Psychologia Hungarica Caroliensis最新文献

{"title":"Bevillanó emlékek fenomenológiája : A poszttraumatikus stressz zavar fenomenológiai interpretációi","authors":"Lajos Horváth","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.2.2","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a poszttraumás stressz zavarban tapasztalható bevillanó emlékek fenomenológiai elemzése. A kortárs fenomenológia párbeszédet folytat a pszichiátriával és néhány szerző az intruzív tünetek fenomenológiai megközelítésére tett kísérletet. A testemlékezet és a szokatlan intencionális állapot fenomenológiai koncepciói arra próbálnak rámutatni, hogy a betolakodó emlékek nem magyarázhatók kimerítően a visszaemlékezés, az észlelés, és a fantázia kategóriáival. A bevillanó emlékek fenomenológiai vizsgálatának további célja, hogy demonstrálja az időtapasztalatban bekövetkező változásokat is. A tanulmány röviden bemutatja a poszttraumás stressz zavar főbb jellemzőit majd a bevillanó emlékek fenomenológiai interpretációit elemzi. A konklúzió olyan szokatlan intencionális állapotként határozza meg ezeket az emlékeket, amelyek destabilizálják az ént és megzavarják az időtudat struktúráját is.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133488362","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A korai kötődés és a szülői bánásmód vizsgálata drogfüggőknél","authors":"Franciska Bastani, Noémi Császár-Nagy","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.4.2","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban a szülői bánásmód és a korai kötődés eltéréseit elemezzük egy drogfüggő és egy kontrollcsoportot vizsgálva, annak érdekében, hogy a család hatásának egy újabb szeletét térképezzük fel kérdőíves és projektív vizsgálati eszközök segítségével. Vizsgálatunkat 41 drogrehabilitáción résztvevő, 16-41 éves, korábbi droghasználó férfival végeztünk személyesen a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió rehabilitációs otthonában és a Noszlopi Rehabilitációs Otthonban. A kutatásban a Szülői Bánásmód Kérdőívet, a projektív anya-gyermek tesztet, az élettér tesztet és a Hatvan Másodperces Rajztesztet használtuk. Az eredmények a Szülői Bánásmód Kérdőíven az apai szeretet alacsony hőfokát, továbbá az apai korlátozás és az apai és anyai túlvédés kontroll csoporthoz képest jelentősen magas pontszámát mutatják. Emellett azt találtuk, hogy az apai szeretet pontszám jelentősen alapcsonyabb mint az anyai, illetve a drogfüggő csoportban az apai és anyai szeretet pontszám közötti különbség jelentősen nagyobb, mint a kontroll csoportban. Eredményeinket a rajztesztek mutatói is alátámasztották. Az élettér tesztben az anyákat jelképező szimbólumot a drogfogyasztó csoportban jelentősen több vonallal kötötték az önmagukat jelképező körhöz, mint az apát jelképezőt, ám a kapcsolatban bekövetkezett törést jelképező megszakító vonalak számában nem találtunk különbséget az apa és az anya között. A Hatvan Másodperces Rajztesztben a drogfogyasztók az édesanyát jelképező kört tendenciaszinten közelebb rajzolták magukhoz, mint az édesapát jelképezőt. A drofüggőség kialakulásában szerepet játszó szülői tényezők feltárása nagymértékben hozzájárulhat a betegség háttértényezőinek és kialakulásának megértéséhez, így segítséget nyújtva a megelőzés és terápia újfajta szemléletének kialakításában.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"27 2","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132566563","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A megbecsültség érzésének szerepe az orvosnők munka–család konfliktusának alakulásában","authors":"Ágnes Gyöngyössiné Cserhalmi, Sz. Ádám, Lise T. Løvseth, Anne Fridner, Zsuzsanna Kövi, Dóra Kovács, Zsuzsanna Tanyi, Andrea Ferenczi, E. Jakubovits, Máté Smohai, Ilona Szili, Veronika Mészáros","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.1","url":null,"abstract":"Háttér és célkitűzések: A munka és a család összeegyeztetése a nemi szerepek elvárásainak különbözőségéből fakadóan a legtöbb ember számára feszültséget okoz. A nők – tekintettel fokozódó részvételükre a munkaerőpiacon – különösen érintettek a munka és a család közötti konfliktus kérdésében. A munka-család konfliktus mértéke különféle tényezők függvényében változhat. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a végzett munka felettes általi megbecsültsége milyen hatással lehet a munka-család konfliktusra, azaz csökkenti-e a szerepek összeegyeztetéséből fakadó nyomást. Módszer és eredmények: A vizsgálatban a HOUPE tanulmányban válaszadó, hat országból származó orvosnők adatai kerültek elemzésre. Az 1435 résztvevőtől származó válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a megbecsültséggel elsősorban a munkából fakadó stressz családi életre gyakorolt hatása csökken (mely a munka-család konfliktus egyik formája), de az időhiányból eredő nyomáson is enyhítenek a felettes pozitív visszajelzései. A család felől a munka területére érkező konfliktusra a megbecsülés nincs hatással. Következtetés: A tanulmány kiemeli a felettes és beosztott közötti pozitív kommunikáció jelentőségét az orvosnők munkahelyi és családi életének hatékonyabb összeegyeztetésében.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130250390","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Poszttraumás növekedésérzés a közlekedési balesetet követően a pályaalkalmassági vizsgálati eredményekkel összefüggésben","authors":"Anikó Juhász, Nóra Bernadett Kuklis","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.2.3","url":null,"abstract":"Háttér: A pszichológiai értelemben vett traumatikus életesemények után gyakori a poszttraumás stressz zavar (PTSD) megjelenése, ugyanakkor kialakulhatnak pozitív lélektani változások is. Egy trauma maga után vonhatja a megküzdés és a lelki gyarapodás lehetőségét. Célkitűzések: A halálos kimenetelű közúti baleseteket követően kialakuló poszttraumás növekedésérzés mértékét vizsgáljuk a pszichológiai pályaalkalmassági vizsgálaton részt vett, a vezetésre továbbra is alkalmas (n=15), korlátozottan alkalmas (n=10) és alkalmatlan (n=12) gépjárművezetők (N=37) körében. Módszer: A Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőív (PTGI) alkalmazásával arra kerestük a választ, hogy a csoportok között van-e eltérés olyan pozitív változások tekintetében, mint a jelentéstelibb kapcsolatok megélése, az új lehetőségek és életpályák felfedezése, a személyes erő érzete, a spirituális fejlődés, valamint az élet fokozott értékelése. Hipotézisünk szerint az élet fokozott értékelése korrelál a PTSD tüneteivel. Eredmények: A spirituális fejlődés skála esetén tendenciaszintű különbséget találtunk. Az élet fokozott értékelése skálán szignifikáns a különbség az alkalmatlanok és a korlátozottan alkalmasok között és tendenciaszintű az alkalmasok és alkalmatlanok között. Az alkalmatlanoknál a legalacsonyabb, tehát ők a pályaalkalmassági vizsgálat időpontjáig még nem próbálták megérteni az egész esemény jelentését. A PTSD tüneteinek súlyossága a korlátozottan alkalmasoknál a legalacsonyabb mind a gyakoriság, mind az intenzitás tekintetében. Az intenzitás alapján szignifikánsan eltérnek a csoportoktól, míg a gyakoriságnál az alkalmasoktól tendenciaszinten, az alkalmatlanoktól szignifikánsan. Nem találtunk kapcsolatot a PTGI és PTSD skálái között. Következtetések: A gépjárművezetésre továbbra is alkalmasnak minősítettek pszichológiai segítséget kapnak, a család támogatására is számíthatnak. Poszttraumás növekedésérzés a korlátozottan alkalmasoknál figyelhető meg. Az alkalmatlanok és az alkalmasok egyaránt súlyos PTSD tünetekről számoltak be.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"85 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128007327","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az életminőség, a kronotípus, az alvásminőség és más pszichoszociális tényezők kapcsolata teljes állásban dolgozó munkavállalók körében : Egy pilot vizsgálat eredményei","authors":"Zsuzsanna Tanyi, Veronika Mészáros, Dóra Kovács, E. Jakubovits, Andrea Ferenczi, Máté Smohai, Ilona Szili, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.4","url":null,"abstract":"A szakirodalmi adatok szerint a munkavállalók életminőségét számos pszichoszociális faktor befolyásolhatja mind pozitív, mind negatív irányba. Ilyen tényezők az egyén kronotípusa, az átélt munka-család konfliktus, az észlelt stressz, a munkahelyi stressz mértéke, az alvásminőség, valamint a koherencia-érzés és társas támasz mértéke, amely faktorok vizsgálatát jelen tanulmány fő céljának tekinti. Mintánkat 104 teljes állásban dolgozó munkavállaló alkotta (átlagéletkor: 36,05 év, SD=11,53), akik legalább 6 hónapja dolgoztak az adott munkakörben. Pilot jellegű vizsgálatunkhoz online elérhető tesztbattériát használtunk, amelyben az életminőséget, a kronotípust, a munka-család konfliktust, az alvásminőséget, az észlelt stresszt, a munkahelyi stresszt, a koherencia-érzést, a társas támaszt, valamint szociodemográfiai és munkahellyel kapcsolatos tényezőket igyekeztünk felmérni. A főkomponens analízis során nyert érzelmi és fizikai jóllét dimenzió, valamint az össz életminőség pontszám esetében többszörös lineáris regresszió analízist hajtottunk végre. Eredményeink szerint a magasabb globális életminőség pontszám magasabb koherencia-érzéssel, alacsonyabb munkahelyi stresszel és kevesebb alvásminőségbeli problémával járt együtt. A magasabb érzelmi jóllétet a magasabb koherencia-érzés, valamint az alacsonyabb munkahelyi stressz, a magasabb fizikai jóllétet pedig az estiség kronotípusa, a magasabb társas támasz és az alacsonyabb általános stressz-szint jelezte előre. Eredményeink azt sugallják, hogy a vizsgálatban szereplő valamennyi pszichoszociális változónak jelentős szerepe van a munkavállalók életminőségének alakulásában.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127219820","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"U12 kézilabda játékosok technikai és taktikai tudatosságának fejlesztését célzó video modeling módszer hatásvizsgálata, egyénfókuszú kísérleti elrendezéssel","authors":"Gabriella Pulai-Kottlár, Kristóf Tungli, György Bárdos, Máté Smohai","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.4.4","url":null,"abstract":"Bevezetés: A mentális képességek és a teljesítmény kapcsolatát több sportág vizsgálata során is alátámasztották (Dosil, 2006, Russo & Ottoboni, 2019, French & Thomas, 1987). A technikai képességek és tudás, valamint a fizikai állóképesség és fittség mellett a taktika a sportteljesítmény összetevője (Moran & Toner, 2017, Wagner, Finkenzeller, Würth & von Duvillard, 2014). A kutatás célja annak megállapítása, hogy milyen hatást gyakorol egy videó eszközökön alapuló módszer kézilabda játékosok taktikai tudatosságára, technikai kivitelezéseire és fegyelmi teljesítményére. Módszertan: A vizsgálatban öt, U12-es kézilabdázó fiatal fiú vett részt, azonban sérülés miatt négy játékossal fejeződött be az intervenció. A beavatkozás Vickers (2000) video modeling módszerére épült, négy ülésből tevődött össze. A függő változók a következők voltak: technikai kivitelezés, taktikai tudatosság és fegyelem volt. Az intervenció hatását az Egyénfókuszú Kísérleti (EFK) elrendezésben (Barker, McCarthy, Jones, & Moran, 2011) vizsgáltuk. Eredmények: Az eredmények alátámasztották az intervenció hatékonyságát, azonban nem bizonyultak tartósnak. A kívánt irányú változás a négyből három sportoló esetében mindhárom vizsgált dimenzióban rövid távon megjelent különböző hatásmértékekkel (∆ hatásmérték index = [0,07;2,89]), ám az intervenció befejeztével, hosszabb távon ezek a kívánatos irányban történő változások visszarendeződtek (∆- index= [-0,5;2,23]). Következtetések: A meglehetősen rövid időtartamot felölelő intervenciós szakasz során tanultak vélhetően nem épültek be a résztvevők számára implicit szinten. Hosszú távú hatás eléréséhez időben kiterjedtebb és több gyakorlást magában foglaló beavatkozásra lehet szükség. Ennek a tesztelését, és az egyéb külső befolyásoló tényezők feltérképezését (vizsgálati személyek motivációi és kognitív érettsége) további kutatásoktól remélhetjük.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"88 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122769213","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az intrauterin kötődés, a várandósság-specifikus stressz és a depresszió közötti kapcsolat vizsgálata várandós nők körében","authors":"Zsuzsanna Tanyi, Szilvia Salamon, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.3.2","url":null,"abstract":"Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja, hogy feltárja az anya-magzat intrauterin kötődés, a várandósság-specifikus stressz és depresszió mértékének változását a második és a harmadik trimeszterben járó kismamák között. Ugyanakkor összefüggést keressen az anya-magzat intrauterin kötődés, a várandósság-specifikus stressz és a depresszió mértéke között a terhesség 2. és 3. trimeszterében. Módszer: A vizsgálatban 157 kismama vett részt, akik terhességük 12. hetét betöltötték (átlag=26,13 ± 8,51 hét), illetve 18. éven felüliek voltak (átlagéletkor= 28,55 ± 4,82 év). A résztvevők kérdőívek kitöltésével, demográfiai jellemzők, biológiai tényezők és várandósságukra jellemző adatok megadásával járultak hozzá a kutatáshoz. A mérőeszközök közül három kérdőív került jelen kutatásban felhasználásra (Várandósság-Specifikus Stressz Skála;Intrauterin Kapcsolati Kérdőív rövidített változata – IUKK-R; Edinburgh Szülés Utáni Depresszió Skála – EPDS). Eredmények: A kutatás nem talált szignifikáns eltérést az intrauterin kötődés mértékében a második és a harmadik trimeszterben lévő kismamák között. A várandósság-specifikus stressz mértékben a második és a harmadik trimeszterben lévő kismamák között szignifikáns eltérés figyelhető meg, ugyanakkor a legmagasabb várandósság-specifikus stresszt a 2. trimeszter elején, a 12. és 19. hét között figyelhetjük meg. A kutatás a várandósság alatti depresszió mértékében a második és harmadik trimeszterben lévő kismamák között nem talált jelentős eltérést. Az anya-magzat intrauterin kötődés és a várandósság-specifikus stressz között szignifikáns negatív kapcsolatot találtunk, de csak a harmadik trimeszter ideje alatt mutatható ki ez az összefüggés. Az anya-magzat intrauterin kötődés és a várandósság alatti depresszió pedig szignifikáns negatív, közepes erősségű kapcsolatban van egymással a második és a harmadik trimeszter ideje alatt egyaránt. Következtetések: Az intrauterin kötődés és a várandósság alatti depresszió mértéke független a terhesség idejétől, valószínűleg más tényezők befolyásolják azok intenzitását. A várandósság-specifikus stressz szempontjából különösen érzékeny a terhesség 12.-19. hete, vagyis a második trimeszter eleje, amelynek lehetséges oka a magzat elvesztésétől való félelem, illetve a kellemetlen orvosi vizsgálatokból származó szorongás és azok negatív eredményeitől való félelem. Végül, a magasabb anya-magzat intrauterin kötődés védőfaktorként szolgálhat a terhesség sérülékeny időszakában, alacsonyabb várandóssággal összefüggő stressz-szintet és depressziós szintet eredményezve.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127137555","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Beszámoló az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferenciáról a BCSLC szervezésében, 2018. szeptember 8. Budapest","authors":"Petronella Németh-Barna","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.4.3","url":null,"abstract":"A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán. A konferencia legfőbb célkitűzése az volt, hogy lehetőséget biztosítson az egészségügyben, illetve határterületein állatasszisztált terápiával, és állatasszisztált aktivitással dolgozó szakemberek találkozására, tapasztalataik megosztására, munkájuk bemutatására, továbbá a szakmai és személyes kapcsolatépítésre.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127443396","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A kötődési minták, a szülői bánásmód és a halogatás összefüggése","authors":"E. Jakubovits, Veronika Mészáros, Klaudia Pásztor, Zsuzsanna Tanyi, Dóra Kovács, Máté Smohai, Ilona Szili, Zsuzsanna Kövi","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.3.5","url":null,"abstract":"Célkitűzés: Az elmúlt években egyre több kutatás keresi arra a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják a felsőoktatásban résztvevők körében nagy százalékban előforduló halogatást, ami a tanulmányok befejezését is hátráltatja, és kedvezőtlen egészségi hatásai is lehetnek. A legtöbb eddigi tanulmány elsősorban intraperszonális tényezőkre fókuszált, mint az önértékelés, önszabályozó képesség, időbeli perspektíva, teljesítménymotiváció. Ezek alapján elkülöníthető a halogatás két típusa a nagyobb önértékeléssel és önbizalommal jellemezhető „aktív” és a hagyományos értelemben vett „passzív” halogatás. Ezzel szemben viszonylag keveset tudunk a halogatás interperszonális tényezőiről. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a halogatásra jellemző személyiségjegyek kialakulásának szempontjából fontos korai szülő-gyermek kapcsolatok felnőttkori reprezentációi és a kialakult kötődési minták típusai milyen módon határozzák meg a halogatás jellegét. Módszer: Vizsgálatunkban felnőtt magyar vizsgálati mintán (N=400) vetettük össze az aktív-passzív halogatás mértékét a felnőtt kötődési stílus típusaival és a szülői bánásmód felnőttkori reprezentációjával. Eredmény: Összefüggést találtunk a biztonságos és bizonytalan kötődési stílusok és az aktív és passzív halogatás között. A bizonytalanul kötődőkre inkább a passzív halogatás jellemző, a biztonságosakra pedig az aktív. Ezen belül a tudatos döntés a halogatásról, ami az aktív halogatás egyik faktora, inkább a bizonytalan kötődéssel mutatott pozitív összefüggést. Igazoltuk, hogy a szülői elutasító bánásmód emlékei együttjárást mutatnak az ambivalens-félelemteli kötődési stílussal, ami esetében a passzív halogatás nagyobb mértékben fordul elő.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123727377","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A tanulmányi eredményességgel összefüggésbe hozható tényezők az országos kompetenciamérés adatai alapján","authors":"Leonetta Petra Ambrusné Magony","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.6","url":null,"abstract":"A cikkben a 2017-es Országos Kompetenciamérésben résztvevő 6., 8. és 10.évfolyamos tanulók adatai alapján vizsgálom a teljesítményt a családiháttér, a motiváció és az óvodában töltött évek számának tükrében. A családi háttéren belül a családiháttér-indexet, a testvérek számát, valamint a szülői bevonódottságot emelem ki. Modellemet az IBM SPSS 25 statisztikai program lineáris regressziós eljárásával teszteltem. Az eredmények értelmében elmondható, hogy a fentnevezettváltozók közül a családi háttérnek van a legnagyobb jelentősége a tanuló teljesítményének tekintetében. Emellett az eredmények alapján elmondható, hogy a testvérek számának növekedése negatívösszefüggésben vana tanulmányi eredménnyel. A szülői bevonódottság tekintetében a három vizsgált kérdés eltérő összefüggésben van a tanuló tanulmányi eredményével. A gyermekkel történtek otthoni megbeszélése pozitív, míg a házifeladatban való segédkezés, valamint a gyermek olvásmányélményeinek való megbeszélése negatív összefüggést mutat a tanulmányi eredménnyel. Az óvodában töltött évek száma változó esetében elmondható, hogy a változó egységnyi növekedése pozitív összefüggést mutat a tanulmányi eredményre, ám ez azösszefüggéskisebb mértékű, mint a családiháttér esetében. A családi háttér változón belül a családi-háttérindex a legmeghatározóbb. A motivációnak egészena10.véfolyamig nem látjuk kiemelkedését, ám 10. évfolyam esetén a motiváció jelentősége standardizált esetben elsődlegessé válik. A szerző a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatom mellékleteként angol nyelven is közlöm tanulmányomat.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121560493","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}