{"title":"Eltérő itemműködés vizsgálata az országos kompetenciamérésben halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében többdimenziós IRT modellek segítségével","authors":"Sára Kispál, Bence Gergely","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Kutatásunk célja, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok Országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítményének feltérképezése, melynek alapját Kispál, Gergely, T. Kárász és Takács (2020, kézirat) kutatásának eredményei adták. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok minden évben részt vesznek az Országos kompetenciamérésen, ám teljesítményük elmarad az átlagtól. Fő célkitűzéseink közé tartozik megvizsgálni, hogy itemek szintjén megjelenik-e különbség a halmozottan hátrányos helyzetű diákok feladatmegoldásában, vannak-e olyan feladatok melyek kifejezetten nehezebbek vagy könnyebbek a számukra, illetve tudják-e kompenzálni az egyik kompetenciaterületen való hiányosságaikat a másikkal? Két statisztikai modell vizsgálata során(továbbiakban M2, M4 modell) megállapíthattuk, hogy mindkét esetben fennáll differenciált itemműködés, ugyanakkor az M4-es modell mutatja láthatóan, hogy a teszt információs görbéje a szövegértés dimenzióról sokkal több információt szolgáltat, mint a matematika dimenzióról. Ugyanakkor jelentősen elmarad az információ-tartalom maximuma a nem halmozottan hátrányos helyzetű csoporttól. Item-jellemzők és tartalmi kódolás vizsgálata esetén csak a tényismeret és egyszerű műveletek területen figyelhető meg szignifikánsan nagyobb esély a differenciált itemműködés megjelenésére. Összegezve elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a matematika feladatok megoldásánál sokkal inkább a szövegértési kompetenciájukat veszik igénybe. Abban az esetben, ha a feladat nem kíván több matematika tudást, mint szövegértést, nem okoz differenciált itemműködést, míg ellenkező esetben igen. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Psychologia Hungarica Caroliensis","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Kutatásunk célja, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok Országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítményének feltérképezése, melynek alapját Kispál, Gergely, T. Kárász és Takács (2020, kézirat) kutatásának eredményei adták. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok minden évben részt vesznek az Országos kompetenciamérésen, ám teljesítményük elmarad az átlagtól. Fő célkitűzéseink közé tartozik megvizsgálni, hogy itemek szintjén megjelenik-e különbség a halmozottan hátrányos helyzetű diákok feladatmegoldásában, vannak-e olyan feladatok melyek kifejezetten nehezebbek vagy könnyebbek a számukra, illetve tudják-e kompenzálni az egyik kompetenciaterületen való hiányosságaikat a másikkal? Két statisztikai modell vizsgálata során(továbbiakban M2, M4 modell) megállapíthattuk, hogy mindkét esetben fennáll differenciált itemműködés, ugyanakkor az M4-es modell mutatja láthatóan, hogy a teszt információs görbéje a szövegértés dimenzióról sokkal több információt szolgáltat, mint a matematika dimenzióról. Ugyanakkor jelentősen elmarad az információ-tartalom maximuma a nem halmozottan hátrányos helyzetű csoporttól. Item-jellemzők és tartalmi kódolás vizsgálata esetén csak a tényismeret és egyszerű műveletek területen figyelhető meg szignifikánsan nagyobb esély a differenciált itemműködés megjelenésére. Összegezve elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a matematika feladatok megoldásánál sokkal inkább a szövegértési kompetenciájukat veszik igénybe. Abban az esetben, ha a feladat nem kíván több matematika tudást, mint szövegértést, nem okoz differenciált itemműködést, míg ellenkező esetben igen. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat.