{"title":"Az országos kompetenciamérés eredményeinek statisztika feldolgozása a szövegértés és az idegen nyelv kedveltségének összefüggésében","authors":"Andrea Mária Guld, Katalin Csanádi","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.5","url":null,"abstract":"Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy vajon az anyanyelv tanulása után az idegen nyelv tanulása, az idegen nyelvtantárgy szeretete és az iskola tanterve milyen befolyást gyakorolhat az anyanyelvi szövegértésre. A szakirodalom-kutatásunk limitált eredménnyel járt, az általunk vizsgált témakörben három kisebb kutatást találtunk és foglaltunk össze, amelyek a matematika szövegértés fejlesztését vizsgálták a matematika tantárgy révénilletve az idegen nyelv tanulásának kapcsolatát (tanterv) a szövegértéssel. Az idegen nyelv tanulása általi agyi változásokról egy rövid összefoglalót írtunk. A statisztikai elemzéshez két reprezentatív, nagymintás adatállományt, a 2017-es Országos Kompetenciamérésben résztvevő 6. és 8. osztályos tanulók eredményeit használtuk fel: 6. osztályos tanulók száma 91.599, illetve a 8. osztályos tanulók száma 87.990. Mivel idegen nyelvi osztályzat nem szerepel az OKM-ben, ezért azadottiskolahelyitantervét vettük figyelembe, tekintettel arra, hogy abban a normál tanterv mellett szerepel nemzetiségi és kéttannyelvű általános iskola, ami az idegen nyelv magasabb szintű (például emelt óraszám, vagy adott tantárgyak idegen nyelven való oktatása) tanítását feltételezi., De az iskolai tanterv-adatállományban szereplő emelt szintű („tagozatos”)tantervű iskolák adatait is tartalmazza az elemzés(ennél pontosabb specifikációt az adatbekérés nem tartalmaz), mivel ez –habár azt nem tudjuk mely tantárgyattanuljáka diákok emelt szinten-finomhangolhatja az analízist a szövegértés tekintetében. Emellett az idegen nyelv tantárgy szeretetét is a vizsgálat tárgyává tettük, szintén az idegen nyelv hiányzó osztályzata miatt, feltételezve, hogy az idegen nyelv tantárgyat szeretők jobb osztályzattal rendelkezhetnek. Az elemzésben a 2017-es Országos Kompetenciaelemzés 6., illetve 8. osztályos tanulóinak standard szövegértés pontszámát (O zpsc), az iskola helyi tantervét [normál, nemzetiségi, kéttannyelvű, emelt színtű (TA01002)], illetve az idegen nyelv tantárgy szeretetét (TA05511), mindezek kapcsolatát vizsgáltuk a megadott adatállomány alapján. A 6. osztályos tanulók száma az adatbázis alapján: 91.599 fő. A tanuló neme a központi adatbázis alapján: 44.546 lány (48, 63 %) és 47.053 fiú (51,37 %). Tanterv alapján érvényes adat 75.950 főnél volt, hiányzó adat 15.649. Az idegen nyelv szeretetének érvényes adata 75.887, hiányzó adat 15.712. A 8. osztályos tanulók száma az adatbázis alapján: 87.990 fő. A tanuló neme a központi adatbázis alapján: 43.470 lány (49, 4 %) és 44.520 fiú (50,6 %). Tanterv alapján érvényes adat 69.671 főnél volt, hiányzó adat 18.319. Az idegen nyelv tantárgy szeretetének érvényes adata 69.255, hiányzó adat18.735. Az eredmények: az elemzés eredménye azt mutatja, hogy mind az iskola tanterve és a szövegértés, mind az idegennyelv tantárgyának szereteteés a szövegértés között kimutatható kapcsolat.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130108485","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Alvásminőség és élettel való elégedettség együtt élő párok körében","authors":"Zsuzsanna Tanyi, Kálmán Abari, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.3.1","url":null,"abstract":"Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a jobb alvásminőséghez magasabb élettel való elégedettség társul, és ez a fajta kapcsolat nemcsak egyéni szinten, hanem párok esetében is érvényes, azaz az egyén alvásminősége és a társa élettel való elégedettsége között. Ennek ellenére szélesebb korosztályban, valamint a Bővített Élettel Való Elégedettség Kérdőív (ESWLS) segítségével eddig még nem vizsgálták a kapcsolatot a két említett jelenség között. Saját kutatásunkban 143 heteroszexuális párt vizsgáltunk, akik 21-74 év közötti (átlagéletkor = 39,44; szórás = 10,11) magyar felnőttek voltak. Az alvásminőséget a Pittsburgh Alvásminőség Index (PSQI) segítségével mértük fel, az élettel való elégedettséget pedig a már említett Bővített Élettel Való Elégedettség Kérdőív (ESWLS) alkalmazásával. Először egyének szintjén vizsgálva megállapítottuk, hogy a jobb alvásminőséghez magasabb élettel való elégedettség társul, és ez nemcsak az összpontszámok szintjén, hanem a legtöbb alskála esetén megvalósul. Az élettel való elégedettséggel leginkább összefüggő alvásminőség-alskála a nappali diszfunkció volt, de az altatóhasználat és az éjszakai alvászavarok is szignifikáns kapcsolatban álltak vele. A párok vizsgálata során a férfiak élettel való elégedettsége és párjuk alvásminősége között nem tudtunk kimutatni kapcsolatot (az altatóhasználat kivételével), viszont a nők élettel való elégedettsége és férfi párjuk alvásminősége (alvásminőségbeli problémái) között negatív korrelációt találtunk. Eredményünk alapján nem független a nemtől ez a fajta kapcsolat, vagyis a nem moderáló hatást fejt ki az alvásminőség és a partner élettel való elégedettsége közötti kapcsolatra. Az alskálák vizsgálatából kiderül, hogy az altatóhasználat egy közös, nemtől független faktor, amely a partnerünk élettel való elégedettségével leginkább kapcsolatba hozható. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a férfiak körében az élettel való elégedettség és a saját alvásminőség között kimutatható a kapcsolat, de a férfiak élettel való elégedettsége és párjuk alvásminősége között már nem. Ezzel szemben a nők esetében az élettel való elégedettség a saját alvásminőségükkel és a párjuk alvásminőségével is szignifikáns kapcsolatban van.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"48 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125370262","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Dóra Kovács, Veronika Mészáros, Máté Smohai, Zsuzsanna Tanyi, Andrea Ferenczi, Ilona Szili, E. Jakubovits, Zsuzsanna Kövi
{"title":"A gyermekkorban megtapasztalt szülői bánásmód és a családi kapcsolatok hatása az empátiára","authors":"Dóra Kovács, Veronika Mészáros, Máté Smohai, Zsuzsanna Tanyi, Andrea Ferenczi, Ilona Szili, E. Jakubovits, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.3.3","url":null,"abstract":"Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a gyermekkorban megtapasztalt szülői bánásmód és családi kapcsolatok milyen összefüggésben vannak a felnőttkori empátiával. Módszer: A vizsgálatban 1312 egészséges felnőtt személy vett részt, akik kitöltötték egyrészt az Interperszonális Reaktivitás Index (IRI) skálát és a Simon Baron Cohen által kidolgozott Empátia Kvóciens (EQ) skálát, valamint a Szülői Bánásmód kérdőívet (PBI) és a Családi Kapcsolatok (FRQ) kérdőívet. Eredmények: Nem találtunk szignifikáns összefüggést a gyermekkori szülői hatások és a felnőttkori empátia, illetve alskálái között, sem az általános mintában, sem a nőknél. A férfiaknál azonban gyenge, de szignifikáns összefüggést találtunk a felnőttkori kognitív empátia, azaz a szempontváltás képessége és különféle apai hatások között. Az FRQ apai szabadságadás faktora pozitív kapcsolatban, az FRQ apai bántalmazása és a PBI apai korlátozása negatív kapcsolatban áll a szempontváltás képességével. Az empátiás distressz az FRQ apai dominanciájával és a PBI anyai túlvédéssel mutatott gyenge kapcsolatot. A vizsgálat a felnőtt férfiak saját apjuk utólagos értékelésének fontosságára hívja fel a figyelmet.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133659918","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
G. Nagy, Dóra Kovács, Zsuzsanna Tanyi, E. Jakubovits, Ilona Szili, Veronika Mészáros, Zsuzsanna Kövi
{"title":"Testkép és intuitív evés látássérülteknél","authors":"G. Nagy, Dóra Kovács, Zsuzsanna Tanyi, E. Jakubovits, Ilona Szili, Veronika Mészáros, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.5","url":null,"abstract":"A kutatás célja, hogy feltárja, van-e jelentősége a látás képességének a testhez és evési szokásokhoz való viszonyulásban, illetve a kérdés elsőkénti vizsgálata magyar mintán. A kutatás 29 látó és 35 látássérült – vak, aliglátó és gyengénlátó – fő bevonásával folyt, a csoportok összehasonlító vizsgálatok mintáját képezték. A kitöltés online zajlott, a kutatási személyek kiválasztása hozzáférés alapon, főként közösségi oldalon és levelezőlistán való megosztással történt. A felvett kérdőívek Tylka és Kroon Van Diest (2013) intuitív evésre vonatkozó (IES-2), illetve Tylka és Wood-Barcalow testi elégedettségre vonatkozó (BAS-2) kérdőívei. A kapott eredmények szerint a látássérült személyek nagyobb elégedetlenséget mutatnak testükkel kapcsolatban a kontroll csoporthoz képest, azonban nincs különbség köztük intuitív evés tekintetében. A látásvesztés időpontja egyik változóra sincs hatással. A testtel való elégedettség és az intuitív evés között látó mintán közepesen erős, pozitív, látássérült mintán nem szignifikáns az együttjárás. Mindezek fényében megállapítható, hogy a látás hiánya, illetve korlátozottsága összességében alacsonyabb testi elégedettséggel jár, de nem okoz problémát a testi jelzésekre támaszkodó étkezési szokások kialakulásában.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134114053","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Családi kapcsolatok és evési szokások, zavarok összefüggései","authors":"Anita Péczka, Zsuzsanna Tanyi, Dóra Kovács, Veronika Mészáros, E. Jakubovits, Ilona Szili, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.2","url":null,"abstract":"Kutatásunk célja a családi kapcsolatok és evési szokások összefüggéseinek vizsgálata. A táplálkozás tudatos kontrollálásának számos pozitív és negatív velejáróját vizsgálták már. Az intuitív evés, a korábbi kutatásokhoz képest, más szemszögből közelíti meg a táplálkozást. Ez a táplálkozás adaptív formája, mely során a fizikai éhségérzetünkre és testünk (akár tudattalan) jelzéseire támaszkodunk különféle korlátozások nélkül. Az evéssel kapcsolatos zavarok bio-pszicho-szociális megközelítése a környezet, s így a család szerepét is meghatározónak véli az evés szempontjából. Vizsgálatunkban 146 egyetemi hallgató (126 nő, 15 férfi) vett részt. A minta átlagéletkora 20,82, mely 18 és 38 év között oszlik meg (szórás 2,76). Vizsgálatunk során a családi kapcsolatok mérésére a Family Relationship Questionnaire-t, az intuitív evés vizsgálatára pedig az Intuitív Evés Skálát alkalmaztuk, melyek papír-ceruza teszt formájában kerültek kitöltésre és jelenleg adaptálás alatt állnak. A kutatás során a szülői támogatás, általános érzelmi kötődés, önállóságra nevelés, bántalmazás, illetve a tekintélyelvű nevelés és az intuitív evés összefüggéseit vizsgáltuk Pearson-féle korrelációs mátrix, illetve Spearman-féle rangkorrelációs mátrix segítségével. Az eredményeket tekintve szignifikáns, pozitív irányú kapcsolat található az önállóságra nevelés és az intuitív evés egyes skálái között, a szülői dominancia, tekintélyelvű nevelés esetén pedig negatív irányú összefüggés fedezhető fel. Érdemes lenne nagyobb, a nemek arányosabb eloszlását tartalmazó mintát alkalmazni és többféle korcsoportot bevonni az intuitív evés későbbi kutatásai során, mely a táplálkozás kutatásában újfajta megközelítést jelenthet.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116244140","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Máté Smohai, P. Osváth, Veronika Mészáros, Dóra Kovács, Zsuzsanna Tanyi, E. Jakubovits, Anita Péczka, Zsuzsanna Kövi
{"title":"Egészség- és rizikómagatartások összefüggései biológiai szintű termékenységi mutatókkal, férfiak körében","authors":"Máté Smohai, P. Osváth, Veronika Mészáros, Dóra Kovács, Zsuzsanna Tanyi, E. Jakubovits, Anita Péczka, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.3.4","url":null,"abstract":"Bevezetés: A kutatások azt mutatják, hogy míg nőknél elsősorban egészségügyi problémák a meddőség fő kiváltói, addig a férfiaknál az elsődleges kockázati tényező az életmód (KSH, 2015). Jelen tanulmány célja feltárni bizonyos egészség- és rizikómagatartások összefüggéseit biológiai szintű termékenységmutatókkal, férfiak körében. Hipotéziseink szerint a sporttevékenység pozitív irányban, az alkohol- és dohányfogyasztás, valamint a BMIindex negatív irányban kapcsolódik a biológiai szintű termékenységi mutatókhoz. Módszertan: A vizsgálatban 129 felnőtt férfi vett részt, hozzáférés alapú mintavétellel. Keresztmetszeti módon kerültek felvételre az egészség- és rizikómagatartások tényezői (orvosi anamnézisben és szociodemográfiai kérdőívben), valamint maga az andrológiai vizsgálaton belüli férfi termékenységmutatók: spermiumkoncentráció, spermiumszám, progresszív motilitás, nem progresszív motilitás, motilitás, normál morfológia és vitalitás. Az adatok elemzése korrelációs és független mintás egyszempontos varianciaanalízis elemzésekkel történt. Eredmények: A végrehajtott korrelációelemzések a hipotéziseinknek megfelelő irányú korrelációkat eredményeztek, azonban ezek közül mindössze a BMI index és a sportolással töltött napok száma áll szignifikáns kapcsolatban bizonyos termékenységi mutatókkal. A varianciaanalízisek alapján ugyanez mondható el azzal a kiegészítéssel, hogy a nem sportolók szignifikánsan alul maradtak a legalább minimális mennyiségben sportolókhoz képest spermiumszámot illetően. A sportolók csoportján belül viszont a hetente 2-5 órát sportolók spermium motilitása volt szignifikánsan magasabb a keveset (heti 0-2 órát) sportolókénál. Következtetések: A meglepően kevés mennyiségű szignifikáns eredmény arra utal, hogy önmagában az egészséges életmód a termékenységi mutatók varianciájának igen kis százalékát magyarázza.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131623580","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A halogatás összefüggésének pilot vizsgálata a tanulmányi eredményekkel egyetemi hallgatóknál","authors":"E. Jakubovits, Veronika Mészáros, Zsuzsanna Szmetankó, Zsuzsanna Tanyi, Dóra Kovács, Máté Smohai, Ilona Szili, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.3","url":null,"abstract":"A halogatás a felsőoktatásban jelentős problémát okoz, és a hallgatók nagy százalékát érinti. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a halogatás összefügg-e a tanulmányi eredményekkel, és a felvételi pontszámokkal. Egyetemi hallgatókkal (N=104) töltettünk ki kényelmi mintavétellel egy kérdés csomagot, amelyben Lay féle halogatás teszt és saját összeállítású kérdések is szerepeltek a felvételi pontszámról, a tanulmányi átlagról, és a félévhalasztás okáról, ha volt ilyen. Eredményeink részben alátámasztják a nemzetközi szakirodalom eredményeit, amennyiben a nagyobb mértékű halogatás és a kedvezőtlenebb tanulmányi átlag összefügg (r(82)=-0,335, p<0,005). A többi tényező nem mutatott összefüggést a halogatással, amit a kevés elemszámmal magyarázunk. A halogatás mértékét nem tudja szignifikáns módon előre jelezni a félévhalasztás megléte vagy annak hiánya, viszont az előző féléves átlag eredménye (p=0,002) szignifikáns módon együttjárást mutat a halogatással, és a magyarázott variancia-hányad is kellően magas. Konklúzió: a halogatással kapcsolatos vizsgálatot érdemes a jövőben kiegészíteni, és nagyobb elemszámmal folytatni.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126215286","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}