{"title":"逃逸的变体","authors":"Krisztina Kovács, Anikó Novák","doi":"10.19090/hk.2023.3.61-74","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány a kortárs magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője, Sándor Iván életművének menekültmotívumait térképezi fel. A határ, e geokulturális térelválasztó megpillantása az a tapasztalat, amely Jurij Lotman határfogalomról szóló elgondolásában a szemiotizálás, a jelentésképződés élményével ajándékozza meg az irodalmat, amely a kulturális változás, az idegenség, a hozzáférhetetlenség élményét adja. Az események a határ tartományaiban immár nemcsak önmagukban értelmezhető objektumok, hanem kulturális faktorok, amelyeket köztes helyzetekben tapasztalhatunk meg. A határvonalak szemiotikájához is kapcsolható transznacionális perspektíva identitás- és szubjektumképzésre vonatkozó megközelítése abból indul ki, hogy nem tudunk egyféle, leírható homogén identitásokkal számolni, mert az identitáskategóriák eleve kereszteződő viszonyokból építkeznek. A transznacionális leírás másik jelentős hozadéka, hogy átalakítja a tér fogalmát és új jelentőséget kölcsönöz neki. A tanulmány a Sándor-oeuvre néhány jellemző példáján keresztül járja körbe ezeket a fogalmakat.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"39 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-11-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"A MENEKÜLÉS VÁLTOZATAI\",\"authors\":\"Krisztina Kovács, Anikó Novák\",\"doi\":\"10.19090/hk.2023.3.61-74\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A tanulmány a kortárs magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője, Sándor Iván életművének menekültmotívumait térképezi fel. A határ, e geokulturális térelválasztó megpillantása az a tapasztalat, amely Jurij Lotman határfogalomról szóló elgondolásában a szemiotizálás, a jelentésképződés élményével ajándékozza meg az irodalmat, amely a kulturális változás, az idegenség, a hozzáférhetetlenség élményét adja. Az események a határ tartományaiban immár nemcsak önmagukban értelmezhető objektumok, hanem kulturális faktorok, amelyeket köztes helyzetekben tapasztalhatunk meg. A határvonalak szemiotikájához is kapcsolható transznacionális perspektíva identitás- és szubjektumképzésre vonatkozó megközelítése abból indul ki, hogy nem tudunk egyféle, leírható homogén identitásokkal számolni, mert az identitáskategóriák eleve kereszteződő viszonyokból építkeznek. A transznacionális leírás másik jelentős hozadéka, hogy átalakítja a tér fogalmát és új jelentőséget kölcsönöz neki. A tanulmány a Sándor-oeuvre néhány jellemző példáján keresztül járja körbe ezeket a fogalmakat.\",\"PeriodicalId\":435644,\"journal\":{\"name\":\"Hungarológiai Közlemények\",\"volume\":\"39 1\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2023-11-23\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Hungarológiai Közlemények\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.19090/hk.2023.3.61-74\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Hungarológiai Közlemények","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.3.61-74","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
A tanulmány a kortárs magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője, Sándor Iván életművének menekültmotívumait térképezi fel. A határ, e geokulturális térelválasztó megpillantása az a tapasztalat, amely Jurij Lotman határfogalomról szóló elgondolásában a szemiotizálás, a jelentésképződés élményével ajándékozza meg az irodalmat, amely a kulturális változás, az idegenség, a hozzáférhetetlenség élményét adja. Az események a határ tartományaiban immár nemcsak önmagukban értelmezhető objektumok, hanem kulturális faktorok, amelyeket köztes helyzetekben tapasztalhatunk meg. A határvonalak szemiotikájához is kapcsolható transznacionális perspektíva identitás- és szubjektumképzésre vonatkozó megközelítése abból indul ki, hogy nem tudunk egyféle, leírható homogén identitásokkal számolni, mert az identitáskategóriák eleve kereszteződő viszonyokból építkeznek. A transznacionális leírás másik jelentős hozadéka, hogy átalakítja a tér fogalmát és új jelentőséget kölcsönöz neki. A tanulmány a Sándor-oeuvre néhány jellemző példáján keresztül járja körbe ezeket a fogalmakat.