{"title":"A tanulmányi eredményességgel összefüggésbe hozható tényezők az országos kompetenciamérés adatai alapján","authors":"Leonetta Petra Ambrusné Magony","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.6","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A cikkben a 2017-es Országos Kompetenciamérésben résztvevő 6., 8. és 10.évfolyamos tanulók adatai alapján vizsgálom a teljesítményt a családiháttér, a motiváció és az óvodában töltött évek számának tükrében. A családi háttéren belül a családiháttér-indexet, a testvérek számát, valamint a szülői bevonódottságot emelem ki. Modellemet az IBM SPSS 25 statisztikai program lineáris regressziós eljárásával teszteltem. Az eredmények értelmében elmondható, hogy a fentnevezettváltozók közül a családi háttérnek van a legnagyobb jelentősége a tanuló teljesítményének tekintetében. Emellett az eredmények alapján elmondható, hogy a testvérek számának növekedése negatívösszefüggésben vana tanulmányi eredménnyel. A szülői bevonódottság tekintetében a három vizsgált kérdés eltérő összefüggésben van a tanuló tanulmányi eredményével. A gyermekkel történtek otthoni megbeszélése pozitív, míg a házifeladatban való segédkezés, valamint a gyermek olvásmányélményeinek való megbeszélése negatív összefüggést mutat a tanulmányi eredménnyel. Az óvodában töltött évek száma változó esetében elmondható, hogy a változó egységnyi növekedése pozitív összefüggést mutat a tanulmányi eredményre, ám ez azösszefüggéskisebb mértékű, mint a családiháttér esetében. A családi háttér változón belül a családi-háttérindex a legmeghatározóbb. A motivációnak egészena10.véfolyamig nem látjuk kiemelkedését, ám 10. évfolyam esetén a motiváció jelentősége standardizált esetben elsődlegessé válik. A szerző a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatom mellékleteként angol nyelven is közlöm tanulmányomat.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Psychologia Hungarica Caroliensis","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.6","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A cikkben a 2017-es Országos Kompetenciamérésben résztvevő 6., 8. és 10.évfolyamos tanulók adatai alapján vizsgálom a teljesítményt a családiháttér, a motiváció és az óvodában töltött évek számának tükrében. A családi háttéren belül a családiháttér-indexet, a testvérek számát, valamint a szülői bevonódottságot emelem ki. Modellemet az IBM SPSS 25 statisztikai program lineáris regressziós eljárásával teszteltem. Az eredmények értelmében elmondható, hogy a fentnevezettváltozók közül a családi háttérnek van a legnagyobb jelentősége a tanuló teljesítményének tekintetében. Emellett az eredmények alapján elmondható, hogy a testvérek számának növekedése negatívösszefüggésben vana tanulmányi eredménnyel. A szülői bevonódottság tekintetében a három vizsgált kérdés eltérő összefüggésben van a tanuló tanulmányi eredményével. A gyermekkel történtek otthoni megbeszélése pozitív, míg a házifeladatban való segédkezés, valamint a gyermek olvásmányélményeinek való megbeszélése negatív összefüggést mutat a tanulmányi eredménnyel. Az óvodában töltött évek száma változó esetében elmondható, hogy a változó egységnyi növekedése pozitív összefüggést mutat a tanulmányi eredményre, ám ez azösszefüggéskisebb mértékű, mint a családiháttér esetében. A családi háttér változón belül a családi-háttérindex a legmeghatározóbb. A motivációnak egészena10.véfolyamig nem látjuk kiemelkedését, ám 10. évfolyam esetén a motiváció jelentősége standardizált esetben elsődlegessé válik. A szerző a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatom mellékleteként angol nyelven is közlöm tanulmányomat.