Eltérő itemműködés vizsgálata az országos kompetenciamérésben halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében többdimenziós IRT modellek segítségével

Sára Kispál, Bence Gergely
{"title":"Eltérő itemműködés vizsgálata az országos kompetenciamérésben halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében többdimenziós IRT modellek segítségével","authors":"Sára Kispál, Bence Gergely","doi":"10.52993/psyhung.8.2020.4.4","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Kutatásunk célja, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok Országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítményének feltérképezése, melynek alapját Kispál, Gergely, T. Kárász és Takács (2020, kézirat) kutatásának eredményei adták. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok minden évben részt vesznek az Országos kompetenciamérésen, ám teljesítményük elmarad az átlagtól. Fő célkitűzéseink közé tartozik megvizsgálni, hogy itemek szintjén megjelenik-e különbség a halmozottan hátrányos helyzetű diákok feladatmegoldásában, vannak-e olyan feladatok melyek kifejezetten nehezebbek vagy könnyebbek a számukra, illetve tudják-e kompenzálni az egyik kompetenciaterületen való hiányosságaikat a másikkal? Két statisztikai modell vizsgálata során(továbbiakban M2, M4 modell) megállapíthattuk, hogy mindkét esetben fennáll differenciált itemműködés, ugyanakkor az M4-es modell mutatja láthatóan, hogy a teszt információs görbéje a szövegértés dimenzióról sokkal több információt szolgáltat, mint a matematika dimenzióról. Ugyanakkor jelentősen elmarad az információ-tartalom maximuma a nem halmozottan hátrányos helyzetű csoporttól. Item-jellemzők és tartalmi kódolás vizsgálata esetén csak a tényismeret és egyszerű műveletek területen figyelhető meg szignifikánsan nagyobb esély a differenciált itemműködés megjelenésére. Összegezve elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a matematika feladatok megoldásánál sokkal inkább a szövegértési kompetenciájukat veszik igénybe. Abban az esetben, ha a feladat nem kíván több matematika tudást, mint szövegértést, nem okoz differenciált itemműködést, míg ellenkező esetben igen. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat.","PeriodicalId":108767,"journal":{"name":"Psychologia Hungarica Caroliensis","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Psychologia Hungarica Caroliensis","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52993/psyhung.8.2020.4.4","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0

Abstract

Kutatásunk célja, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok Országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítményének feltérképezése, melynek alapját Kispál, Gergely, T. Kárász és Takács (2020, kézirat) kutatásának eredményei adták. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok minden évben részt vesznek az Országos kompetenciamérésen, ám teljesítményük elmarad az átlagtól. Fő célkitűzéseink közé tartozik megvizsgálni, hogy itemek szintjén megjelenik-e különbség a halmozottan hátrányos helyzetű diákok feladatmegoldásában, vannak-e olyan feladatok melyek kifejezetten nehezebbek vagy könnyebbek a számukra, illetve tudják-e kompenzálni az egyik kompetenciaterületen való hiányosságaikat a másikkal? Két statisztikai modell vizsgálata során(továbbiakban M2, M4 modell) megállapíthattuk, hogy mindkét esetben fennáll differenciált itemműködés, ugyanakkor az M4-es modell mutatja láthatóan, hogy a teszt információs görbéje a szövegértés dimenzióról sokkal több információt szolgáltat, mint a matematika dimenzióról. Ugyanakkor jelentősen elmarad az információ-tartalom maximuma a nem halmozottan hátrányos helyzetű csoporttól. Item-jellemzők és tartalmi kódolás vizsgálata esetén csak a tényismeret és egyszerű műveletek területen figyelhető meg szignifikánsan nagyobb esély a differenciált itemműködés megjelenésére. Összegezve elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a matematika feladatok megoldásánál sokkal inkább a szövegértési kompetenciájukat veszik igénybe. Abban az esetben, ha a feladat nem kíván több matematika tudást, mint szövegértést, nem okoz differenciált itemműködést, míg ellenkező esetben igen. A szerzők a tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Országos kompetenciamérés kutatócsoport 20642B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara által finanszírozott pályázat keretében végezték. Dolgozatunk mellékleteként angol nyelven is közöljük tanulmányunkat.
利用多维 IRT 模型研究国家能力评估中多重弱势学生的不同项目功能
我们的研究目的是根据 Kispál、Gergely、T. Kárász 和 Takács 的研究成果(2020 年,手稿),绘制多重弱势学生在国家能力评估中的表现图。具有多重不利条件的学生每年都参加全国能力评估,但他们的成绩低于平均水平。我们的主要目标是研究多重障碍学生的成绩是否存在项目层面的差异,是否存在对他们来说更难或更容易的任务,以及他们是否可以用另一个能力领域来弥补他们在某一能力领域的不足。在对两个统计模型(M2、M4)的分析中,我们发现在两种情况下都存在着项目功能的差异,而 M4 模型表明,测验的信息曲线在阅读理解维度上提供的信息量要比数学维度上提供的信息量多得多。然而,最大信息含量却明显低于非多重弱势群体。如果对项目特征和内容编码进行研究,只有在事实知识和简单运算方面,出现项目功能差异的几率才会明显增大。总之,弱势程度高的学生在解决数学问题时,更倾向于使用文本理解能力。如果任务对数学知识的要求并不比对文字理解的要求高,就不会造成项目功能差异,反之,则会造成项目功能差异。作者在国家能力测量研究小组 20642B800 基金的框架内开展了本研究,该基金由 Károli Gáspár 改革大学人文和社会科学学院资助。我们的研究报告以英文发表,作为我们论文的附录。
本文章由计算机程序翻译,如有差异,请以英文原文为准。
求助全文
约1分钟内获得全文 求助全文
来源期刊
自引率
0.00%
发文量
0
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
确定
请完成安全验证×
copy
已复制链接
快去分享给好友吧!
我知道了
右上角分享
点击右上角分享
0
联系我们:info@booksci.cn Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。 Copyright © 2023 布克学术 All rights reserved.
京ICP备2023020795号-1
ghs 京公网安备 11010802042870号
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:604180095
Book学术官方微信