{"title":"A sikertől való félelem skála magyar adaptációja","authors":"Bence Nagy, Bence Gergely, Anett Szabó-Bartha","doi":"10.52993/psyhung.9.2021.2.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Egy személynél a teljesítmény csökkenésének hátterében számos ok húzódhat meg, kezdve a képességbeli hiányosságoktól, a motivációs tényezőkön át egészen az érzelmi akadályozó tényezőkig. Ez utóbbihoz kapcsolható a sikertől való félelem fogalma, melyet Horner írt le 1969-ben. A sikerhez való negatív hozzáállás következtében módosulhat a sikerekből származó pozitív affektusok és élmények erőssége, hiányzik vagy teljesen lecsökken a teljesítményhez kapcsolódó büszkeség, öröm megélése, ami egyúttal generálhat egyféle motiváció-redukciót, vagy félelmet a további sikerekkel kapcsolatban. A Sikertől való félelem skála [FOSS] (Zuckerman és Allison, 1976) hazai validálásával itthon is lehetőség adódott, hogy vizsgáljuk a jelenséget. A minta mentálisan egészséges, felnőtt személyekből állt (207 fő, 36 férfi, 170 nő), átlagéletkoruk 36 év, (szórása: 14,25). Konfirmatív faktoranalízis segítségével vizsgáltuk, hogy a magyar mintán kialakított kérdőív faktorstruktúrája megegyezik-e a külföldi szerzők által felállított struktúrával. A CFA a magyar tételek külföldi faktorokba való illeszkedését nem támogatta, így egyik modell se bizonyult sem statisztikailag, sem tartalmilag elfogadhatónak, még a modifikációs index és a tételek kereszttöltésének figyelembevételéve sem. A feltáró faktorelemzés is hasonló eredményeket hozott: 7 faktor fennállását támogatta, azonban rengeteg kereszttöltésű tétellel és az elvárttól alacsonyabb összvarianciával, így ezen modell is elvetésre került. Mindezen eredmények miatt a faktorok, illetve a skála egészének belső konzisztencia vizsgálata, valamint a skála konkurens és konvergens validitás vizsgálata is feleslegessé vált. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy egy megbízható és valid mérőeszköz kidolgozásához szükséges a sikertől való félelem fogalmának, jelenségkörének és pontos tartalmának megfelelő tisztázása, hogy az ez alapján kialakított skála tartalmai homogénebbek legyenek.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Psychologia Hungarica Caroliensis","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.2.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Egy személynél a teljesítmény csökkenésének hátterében számos ok húzódhat meg, kezdve a képességbeli hiányosságoktól, a motivációs tényezőkön át egészen az érzelmi akadályozó tényezőkig. Ez utóbbihoz kapcsolható a sikertől való félelem fogalma, melyet Horner írt le 1969-ben. A sikerhez való negatív hozzáállás következtében módosulhat a sikerekből származó pozitív affektusok és élmények erőssége, hiányzik vagy teljesen lecsökken a teljesítményhez kapcsolódó büszkeség, öröm megélése, ami egyúttal generálhat egyféle motiváció-redukciót, vagy félelmet a további sikerekkel kapcsolatban. A Sikertől való félelem skála [FOSS] (Zuckerman és Allison, 1976) hazai validálásával itthon is lehetőség adódott, hogy vizsgáljuk a jelenséget. A minta mentálisan egészséges, felnőtt személyekből állt (207 fő, 36 férfi, 170 nő), átlagéletkoruk 36 év, (szórása: 14,25). Konfirmatív faktoranalízis segítségével vizsgáltuk, hogy a magyar mintán kialakított kérdőív faktorstruktúrája megegyezik-e a külföldi szerzők által felállított struktúrával. A CFA a magyar tételek külföldi faktorokba való illeszkedését nem támogatta, így egyik modell se bizonyult sem statisztikailag, sem tartalmilag elfogadhatónak, még a modifikációs index és a tételek kereszttöltésének figyelembevételéve sem. A feltáró faktorelemzés is hasonló eredményeket hozott: 7 faktor fennállását támogatta, azonban rengeteg kereszttöltésű tétellel és az elvárttól alacsonyabb összvarianciával, így ezen modell is elvetésre került. Mindezen eredmények miatt a faktorok, illetve a skála egészének belső konzisztencia vizsgálata, valamint a skála konkurens és konvergens validitás vizsgálata is feleslegessé vált. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy egy megbízható és valid mérőeszköz kidolgozásához szükséges a sikertől való félelem fogalmának, jelenségkörének és pontos tartalmának megfelelő tisztázása, hogy az ez alapján kialakított skála tartalmai homogénebbek legyenek.