Válaszstílus­alapú nemzetközi standardok az önjellemzős személyiségmérés korrigálására

Abstract

Háttér és célkitűzések: Számos korábbi vizsgálat igazolta a válaszadási stílus általános jelenlétét az önkitöltős kérdőíveknél. A stabilan megjelenő egyéni válaszszélsőségességi stílus kimutatása azért fontos, mivel torzíthatja a tesztpontszámok standard átlagait is. Nagymintás kutatásunk célja, hogy kimutassuk az egyénre jellemző stílus mellett csoportszinten, nyelvterületenként is a válaszszélsőségesség lehetséges torzító hatásait a méréspontosságra, a változók közötti összefüggésekre, illetve az azokból levonható következtetésekre is. Módszer: A Facet5, mint nemzetközileg elterjedt, Big Five alapokra épülő személyiség kérdőív, lehetővé teszi független személyiségdimenziók mérése révén a válaszstílusok differenciált azonosítását is (maradék-válaszszélsőségesség arány). Az elemzett mintát összesen 28 (köztük magyar) nyelvből származó online tesztkitöltés képezte (N=261.592). Eredmények: A Facet5 személyiségdimenziók mindegyikétől függetlenül kiszámítható öt válaszszélsőségesség arány egymással markáns korrelációt mutat(r=0,7). Ez a válaszszélsőségesség kb. 5-15%-nyi zaj forrása, ami kiszűretlenül maradva, jelentősen megnehezítheti a megcélzott személyiségdimenzió pontos mérését. A teljes kérdőíven miért válaszszélsőség arány alapján beazonosítható válaszklaszterek lehetőséget teremtenek a válaszstílus szerinti standard normák meghatározására. Az újonnan létrehozott standardok alapján, újrastandardizálások segítségével korrigálhatók az eredeti tesztpontszámok torzításai. Mivel a válaszszélsőségesség arány és a válaszklaszterek előfordulásában jelentős különbségek mutathatók ki a nyelvterületek összehasonlításában, így az újrastandardizálások is nyelvterület-specifikusan és eltérő mértékű korrekciók révén valósulhatnak meg. Például a Big Five „normaszegés – szabályok betartása” témájában a svéd – spanyol összehasonlításában így már ellentétes irányba fordul át az átlagok közti különbség. Következtetések: Az önjellemzős személyiségmérésben a válaszszélsőségesség miatti torzítás jelentős hatással bírhat az interkulturális összehasonlítások eredményeire, ideértve a műtermékek megjelenését, illetve a valós különbségek elmaszkolódását. A személyiségdimenziók pontszámainak nyelvi és válasz-klaszterek szerinti újrastandardizálása egy viszonylag egyszerű módszer kínál a visszakorrigálására.