{"title":"A LÁTHATÓ NYELV ZENTÁN","authors":"Péter Zentai","doi":"10.19090/hk.2023.4.61-80","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.61-80","url":null,"abstract":"A megismerés folyamatának egyik fontos eszköze a nyelv, közege pedig az a tér, melyben élünk. A hangzó beszéd mellett a térben elhelyezett feliratok, táblák – különösen többnyelvűségi helyzetben – sok információt adnak egy-egy közösség nyelvi viselkedéséről és attitűdjeiről. A nyelvi tájkép kutatása az utóbbi két évtizedben a nyelvészet egyik legnépszerűbb területévé́ vált, hiszen közelebb vihet a vizsgált beszélőközösségnek a nyelvekhez való viszonyulásához, a nyelv és a valóság viszonyrendszerének feltérképezéséhez. Kutatásomban egy vajdasági kisváros, Zenta nyelvi tájképét mutatom be, hiszen Vajdaság etnikai és nyelvi sokszínűségéből adódóan igen hálás terepe lehet a nyelvi tájkép elemzésének. Felmérésem 2021 októberében készült, melynek során a településen mintegy ezer fényképet készítettem, majd kategorizáltam. Kutatásomban az országos szinten többségi szerb és a helyi szinten többségi magyar nyelv kapcsolatrendszerére fókuszálok, s e két nyelv funkcionális, illetve presztízsbeli viszonyára, valamint etnolingvisztikai vitalitására nézve kísérlek meg következtetéseket levonni.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"128 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139240828","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"SZERBNYELV-HASZNÁLAT BIZONYOS BESZÉDSZITUÁCIÓK FÜGGVÉNYÉBEN","authors":"Eleonóra KOVÁCS RÁCZ","doi":"10.19090/hk.2023.4.48-60","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.48-60","url":null,"abstract":"A tanulmány a vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos középiskolások szerbnyelv- használatára vonatkozó nyelvi attitűdkutatás folytatása és kiegészítője. Arra szeretnénk rámutatni, hogy az 1087 megkérdezett adatközlő meglátása szerint mely szituációban ítéli hasznosnak a szerb nyelv használatát, továbbá mit tesz szerbnyelv-tudása javításáért. Arra is kitérünk, hogy mely szerb nyelvű internetes oldalakat látogatják a megkérdezettek. A teljes minta mellett – a rétegzett mintavétel kritériuma alapján – a Vajdaságban tömbben és szórványban, valamint a gimnáziumokban és a szakiskolákban tanulók válaszai szerint is elemezzük az említett kérdéseket. Célunk, hogy a kérdőíves felmérés jelen adatait összevessük az előzetesen elvégzett szerb nyelvi attitűdkutatással. További célunk, hogy a sikeres nyelvtanulás érdekében a kapott eredményeket beépíthessük a szerb nyelv középiskolai tantárgyprogramjába.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"195 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139242013","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"LONGITUDINÁLIS KUTATÁS A KÉTNYELVŰSÉGRŐL (1990–2021)","authors":"Anna Borbély","doi":"10.19090/hk.2023.4.33-47","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.33-47","url":null,"abstract":"A tanulmány egy longitudinális kutatást mutat be, amely a kétnyelvűség összetettségének és időbeli dinamikájának a felderítését tűzte ki célul. Az adatok egy magyarországi román településen, Kétegyházán, négy terepmunka (1990–2000–2010–2021) során lettek összegyűjtve. A feldolgozás a szociolingvisztika elméleti és módszertani kereteinek fejlődésével összefüggésben történt és történik. A harminc év során kiépített korpusz összesen 408 dokumentált egységet tartalmaz. Ezen belül húsz személlyel 1990-től összesen négy alkalommal készült hangfelvétel (80 dokumentált egység). A bemutatásra kerülő eredmények az eltelt három évtizedben regisztrált kétnyelvűségi és az azzal összefüggő társadalmi változásokra vonatkoznak.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"389 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139240169","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"AZ ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁTÓL A MŰSORPOLITIKAI VITÁIG","authors":"Réka Dorottya Szabó","doi":"10.19090/hk.2023.1.43-56","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.1.43-56","url":null,"abstract":"1979. november 16-án a szabadkai Népszínház Magyar Társulata Sík Ferenc rendezésében bemutatta Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét. Az elemzés a Philther-módszertant követve a szakmai, illetve a közönség által létrehozott szövegeket tekintve elsődleges forrásnak meghatározza az előadás relevanciáját a szabadkai színháztörténet és -diskurzus szemszögéből, rekonstruálja azt, valamint az előadás hatástörténetét és az ambivalens fogadtatás miatt kialakult sajtóvitát vizsgálja.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"476 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139244990","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"MINDIG ROSSZKOR, ROSSZ HELYEN?","authors":"Zsuzsanna-Mónika Tapodi","doi":"10.19090/hk.2023.2.94-107","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.2.94-107","url":null,"abstract":"Daday Loránd (1893–1954) a 20. század első felének hektikus társadalmi és politikai változásait követő és tükröző életművével, a folytonos újratervezés kényszerében mintha soha nem tudott volna olyan módon lépést tartani a környező világ alakulásával, hogy utólag, ideológiai alapon ne vetették volna a szemére az írásaiból kiolvasható erkölcsi-politikai állásfoglalást. Írói álnevei különböző poétikai eljárásokat jeleznek. Első írásai saját nevén, a Zátony (1930) és a Csütörtök (1935) című regény Székely Mózes, novellái a Korunk hasábjain 1936-tól Derzsi Mihály, a második világháború után, az Utunkban közölt írásai Kovács Bálint néven jelentek meg. Pályája és utóélete is zaklatott: volt hadifogoly az első világháborúban, politikai fogoly a királyi Romániában, tanfelügyelő Észak-Erdély visszacsatolása után, Dés város polgármestere 1944 végén, a második impériumváltáskor, majd tanár, újra meghurcolt politikai üldözött, akinek a lakóházán, születése centenáriumán, jóval a halála után, a családja által állított emléktábla avatását – koholt vádak alapján – megakadályozták. Életművének átfogó értelmezése még mindig várat magára. Erre tesz kísérletet a tanulmány a külső kontextusok feltérképezése révén.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"198 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139246260","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"HATVANY LAJOS ELSŐ EMIGRÁCIÓJA ÉS DAS VERWUNDETE LAND CÍMŰ MUNKÁJA","authors":"A. Bíró","doi":"10.19090/hk.2023.2.60-74","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.2.60-74","url":null,"abstract":"Hatvany Lajos tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik Károlyi Mihály vezetésével a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében 1918. november 7-én Belgrádba utazott a fegyverletételi szerződés konkretizálására. Itt szerzett kiábrándító tapasztalatait először lapjában, a Pesti Napló hasábjain publikálta 1918-ban, majd pedig bécsi emigrációjában a kudarc okait végiggondolva 1921-ben adta ki a Romain Rolland-nak ajánlott Das verwundete Land című kötetét, melyben a külföldi olvasóknak próbálja elmagyarázni a magyarság szenvedéstörténetét. A dolgozat Hatvany Lajos emigrációjával és az említett kötettel és annak recepciótörténetével foglalkozik, választ keresve arra a kérdésre, hogy a többszörösen kirekesztett Hatvany miért vágyik vissza mégis folyamatosan Magyarországra.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"197 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139243226","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"MÁRAI SÁNDOR ÉS AZ AMERIKAI MELEG EMANCIPÁCIÓ","authors":"Zoltán Csehy","doi":"10.19090/hk.2023.2.75-93","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.2.75-93","url":null,"abstract":"Ez a tanulmány Márai Sándor naplói alapján vizsgálja meg az író viszonyát az amerikai meleg mozgalmak emancipációs törekvéseihez, illetve tárja fel az emigráns író Amerika-képének freudista alapozású pszichoszexuális vonatkozásait. Egy meglehetősen széles nyomtávú diskurzusról van szó, mely Walt Whitman költészetének megítélésétől kezdődően meleg bűntényeken, művészeti alkotásokon és politikai manipulációkon (pl. a Chambers–Hiss-eset), vagy a San Diegó-i pride leírásán át a homoszexualitáshoz társított intellektuális elitizmus démonizálásáig vezet.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"121 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139243679","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"LECSAPOLNI A DÉLIBÁBOT","authors":"R. Dudás","doi":"10.19090/hk.2023.1.12-27","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.1.12-27","url":null,"abstract":"A tanulmány a kisebbségi mentalitásvariációk talán legelső teljes értékű jugoszláviai magyar drámájának, Deák Ferenc Légszomjának színpadi változatával foglalkozik, de kitér a dráma eredeti és csonkított formában megjelent szövegére is. Kontextusként bevezeti az önigazgatás fogalmát, fontos eseményként említi a prágai tavaszt, Deák első drámájának, az Áfonyáknak a bemutatóját és annak hatástörténetét, a Forum Könyvkiadó 1970. évi drámapályázatát, továbbá a Tartományi Belügyi Szolgálat hatáskörének bővülését. A fogalmak és komplex események bővebb leírása nem célja, ám segítségükkel és a forráskutatás módszerével megvizsgálja a Légszomj fogadtatástörténetét és bemutatásának politikai következményeit.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"177 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139244839","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"MÁSODOSZTÁLYÚ TÖRTÉNELEM","authors":"A. Bombitz","doi":"10.19090/hk.2023.3.34-47","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.3.34-47","url":null,"abstract":"Kovács Lajos író, költő, szerkesztő, tanár közel húsz évig dolgozott egy regényen, amely sajnálatos módon csak halála után jelenhetett meg. Az irodalmi hagyatékból előkerült kézirat, mely a Hosszúra nőtt árnyékaink címet kapta, műfajilag emlékező próza, család-, fejlődés- és korszakregény. Az egyes szám első személyű, hol gyermeki-naiv, hol felnőtt-tapasztalati nézőpontú elbeszélő oknyomozása a csehszlovák–magyar lakosságcsere hátterében vizsgálja a személyes életvilágra és a közösségi létszférára kiható morális következményeket. A regény sarkalatos témája a határjárás, a nyelvkeresés, a generációs kulturális elkülönböződés, a sajáton belüli saját mint a minoritás idegenségének reflektálása. A regény egyes fejezetei, miközben hagyományos módon rekonstruálják egy határon inneni és határon túli család „emlékalbumát”, az elbeszélő fejlődéstörténetét is megalkotják: a gyermekkor és az iskolaévek, a felsőfokú tanulmányok és a katonaszolgálat mind meghatározó időszakként jelennek meg egy határegzisztencia tapasztalati életútján.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"4 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139244694","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A MENEKÜLÉS VÁLTOZATAI","authors":"Krisztina Kovács, Anikó Novák","doi":"10.19090/hk.2023.3.61-74","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.3.61-74","url":null,"abstract":"A tanulmány a kortárs magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője, Sándor Iván életművének menekültmotívumait térképezi fel. A határ, e geokulturális térelválasztó megpillantása az a tapasztalat, amely Jurij Lotman határfogalomról szóló elgondolásában a szemiotizálás, a jelentésképződés élményével ajándékozza meg az irodalmat, amely a kulturális változás, az idegenség, a hozzáférhetetlenség élményét adja. Az események a határ tartományaiban immár nemcsak önmagukban értelmezhető objektumok, hanem kulturális faktorok, amelyeket köztes helyzetekben tapasztalhatunk meg. A határvonalak szemiotikájához is kapcsolható transznacionális perspektíva identitás- és szubjektumképzésre vonatkozó megközelítése abból indul ki, hogy nem tudunk egyféle, leírható homogén identitásokkal számolni, mert az identitáskategóriák eleve kereszteződő viszonyokból építkeznek. A transznacionális leírás másik jelentős hozadéka, hogy átalakítja a tér fogalmát és új jelentőséget kölcsönöz neki. A tanulmány a Sándor-oeuvre néhány jellemző példáján keresztül járja körbe ezeket a fogalmakat.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"39 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139245521","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
