Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.8
Orsolya Katalin Szabó
{"title":"A kisebbségi nyelvvédelem normatív fejlődése Olaszországban","authors":"Orsolya Katalin Szabó","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.8","url":null,"abstract":"Olaszország az Európai Unió és a multilaterális kisebbségvédelmi egyezmények részes államaként köteles a nemzeti jogrendjében a nyelvi kisebbségek védelmét is biztosítani. A jelen tanulmány az olasz nyelvi kisebbségek helyzetével foglalkozik, lajstromba veszi mind az országban élő kisebbségi csoportokat, mind az azok jogi védelmét biztosító nemzeti és nemzetközi jogi aktusokat. Olaszország két szempontból is érdekes tesztalanya a kisebbségvédelmi törekvések vizsgálatának. Egyrészt az országot történelmi okokból egyedülálló nyelvi sokszínűség jellemzi, az olasz dialektusok és az újlatin nyelvek közötti határvonal meghúzása állandó vita tárgya a romanisztikában. Másrészt az ország ad otthont az autonómiatörekvések és a kisebbségvédelem nemzetközi példájaként számon tartott dél-tiroli kisebbségnek, ami az országot az utóbbi szempontjából a progresszív és fejlett állami jogalkotók közé sorolja, ugyanakkor ennek némileg ellentmond az a tény, hogy Olaszország továbbra sem ratifikálta az Európa Tanács égisze alatt 1992-ben elfogadott Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, a kisebbségi nyelvek nemzetközi védelmének legfontosabb keretszabályát. A tanulmány a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogforrások alapján megvizsgálja azt is, hogyan fejlődött a nyelvi kisebbségvédelmi politika az egységes olasz állam 1861-es megszületése óta, és milyen esetleges jövőbeli feladatok várnak a jogalkotókra.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132058539","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.7
András Hettyey
{"title":"Érzelmek a (kül-)politikaelemzésben: egy új módszertan genealógiája","authors":"András Hettyey","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.7","url":null,"abstract":"Platón, Arisztotelész, Descartes és Rousseau óta az ész–érzelem, a ráció–emóció szembeállításnak hosszú története van. E cikk fő tézise, hogy a társadalomtudományok többsége – a történettudománytól a politikatudományig, azon belül a nemzetközi kapcsolatok elméletétől egészen a külpolitika-elemzésig – mind a mai napig „egy szemmel néz”, s így a „valóságnak” csak egy részét látja. Az uralkodó paradigmák ugyanis az említett tudományterületeken majdnem kizárólag csak a „racionális szemet” használják. Ezt a hamis önkorlátozást haladja meg az utóbbi húsz évben megfigyelhető érzelmek felé fordulás (emotional turn), amelynek a legfontosabb premisszája az értelem–érzelem dualizmusának az elutasítása. A jelen cikk a szakirodalom bemutatása után azt vizsgálja, hogyan lehet az érzelmeket a rendszerváltás utáni magyar külpolitika vizsgálatába integrálni, hogy sokszínűbb, „emberibb” kutatási eredményeket kapjunk.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132302877","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.4
Endre Domaniczky
{"title":"A Pápua Új-Guinea és Magyarország közötti kapcsolatokról dióhéjban","authors":"Endre Domaniczky","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.4","url":null,"abstract":"2022 januárjában volt a 45. évfordulója annak, hogy Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat a függetlenségét nem sokkal korábban elnyert1 Pápua Új-Guineával.2 Bár a két állam rendkívül messze fekszik egymástól, a Föld második legnagyobb szigetének a keleti felén létrejött ország lakosságához és kultúrájához hazánk akkor már néhány évtizede több szálon és szorosan kap- csolódott. 1975-ben, a pápua új-guineai függetlenség kikiáltását követően magyar szempontból a legfontosabb kérdés az volt, hogy a budapesti vezetés ki tudja-e – vagy egyáltalán ki akarja-e – használni a helyzeti előnyét, s ha igen, milyen területeken tud élő kapcsolatot kiépíteni az újdonsült országgal.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134103616","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/KULUGYI_SZEMLE.2021.1.9
László Vasa
{"title":"Európai uniós integrációs modellek","authors":"László Vasa","doi":"10.47707/KULUGYI_SZEMLE.2021.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/KULUGYI_SZEMLE.2021.1.9","url":null,"abstract":"A Halmai Péter szerkesztésében megjelent tanulmánykötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Ludovika Kiemelt Kutatóműhely „A modern állam gazdasági szerepének legújabb dimenziói” elnevezésű, széles körű kutatásain alapul. A mű a differenciált integráció, a többsebességes Európa témakörének a fő irányzatait, időszerű fejleményeit multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja. A szerzők között az érintett tudományterületek, mindenekelőtt a jog, a közgazdaságtan, a nemzetközi és az Európa-tanulmányok jeles művelői szerepelnek. A kötet a bevezetővel együtt összesen tizenhárom fejezetet tartalmaz. E tanulmányok, ahogyan az a szerkesztői előszóban, illetve a bevezető fejezetben („Bevezetés: tagállami integrációs modellek”, 15–26. o.) is olvasható, jellemzően a következő témák áttekintésére és elemzésére irányulnak: az euróövezeten kívüli és belüli tagállamok eltérő pozíciói és perspektívái az integráció rendszerében; az európai gazdasági kormányzástól várható intézményi változások; a tagállami jogalkalmazás eltérései; a megerősített együttműködésben rejlő lehetőségek; a legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamok helyzete; a mediterrán és a kelet-közép-európai perifériaállamok körülményei; valamint az euroszkeptikus irányzatok újjászületésének a lehetséges következményei.1 Palánkai Tibor tanulmánya („Integráció és kohézió az EU-ban”, 27–50. o.) a többsebességes Európai Unió lehetőségét az integráció","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"91 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127122302","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.1
Z. Kálmán
{"title":"Élelmezési válság, okok és megoldások","authors":"Z. Kálmán","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.1","url":null,"abstract":"Az utóbbi években globálisan tovább romlott az élelmezés biztonsága, nőtt az éhezők száma a világon. Ennek az alapvető okai a mélyszegénység és a növekvő egyenlőtlenségek. A helyzetet súlyosbítja több (egymással is kölcsönhatásban álló) tényező, mint pl. a Covid19-járvány, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok. Egy további magyarázat az élelmezési rendszereink torzulása, amit a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban a fenntarthatóság követelményeinek, különösen a „rejtett” társadalmi és környezeti hatásoknak (externáliák) a figyelmen kívül hagyása okoz. E rejtett hatások mérésére léteznek kidolgozott és nemzetközileg elfogadott, tudományos alapokon nyugvó módszerek, mint pl. a valódiköltség-elszámolás. Az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozó, az ENSZ-ügynökségek és más nemzetközi szervezetek ajánlásai, valamint azok alapján a politikai elemző cégek szakértőinek a javaslatai jó kereteket kínálnak a fenntartható átalakuláshoz. Így megfelelő alapot jelenthetnek a politikai döntéshozók számára az ideális gazdasági környezetet biztosító intézkedések megtételéhez, a folyamat irányításához és az értéklánc szereplőinek az orientálásához. A siker kulcsa az inkluzivitás, ezért a változások folyamata szükségessé teheti az ún. sokszereplős konzultációkat. Ezek során fontos egyértelműen elkülöníteni az egyes szereplők kompetenciáját és felelősségét, valamint biztosítani az érdekütközés elkerülését, az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozását és a spekuláció korlátozását. A jelen tanulmány a globális élelmezésbiztonság-romlás okainak az áttekintése mellett az élelmezési rendszereink fenntarthatóvá tételére vonatkozó néhány javaslatot vesz számba, különös tekintettel a rejtett társadalmi és környezeti hatások költségeire. Választ keres arra is, hogy az élelmiszerek árának a mesterségesen alacsonyan tartása miért nem jelent igazi megoldást az élelmezési válság kezelésére.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"547 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131077702","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.6
Zoltán Peterecz
{"title":"A „határvidék” mítosza a 20. és 21. századi amerikai elnöki retorikában","authors":"Zoltán Peterecz","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.1.6","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány az amerikai történelem egyik jelentős modernkori mítoszát, a „határvidéket” vizsgálja az elmúlt száz év elnökeinek retorikai megnyilvánulásaiban. Noha a határvidékkel való szoros kapcsolat és tapasztalat szinte egyszerre alakult ki a korai angol telepesek érkezésével, igazából az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával kezdődött az észak-amerikai kontinenst kelet–nyugati irányban átszelő hatalmas földfoglalás, amely révén az ország területe egyre jobban terebélyesedett, így ez az időszak az amerikai történelem ünnepelt hőskorává vált. Frederick Jackson Turner híres határvidék-elmélete 1893-ban ebből a szempontból vizsgálta a folyamatot, és úgy találta, hogy számos amerikai karakterjegynek az jelentette a bölcsőjét, s az igazi amerikai demok- rácia ott született. A 20. század hajnalán Theodore Roosevelt karolta fel a határvidék kérdését és emelte azt az elnöki kommunikáció szintjére, s ezzel iskolát teremtett. Az őt követő elnökök szinte mindegyike egyre nagyobb gyakorisággal utalt a határvidékre, amely így idővel a tudomány és szinte mindenfajta kihívás metaforikus megjelenési formájává vált, különösen például a technológia élhar- cosaként emlegetett Amerikára vagy az amerikai demokráciának a világszerte történő terjesztésére vonatkozóan. A tanulmány ennek a folyamatát tárja az olvasók elé, és számos példával illusztrálja, hogyan épült be az elnöki retorikába a határvidék imázsa.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127866201","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.10
Rajmund Fekete
{"title":"A közös örökség védelmében : Ben Shapiro: A történelem jobb oldala. Miként tette naggyá az értelem és az erkölcsi szándék a Nyugatot? Budapest: Hetek, 2021. 288 o.","authors":"Rajmund Fekete","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.10","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"65 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125131962","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.1
Péter Gottfried
{"title":"Helyreállítási Alap – újra és újra? Kell-e az EU-nak állandó fiskális kapacitás – és konkrétan nekünk?","authors":"Péter Gottfried","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.1","url":null,"abstract":"A Covid-pandémiára adott uniós válaszlépések egyik legfontosabbikaként felfüggesztették a tagállamok költségvetési fegyelmére és adósságára vonatkozó szabályokat. Ma a 3, illetve a 60 százalékos szabálytól minden tagországban jelentős eltérések mutatkoznak, s egy szabályozott rendhez való visszatérés elkerülhetetlen. De mik legyenek az új előírások? Változtatás nélkül a régiek, részben vagy teljesen újak? A lépés kapcsolódjon-e össze az integráció jövőjét érintő strukturális változtatásokkal? Legyen-e állandó eszköz a közös kötvénykibocsátás, amelyet eredetileg egyszeri válságkezelő intézkedésként fogadtak el? Milyen megfontolások merülhetnek fel a magyar érdekek szempontjából? Egyáltalán vannak-e az általános európai előnyökön belül speciális magyar érdekek, és azok illeszkednek-e a nagy egészbe? A tanulmány ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni. Az Ukrajna elleni háború elkerülhetetlen és tartós hatással lesz az európai integrációra is. Mivel azonban a jelen írás az orosz agresszió előtt készült, arra nem tér ki. Ugyanakkor a már addig felmerült kérdések relevánsak lehetnek az új környezetben is. A hírek szerint arra lehet számítani, hogy az Európai Bizottság ez év november végéig teszi meg a költségvetési szabályok felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115659908","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.10
Ádám Sashalmi
{"title":"A geopolitikai elemzés a nemzetközi hatalmi viszonyok vizsgálatának szolgálatában : Csurgai Gyula: Geopolitical Analysis. A Multidimensional Approach to Analyze Power Rivalries in International Relations. Róma: Aracne, 2019. 208 o.","authors":"Ádám Sashalmi","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.10","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116756712","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}