paradigma számára ugyanaz az elv teszi lehetővé a tudatosságot, mint amely a testek organikus szerveződését, s mivel a tudatosság nem szükségszerű kísérője a pszichikus aktivitásoknak, így számukra nem ellentmondás nem tudatos percepciókról, pszichológiai értelemben vett tudattalanról beszélni.5 Az ő nézőpontjukból magától értetődő, hogy a pszichikus jelenségek nem a tudatos körével azonosak, hanem ezzel a másik szerveződési elvvel magyarázandóak. Míg a racionalista","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"323 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115842554","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Időskori depresszió és életminőség","authors":"Ilona Szili, Máté Smohai, Zsuzsanna Tanyi, Veronika Mészáros, Dóra Kovács, E. Jakubovits, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.6","url":null,"abstract":"Kutatásunk célkitűzése a jóllét, az életminőség életkori jellegzetességeinek feltárása volt. Három korcsoportot vizsgáltunk: fiatalok, középkorúak és idősek korosztályát. A kutatásban 161 fő fiatal (18-34 év), 59 fő középkorú (35-64 év) és 87 időskorú (65 év és felette) vett részt, összesen ΣN=307 személy. Jelen tanulmányban főként az idős korcsoport pszichikus jellemzőit ismertetjük. Vizsgálati eszközeink: WHO Jóllét Kérdőív (WBI-5), Beck Depresszió Kérdőív Rövidített változata (BDI-9), Életcél Kérdőív (PIL), Észlelt Stressz Kérdőív (PSS), Reménytelenség Skála (RS), Aspirációs Index Kérdőív (AI), Spielberger - féle vonás-szorongás (STAI-T). A jóllét és a depresszió tekintetében nem kaptunk különbséget a három korcsoport között, ugyanakkor gyenge, de szignifikáns pozitív összefüggés mutatkozott a jóllét és életkor között. Fontos megemlítenünk azt is, hogy a fiatal és az idős korosztályban magasabb volt a depressziósok aránya. Az idős korosztályt külön vizsgálva is megállapítható, hogy a magasabb jóllétről beszámoló nyugdíjasok alacsonyabb depresszió, szorongás, észlelt stressz és reménytelenség érzésről számolnak be, valamint több aspirációról (célokról). Összességében eredményeink azt mutatták, hogy idős korosztályban is hasonló, vagy akár jobb pszichés jóllét elérhető, mint fiatalkorban.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134187780","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A sikertől való félelem skála magyar adaptációja","authors":"Bence Nagy, Bence Gergely, Anett Szabó-Bartha","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.2.4","url":null,"abstract":"Egy személynél a teljesítmény csökkenésének hátterében számos ok húzódhat meg, kezdve a képességbeli hiányosságoktól, a motivációs tényezőkön át egészen az érzelmi akadályozó tényezőkig. Ez utóbbihoz kapcsolható a sikertől való félelem fogalma, melyet Horner írt le 1969-ben. A sikerhez való negatív hozzáállás következtében módosulhat a sikerekből származó pozitív affektusok és élmények erőssége, hiányzik vagy teljesen lecsökken a teljesítményhez kapcsolódó büszkeség, öröm megélése, ami egyúttal generálhat egyféle motiváció-redukciót, vagy félelmet a további sikerekkel kapcsolatban. A Sikertől való félelem skála [FOSS] (Zuckerman és Allison, 1976) hazai validálásával itthon is lehetőség adódott, hogy vizsgáljuk a jelenséget. A minta mentálisan egészséges, felnőtt személyekből állt (207 fő, 36 férfi, 170 nő), átlagéletkoruk 36 év, (szórása: 14,25). Konfirmatív faktoranalízis segítségével vizsgáltuk, hogy a magyar mintán kialakított kérdőív faktorstruktúrája megegyezik-e a külföldi szerzők által felállított struktúrával. A CFA a magyar tételek külföldi faktorokba való illeszkedését nem támogatta, így egyik modell se bizonyult sem statisztikailag, sem tartalmilag elfogadhatónak, még a modifikációs index és a tételek kereszttöltésének figyelembevételéve sem. A feltáró faktorelemzés is hasonló eredményeket hozott: 7 faktor fennállását támogatta, azonban rengeteg kereszttöltésű tétellel és az elvárttól alacsonyabb összvarianciával, így ezen modell is elvetésre került. Mindezen eredmények miatt a faktorok, illetve a skála egészének belső konzisztencia vizsgálata, valamint a skála konkurens és konvergens validitás vizsgálata is feleslegessé vált. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy egy megbízható és valid mérőeszköz kidolgozásához szükséges a sikertől való félelem fogalmának, jelenségkörének és pontos tartalmának megfelelő tisztázása, hogy az ez alapján kialakított skála tartalmai homogénebbek legyenek.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124616442","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Archetipikus kozmológia – Jung analitikus pszichológiájától a modern archetipikus világképig","authors":"Nikolett Kanász","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.4.5","url":null,"abstract":"A tanulmány egy modern, a transzperszonális pszichológia irányzatához köthető szerző, Richard Tarnas (1950-) ’archetipikus kozmológia’ névre keresztelt koncepcióját, valamint a teória megalkotásának hátterében álló főbb filozófia- és pszichológiatörténeti előzményeket mutatja be. A szerző három évtizedes kutatómunkájának eredményeként ’Cosmos and Psyche’ című művében (2006) C. G. Jung pszichológiájából kölcsönzött fogalmakra alapozva – mint pl. a kollektív tudattalan, az archetípusok és a szinkronicitás –, valamint a kortárs asztrológiai iskolák tanaiból kiindulva egy olyan holisztikus-spirituális világképet vázol fel, mellyel a bolygók mozgása és az emberi tapasztalat archetipikus mintázatai között jelentőségteljes együttjárást, avagy „archetipikusan informált szinkronicitást” igyekszik bizonyítani. A tanulmányban ismertetésre kerül a transzperszonális pszichológia kialakulása és főbb célkitűzései, C. G. Jung okkultizmussal kapcsolatos élettörténeti előzményei és a munkásságában megjelenő asztrológiai vonatkozások, a modern asztrológiai iskolák jungi tanokat érintő összefüggései, az archetipikus kozmológia elmélete, a koncepció hátterében álló főbb filozófia- és pszichológiatörténeti előzmények, valamint a mű utóélete, külföldi és hazai recepciója.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125834535","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A felfedezés öröme?","authors":"Boglárka Vezér","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.3","url":null,"abstract":"Arról kísérlünk meg gondolkozniebben a tanulmányban, hogy a jelen diákjai vajon meddig őrzikmeg a felfedezés örömét. Az ember általában szívesebben foglalkozik olyan dolgokkal, amelyek funkcióörömet okoznak, így a tanulás szabadsága és szeretete mélyebb és alaposabb tudáshoz vezet. A pedagógia terén is közismert az az irányvonal, hogy a gyermek érzelmeit és viszonyulásait is figyelembe veszik a tanulási folyamat során, illetve vizsgálják ezek kapcsolatát a tanítás-tanulás eredményességével. Kutatásunkban a rendelkezésünkre álló adatok alapján vizsgáljuk a diákok egyes tantárgyakhoz és a tanuláshoz való hozzáállását, afókuszban a tantárgyakszeretete áll.Kitérünkaz állítólagoshumán-reál beállítódás vizsgálatárais. Másodelemzésünkben a2017-es évben lefolytatott Országos kompetenciamérés során keletkezett nyilvános adatokat használjuk fel. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végeztük.Atanulmány angol nyelvű változatát a cikk mellékleteként közöljük.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122216236","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az országos kompetenciamérés háttérvizsgálata. A rendszeres hiányzással összefüggő tényezők","authors":"Anna Barbara Varga","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.2","url":null,"abstract":"Tanulmányomban a 2017-es Országos kompetenciamérés háttérkérdőíveinek fehasználásával az iskolából való rendszeres hiányzás lehetséges okaira tekintettem rá. Szakirodalom alapján először a hiányzás és a kompetencián elért eredmények közötti kapcsolatot elemeztem, majd ezzel összefüggésben, a családi háttér és környezet viszonyára tekintettem rá. A kompetencián elért eredmények és a diákok motivációja közötti kapcsolatra is kitértem. Ezután megvizsgáltam, hogy van-e összefüggés iskolatípusok szerint a teljesítmény és azon problémás magatartásmódok között, amik a felmérés kérdőívében szerepelnek, valamint hogy milyen viszonyban áll a hiányzás ezekkel a viselkedésmódokkal (például a dohányzással, verbális/fizikai agresszióval, stb.). Az eredmények szerint a diák teljesítményével közepes a korreláció erőssége, lineáris regresszióval mérve pedig kisebb összefüggés van a motiváció és a teljesítmény között. Szintén lineáris regresszióval látható volt, hogy gimnáziumok és szakgimnáziumok esetén pozitív az együttjárás a problémás magatartások és a kompetenciamérésen elért teljesítmény között, míg szakiskolák esetén ez a kapcsolat ellentétes volt ismeretlen okok miatt. Bináris logisztikus regresszióval vizsgálva a problémás viselkedések és a hiányzás között minden iskolatípusnál volt összefüggés. A tanulmányom alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végeztem. Dolgozatom mellékleteként angol nyelven is közlöm tanulmányomat.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"105 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131351846","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Eltérő itemműködés vizsgálata az országos kompetenciamérésben halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében többdimenziós IRT modellek segítségével","authors":"Sára Kispál, Bence Gergely","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.4","url":null,"abstract":"Kutatásunk célja, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok Országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítményének feltérképezése, melynek alapját Kispál, Gergely, T. Kárász és Takács (2020, kézirat) kutatásának eredményei adták. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok minden évben részt vesznek az Országos kompetenciamérésen, ám teljesítményük elmarad az átlagtól. Fő célkitűzéseink közé tartozik megvizsgálni, hogy itemek szintjén megjelenik-e különbség a halmozottan hátrányos helyzetű diákok feladatmegoldásában, vannak-e olyan feladatok melyek kifejezetten nehezebbek vagy könnyebbek a számukra, illetve tudják-e kompenzálni az egyik kompetenciaterületen való hiányosságaikat a másikkal? Két statisztikai modell vizsgálata során(továbbiakban M2, M4 modell) megállapíthattuk, hogy mindkét esetben fennáll differenciált itemműködés, ugyanakkor az M4-es modell mutatja láthatóan, hogy a teszt információs görbéje a szövegértés dimenzióról sokkal több információt szolgáltat, mint a matematika dimenzióról. Ugyanakkor jelentősen elmarad az információ-tartalom maximuma a nem halmozottan hátrányos helyzetű csoporttól. Item-jellemzők és tartalmi kódolás vizsgálata esetén csak a tényismeret és egyszerű műveletek területen figyelhető meg szignifikánsan nagyobb esély a differenciált itemműködés megjelenésére. Összegezve elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a matematika feladatok megoldásánál sokkal inkább a szövegértési kompetenciájukat veszik igénybe. Abban az esetben, ha a feladat nem kíván több matematika tudást, mint szövegértést, nem okoz differenciált itemműködést, míg ellenkező esetben igen. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134259749","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}