{"title":"ADALÉKOK AZ INTERNETES NYELVHASZNÁLAT MAGYARÓRÁN VALÓ HASZNOSÍTÁSÁHOZ","authors":"Ilona Szerdi","doi":"10.19090/hk.2019.1.102-111","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2019.1.102-111","url":null,"abstract":"Az interneten megvalósuló kommunikáció a diákok mindennapjainak szerves része, ezért az internet nyelvi jellemzőire való reflektálás izgalmas vállalkozás lehet az anyanyelvoktatásban. Motiválhatjuk általa a diákokat az anyanyelvi ismeretek elsajátítására, és segíthetjük a tanulási nehézségek leküzdését. Jelen tanulmány a szóalaktani, a mondattani és a szövegtani ismeretekhez tartalmaz tananyag-kiegészítő javaslatokat.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"56 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125457375","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"ALSÓ-IPOLY MENTE HELYNEVEINEK (ALAK)VÁLTOZATAIRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZZEL KAPCSOLATOS MEGNEVEZÉSEKRE","authors":"Gábor Lőrincz","doi":"10.19090/hk.2019.1.86-101","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2019.1.86-101","url":null,"abstract":"Dolgozatomban Alsó-Ipoly mente helyneveinek (elsősorban vízzel kapcsolatos megnevezéseinek) magyar–szlovák, illetve magyar–magyar (alak)változataival foglalkozom. A magyar–szlovák névpárok közül elsősorban azokat vizsgálom, amelyek esetében egyszerű hangalaki átvétel (pl. Ipoly/Ipeľ) vagy részleges hangalaki módosítás (pl. Helemba/Chľaba) figyelhető meg, illetve azokat, amelyeknél a szlovák nyelv úgy kölcsönzi a megnevezést, hogy „értelmesíti” azt, vagyis a magyar hangalakhoz valamely szlovák szó jelentését rendeli hozzá (pl. Szakállas ~ Sokolce, Ipolybél ~ Bielovce). A magyar–magyar megnevezések esetében is főként azokra a párokra/sorokra koncentrálok, amelyek tagjai között minimális hangalaki változás figyelhető meg, de rajtuk kívül azokat is vizsgálom, amelyek egyik eleme valószínűleg a népetimológiához hasonlóan beleértéssel, félrehallás útján keletkezett (pl. Túlsó-Pásté-rétek – Túlsó Parti Rétek, Öreg Házhely – Őreg Hazbolyok, Ipolyszékek – Ipolyszélek).","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129670130","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A SZAKFORDÍTÁS GONDJAI KÉTNYELVŰ KÖZÖSSÉGBEN","authors":"Edit Andrić","doi":"10.19090/hk.2019.1.71-85","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2019.1.71-85","url":null,"abstract":"A dolgozatban a fordításnak, mint az emberi tevékenység sajátos formájának általános kérdéseivel foglalkozom, majd rátérek a szakterminológia és a szakfordítás jellemzőire. Ezek után a szakfordítás problémáit taglalom kisebbségi viszonyokban. Tekintettel arra, hogy a Vajdaságban fordított szakszövegek túlnyomó többségét a jogi tárgykörű szövegek fordításai képezik, a szerbiai nyelvhasználati jogok bemutatását követően a dolgozat további részében a kisebbségi magyar jogi terminológia sajátosságait mutatom be.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"56 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129483230","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A PARÓDIA MINT INTRALINGVÁLIS (TEXTUÁLIS) FORDÍTÁS","authors":"Julianna Lőrincz","doi":"10.19090/hk.2019.1.45-59","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2019.1.45-59","url":null,"abstract":"A szerző a dolgozat bevezetőjében a fordítás rövid meghatározásával, valamint olyan típusaival foglalkozik, amelyek az irodalmi szövegek értelmezéséhez közel(ebb) állnak, mint például az intralingvális (textuális) fordítás. Mivel a paródia fogalma nem egyértelmű a szakirodalomban, ennek definiálására a szerző sem tesz kísérletet, elfogadja azonban Umberto Eco kettős kódolás fogalmát, valamint elhelyezi a paródiát a nyelven belüli fordítások között. Ezt követően a szerző Karinthy Ady-paródiáit, valamint Weöres Sándor Ady szelleme mondja című hommage-át elemzi a stílusimitáció szempontjából.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125706500","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A JOGI TERMINOLÓGIA MINT MODERN DISZCIPLÍNA JELENTŐSÉGE A KÖZÉRTHETŐ JOGI DOKUMENTÁCIÓBAN ÉS A JOGI KOMMUNIKÁCIÓBAN","authors":"Gabriella Németh","doi":"10.19090/hk.2019.1.60-70","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2019.1.60-70","url":null,"abstract":"Napjaink globális technológiai fejlődése új kihívások elé állítja a nyelvi szolgáltatókat. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) a kihívásokra olyan modernizált megoldásokkal felel, amelyek igénybevétele a minőségbiztosított nyelvi közvetítés és a pozitív ügyfélélmények elérését egyaránt támogatja. Az OFFI terminológiai fejlesztési projektjei is ezt a célt támogatják. A magyar állami fordítóiroda terminológiai adatbázisában a magyar jogrendszernek és a közigazgatásnak azon legfontosabb terminusait dolgozza fel, amelyek nemcsak magyarországi igazságügyi nyelvi közvetítési tevékenység során merültek fel igényként a fordítók, tolmácsok és az igazságügyi eljárásokban dolgozók (bírák, ügyvédek, igazságügyi szakértők és más szereplők) részéről, hanem nemzetközi (jog)összehasonlításhoz is olykor hasznos nyelvi tartalmakat hordozhatnak.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"375 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-09-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123953218","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"NŐI SZENZIBILITÁS A SZÁZADFORDULÓ BÁCSKAI IRODALMÁBAN","authors":"Ferenc Mák","doi":"10.19090/hk.2018.3.104-127","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2018.3.104-127","url":null,"abstract":"Az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben a Bácskában és a Bánságban előbb az iskolai katedrák körül, majd az irodalmi társaságok és egyesületek megalakulását követően a sajtó lapjain is megjelent az a szellemiség, amely a tájhoz való kötődés élményének fölfedezése pillanatában a nemzeti elkötelezettsége mentén alakította és formálta az emelkedő polgár önismeretét és öntudatát, és mellettük, velük egy időben születtek meg a tudományos élet mindazon fórumai is, amelyek eleven erővel alakították a közösségi életet. Ezekre az élményekben gazdag évtizedekre esett a magyar irodalomnak a maga műfaji teljességében történő kibomlása is. A költészetben Janda Matild, Molnárné Radich Jolán, Radványné Ruttkay Emma és Alba Nevis (Unger Ilona) verseiben különös színfoltjaként a lírának, megjelent a női szenzibilitás, a világlátásnak és az emberi kapcsolatoknak a lélek mélyén támadt különös visszhangja.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128341596","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A KÉTNYELVŰSÉG LENYOMATAI","authors":"Lídia Nádori","doi":"10.19090/HK.2018.4.38-48","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/HK.2018.4.38-48","url":null,"abstract":"Terézia Mora (1971) kettős nyelvi identitásban nőtt fel, életművét németül írja, kétnyelvűségére többféleképpen, szövegeinek mikroszintjén is reflektál. Hogyan őrizhető meg ez a nyelvi kettősség a magyar fordításban? Milyen stratégiákat tud alkalmazni a fordító, hogy a magyar célnyelvi szövegben is megőrződjék az idegenszerűség, ha a szerző az idegenszerűségben éppen a magyar nyelv sajátosságaival operál? Az esettanulmány Mora Das Ungeheuer című regényéből vett példákkal a kétnyelvűségnek az irodalmi szövegen belüli reflexiójára és a reflexió nyomán keletkező fordítási problémákra koncentrál. A visszatekintő önmegfigyelés és a szövegelemzés azt vizsgálja, hogy a választott megoldásokat a fordító a kulturális transzfer szempontjából sikeresnek ítéli-e. Konklúziója: a fordító a lehetséges megoldások közötti választás során azzal az előfeltevéssel dolgozik, hogy a befogadó a lefordított szövegnél jóval tágasabb kontextusban értelmezi a művet.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"31 6","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"113973324","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A TRANSZPARENCIÁTÓL A LUCIDITÁSIG","authors":"Anikó Kurucz","doi":"10.19090/hk.2018.3.58-79","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2018.3.58-79","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány Hamvas Béla egzisztenciaértelmezésének néhány aspektusát vizsgálja. Hamvas konceptusa, mely az igazság-kérdéssel (alétheia) és az emberi egzisztencia átvilágításának módozataival is vonatkozásban áll, közös vonásokat mutat a heideggeri és jaspersi filozófiai diskurzusokkal. Hamvasra hatott Jaspers, fordított is a Vernunft und Existenzből. Jaspers terminusa, az Existenzerhellung a hamvasi gondolkodás szerves részévé vált, így az egzisztencia átvilágítása írásainak konstitutív összefüggéseként alapozódott meg. A dolgozat áttekintést kíván nyújtani továbbá az alétheia hamvasi és heideggeri használatáról. A párhuzamok ellenére e konceptus másként szerveződik a két szerző gondolkodói horizontján. Az ontológiai státuszú alétheia Hamvasnál egyszersmind valóságértésének nyelvi alapjává, költészetszemléletének és írásgyakorlatának mértékévé lesz. Hamvas igazságfogalma, a nyílt és fedetlen jelentésű alétheia a transzparencia szemantikáját is magában foglalja. Kései munkáinak illuminációs köre, poétikus „fény-nyelve” új terminussal, a tudomány átvilágítótechnikájaként értett luciditással bővül. A tanulmány megkísérli felvázolni azt a folyamatot, amelyben Hamvas egzisztenciamagyarázata a részleges megvilágítástól a teljes átlátszóságig haladt.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124498853","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"SZEMÜVEGESEK KITÖRÉSE A FALAKIG","authors":"Gábor Gelencsér","doi":"10.19090/HK.2018.3.26-57","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/HK.2018.3.26-57","url":null,"abstract":"A magyar filmművészet az államszocialista korszakban alapvetően a politikai diskurzus része: működik egyrészt a cenzúra, másrészt a szerzői film előretörésével az alkotók is azonosulnak társadalomelemző, illetve -kritikus attitűddel. Az 1948 és 1989 közötti negyvenéves periódus alkorszakait voltaképpen az állami ellenőrzés és az alkotói kifejezésmód dinamikája, a társadalmi jelenségek megfogalmazásának különféle műfaji és stiláris alakzatai határozzák meg. A magyar film társadalmiságának vizsgálatára különösen alkalmasak a jól azonosítható politikai jelenségek nyomon követése a filmekben. Ilyen az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetése, majd lassú visszavonása. A téma természeténél fogva olyan történetekben jelenhet meg, amelyekben mérnököt, politikust, gyárigazgatót munkahelyi konfliktusban találunk. A tanulmány az idevágó filmek elemzésével arra keresi a választ, milyen stiláris és műfaji mintázatokat hoz létre az új gazdasági mechanizmus témája, s ezek a mintázatok milyen társadalmi jelentést fogalmaznak meg. A következtetések tágabb értelemben is érvényesek lehetnek az államszocialista korszak filmművészetére.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121222980","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"HÁBORÚ, KÖZÉRZET, ÉLETVITEL","authors":"Éva Harkai Vass","doi":"10.19090/hk.2018.4.88-97","DOIUrl":"https://doi.org/10.19090/hk.2018.4.88-97","url":null,"abstract":"Csáth Géza 1897-től 1919-ig, halálának évéig írt naplót és naplószerű feljegyzéseket. Ennek teljes szöveganyaga a naplósorozat 2017-ben megjelent, utolsó kötetével vált hozzáférhetővé. A tanulmány a naplókiadások bonyolult hálózatát is felvázolja. A legújabb naplókötet (Sötét örvénybe süllyedek) az első világháború éveinek „mikrotörténetét” dokumentálja, melynek kontextusából különösen az 1917–1918., valamint az 1919. évre vonatkozó, kötetben ez ideig publikálatlan naplófeljegyzések érdemelnek figyelmet. Az előbbi két év a háború, az utóbbi Csáth életének utolsó éve, így az 1917 és 1919 közötti évekre vonatkozó naplófeljegyzések egyben sajátos befejezésnarratívát tárnak az olvasó elé.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130615439","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}