{"title":"Terhelő örökség : Az iráni gazdaság lehetőségei és kihívásai a 2021-es elnökválasztás után","authors":"Viktor Fórián-Szabó, T. Kovács","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Irán a 2021-es elnökválasztás után az 1979-es iszlám forradalom óta az egyik legnagyobb kihívással néz szembe. A gazdasági szankciók, a küszöbön álló vízválság és a világjárvány komolyan próbára teszik a fejlődő ország gazdaságát. A jelenlegi válságok kezeléséhez döntő fontosságú lesz, hogy Teherán hogyan helyettesíti az olajjövedelmet stabilabb bevétellel, és hogyan teszi hatékonyabbá a gazdaságát. E kérdések tekintetében elemeztük a 2008-ban megkezdett iráni privatizációs folyamatnak a gazdasági szektorokra vonatkozó hatásait. Arra a következtetésre jutottunk, hogy összességében a reformok szükségesek és eredményesek voltak, mivel növelték az állami jövedelmet, jelentősen hozzájárultak a gazdaság bővüléséhez, és csökkentették az országnak az olajtól való fiskális függőségét. A reformokat azonban találomra hajtották végre, a külföldről másolt politikákat úgy alkalmazták, hogy a döntéshozók nem vették figyelembe Irán gazdasági és társadalmi valóságát. Ezért a reformok többé-kevésbé „félúton” megragadtak.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Külügyi Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Abstract
Irán a 2021-es elnökválasztás után az 1979-es iszlám forradalom óta az egyik legnagyobb kihívással néz szembe. A gazdasági szankciók, a küszöbön álló vízválság és a világjárvány komolyan próbára teszik a fejlődő ország gazdaságát. A jelenlegi válságok kezeléséhez döntő fontosságú lesz, hogy Teherán hogyan helyettesíti az olajjövedelmet stabilabb bevétellel, és hogyan teszi hatékonyabbá a gazdaságát. E kérdések tekintetében elemeztük a 2008-ban megkezdett iráni privatizációs folyamatnak a gazdasági szektorokra vonatkozó hatásait. Arra a következtetésre jutottunk, hogy összességében a reformok szükségesek és eredményesek voltak, mivel növelték az állami jövedelmet, jelentősen hozzájárultak a gazdaság bővüléséhez, és csökkentették az országnak az olajtól való fiskális függőségét. A reformokat azonban találomra hajtották végre, a külföldről másolt politikákat úgy alkalmazták, hogy a döntéshozók nem vették figyelembe Irán gazdasági és társadalmi valóságát. Ezért a reformok többé-kevésbé „félúton” megragadtak.