Külügyi Szemle最新文献_第2页

Franciaország vagy függetlenség? : Új-Kaledónia és a függetlenségi népszavazás

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.4

Diana Wiszt

引用次数: 0

Az emberi jogi szervezet esete a nagyhatalmi politikával : Az Európa Tanács dilemmája és döntése Oroszország kizárásáról

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.2

Adrienn Tóth-Ferenci

{"title":"Az emberi jogi szervezet esete a nagyhatalmi politikával : Az Európa Tanács dilemmája és döntése Oroszország kizárásáról","authors":"Adrienn Tóth-Ferenci","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.2","url":null,"abstract":"Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én megindított orosz támadás ismételten igazolta a multilaterális szervezetek számára is egyre nyilvánvalóbbá váló tényt, hogy a nagyhatalmi érdekeket tükröző geopolitikai konfliktusok kezelésére a nemzetközi emberi jogi szervezeteknek semmilyen eszközük sincs. A tanulmány az Oroszországgal az Európa Tanácson keresztül megvalósuló nemzetközi együttműködés jövőjét vizsgálja – azt a döntéskényszert, miszerint az emberi jogi szervezetnek mindenképpen válaszolnia kell egy ilyen támadásra, ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Egyezménye1 értelmében az orosz állampolgárok számára az eddigi jogorvoslati lehetőség jövőbeni biztosítását is mérlegelnie szükséges. Az elemzés áttekinti a korábbi fegyveres konfliktusokat és azok tagsági következményeit, a szervezetnek a közelmúltban épphogy rendeződött pénzügyi válságát, és mindezek fényében is vizsgálja az Oroszországgal való formális együttműködés megszakításának az opcióiról folytatott ez év február végi, március eleji egyeztetéseket, azok intézményi, jogi és nem utolsósorban pénzügyi hatásait. A kvalitatív elemzést követően az eddigi lépésekre adott orosz reakció alapján az Európa Tanács és Oroszország közötti hosszú távú együttműködés kilátásairól is következtetéseket fogalmaz meg.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114682314","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Az átalakuló világrend és az indiai külpolitika Narendra Modi miniszterelnöksége alatt: a stratégiai autonómia és a multialignment koncepciója

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.1

László Csicsmann

{"title":"Az átalakuló világrend és az indiai külpolitika Narendra Modi miniszterelnöksége alatt: a stratégiai autonómia és a multialignment koncepciója","authors":"László Csicsmann","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.1","url":null,"abstract":"India újradefiniálta a hidegháború klasszikusan értelmezett el nem kötelezettségének alapelvét és a többirányú kapcsolatok, az ún. multialignment irányába tett lépéseket, valamint kidolgozta a stratégiai autonómia alapelvét, s mindezzel a globális hatalmi szerepvállalás felé mozdította el a külpolitikai célokat. A 2014 óta immáron a második ciklusát töltő Narendra Modi miniszterelnök a hindu nacionalizmus retorikáján keresztül sajátos színezetet adott az indiai külpolitikának, sőt egyes elemzők a Modiérát egy új irányvonal kezdetének is tekintik. Azonban a jelen sorok szerzője amellett érvel, hogy a folytonosság fennmaradt, ám a hangsúlyok és a hangvétel megváltozott. India ugyanis mostanában élesen reagált a határ menti területek egy részére igényt formáló Kína lépéseire, ami határkonfliktusokban öltött testet (2017: Doklám; 2020: Ladakh). India a Trump-adminisztráció évei alatt jelentős mértékben elmélyítette az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát, mivel Kínát lényegesen nagyobb veszélynek tartotta, és érdekeltté vált a liberális nemzetközi rendszer fenntartásában. Egyidejűleg azonban olyan szövetségekben is részt vállal (pl. a BRICS vagy a Sanghaji Együttműködés Szervezete), amelyek Washington szerint kevésbé egyeztethetők össze a jelenlegi világrenddel. Az orosz–ukrán háború azonban kiélezte az indiai külpolitikának az ún. stratégiai fedezésre (strategic hedging) vonatkozó alapelvét, hiszen az USA joggal várta el, hogy támogassa Oroszország elítélésében. A tanulmány e kérdéseket járja körül, s amellett érvel, hogy az indiai külpolitika percepciója alapvetően más, mint az Egyesült Államoké vagy Európáé. A szerző szerint a stratégiai fedezés biztosítja a stratégiai autonómiát, és ennek következtében jelentős mértékben megerősíti India globális pozícióját.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121112787","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Európai kórkép : Trócsányi László és Lovászy László Gábor (szerk.): Európai körkép. Európai értékek és megvalósulásuk az Európai Unió tagállamaiban az adatok és számok tükrében. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2020. 850 o.

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.11

Márton Ugrósdy

引用次数: 1

Terhelő örökség : Az iráni gazdaság lehetőségei és kihívásai a 2021-es elnökválasztás után

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.2

Viktor Fórián-Szabó, T. Kovács

{"title":"Terhelő örökség : Az iráni gazdaság lehetőségei és kihívásai a 2021-es elnökválasztás után","authors":"Viktor Fórián-Szabó, T. Kovács","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.2","url":null,"abstract":"Irán a 2021-es elnökválasztás után az 1979-es iszlám forradalom óta az egyik legnagyobb kihívással néz szembe. A gazdasági szankciók, a küszöbön álló vízválság és a világjárvány komolyan próbára teszik a fejlődő ország gazdaságát. A jelenlegi válságok kezeléséhez döntő fontosságú lesz, hogy Teherán hogyan helyettesíti az olajjövedelmet stabilabb bevétellel, és hogyan teszi hatékonyabbá a gazdaságát. E kérdések tekintetében elemeztük a 2008-ban megkezdett iráni privatizációs folyamatnak a gazdasági szektorokra vonatkozó hatásait. Arra a következtetésre jutottunk, hogy összességében a reformok szükségesek és eredményesek voltak, mivel növelték az állami jövedelmet, jelentősen hozzájárultak a gazdaság bővüléséhez, és csökkentették az országnak az olajtól való fiskális függőségét. A reformokat azonban találomra hajtották végre, a külföldről másolt politikákat úgy alkalmazták, hogy a döntéshozók nem vették figyelembe Irán gazdasági és társadalmi valóságát. Ezért a reformok többé-kevésbé „félúton” megragadtak.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122417486","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 1

Kreatív aszimmetriák

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2020.4.10

T. Baranyi

引用次数: 0

Az Egyesült Államok geostratégiai hatalomfelfogása és a hidegháború utáni világrend evolúciója az amerikai nemzetbiztonsági stratégiák tükrében

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.7

Anita Faust

引用次数: 0

Brazília saját történelme csapdájában?

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.7

Judit Ricz

引用次数: 0

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye újraengedélyezése

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.5

Mária Majorossy

引用次数: 0

A szankciók mint a nyomásgyakorlás eszközei a nemzetközi kapcsolatokban: a Közel-Kelet és Irán esete

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.3

László Csicsmann

{"title":"A szankciók mint a nyomásgyakorlás eszközei a nemzetközi kapcsolatokban: a Közel-Kelet és Irán esete","authors":"László Csicsmann","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.3","url":null,"abstract":"Az elmúlt évtizedekben a nagyhatalmak által alkalmazott szankciós rendszer jelentősen átalakult. A kezdetleges, általánosabb hatású intézkedéseket a célzott és az ún. okos szankciók váltották fel. A jelen tanulmány – a bevezető elméleti gondolatokat követően – a közel-keleti térség egyes országain (Líbián, Szírián, Szudánon és legfőképp az iráni esettanulmányon) keresztül vizsgálja a szankciós politika múltját és jelenét. E nyomásgyakorlás hatékonyságáról és annak méréséről a szakirodalomban hatalmas vita folyik. Az Iránt érintő szankciókat több hullámban vezették be az iráni iszlám forradalmat, illetve a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően. A 2015-ben aláírt nukleáris megállapodás azt az ígéretet hordozta a perzsa állam számára, hogy a főbb korlátozások betartása esetén azokat fokozatosan feloldják. 2018-ban azonban a Trump-adminisztráció egyoldalúan felrúgta a nukleáris alkut, és az ún. maximális nyomás politikájának keretében minden addiginál súlyosabb intézkedéseket vezetett be. Irán minderre az ún. maximális ellenállás politikájával válaszolt, amelynek következtében a gazdaság válságba került ugyan, ám 2020-ra az alkalmazkodás sikeressége is láthatóvá vált. Az Iránnal szembeni intézkedések így egyrészt elérték a hatásukat, hiszen az ország olajexportja jelentősen csökkent, másrészt azonban a rezsim ettől nem omlott össze. Mindez a szankciós politika korlátaira és lehetőségeire is rámutat.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121634896","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0