{"title":"A LÁTHATÓ NYELV ZENTÁN","authors":"Péter Zentai","doi":"10.19090/hk.2023.4.61-80","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A megismerés folyamatának egyik fontos eszköze a nyelv, közege pedig az a tér, melyben élünk. A hangzó beszéd mellett a térben elhelyezett feliratok, táblák – különösen többnyelvűségi helyzetben – sok információt adnak egy-egy közösség nyelvi viselkedéséről és attitűdjeiről. A nyelvi tájkép kutatása az utóbbi két évtizedben a nyelvészet egyik legnépszerűbb területévé́ vált, hiszen közelebb vihet a vizsgált beszélőközösségnek a nyelvekhez való viszonyulásához, a nyelv és a valóság viszonyrendszerének feltérképezéséhez. Kutatásomban egy vajdasági kisváros, Zenta nyelvi tájképét mutatom be, hiszen Vajdaság etnikai és nyelvi sokszínűségéből adódóan igen hálás terepe lehet a nyelvi tájkép elemzésének. Felmérésem 2021 októberében készült, melynek során a településen mintegy ezer fényképet készítettem, majd kategorizáltam. Kutatásomban az országos szinten többségi szerb és a helyi szinten többségi magyar nyelv kapcsolatrendszerére fókuszálok, s e két nyelv funkcionális, illetve presztízsbeli viszonyára, valamint etnolingvisztikai vitalitására nézve kísérlek meg következtetéseket levonni.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"128 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Hungarológiai Közlemények","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.61-80","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A megismerés folyamatának egyik fontos eszköze a nyelv, közege pedig az a tér, melyben élünk. A hangzó beszéd mellett a térben elhelyezett feliratok, táblák – különösen többnyelvűségi helyzetben – sok információt adnak egy-egy közösség nyelvi viselkedéséről és attitűdjeiről. A nyelvi tájkép kutatása az utóbbi két évtizedben a nyelvészet egyik legnépszerűbb területévé́ vált, hiszen közelebb vihet a vizsgált beszélőközösségnek a nyelvekhez való viszonyulásához, a nyelv és a valóság viszonyrendszerének feltérképezéséhez. Kutatásomban egy vajdasági kisváros, Zenta nyelvi tájképét mutatom be, hiszen Vajdaság etnikai és nyelvi sokszínűségéből adódóan igen hálás terepe lehet a nyelvi tájkép elemzésének. Felmérésem 2021 októberében készült, melynek során a településen mintegy ezer fényképet készítettem, majd kategorizáltam. Kutatásomban az országos szinten többségi szerb és a helyi szinten többségi magyar nyelv kapcsolatrendszerére fókuszálok, s e két nyelv funkcionális, illetve presztízsbeli viszonyára, valamint etnolingvisztikai vitalitására nézve kísérlek meg következtetéseket levonni.