Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.09
András Joó
{"title":"Magyarország rendhagyó és rendkívüli barátja: Royall Tyler","authors":"András Joó","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.09","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.09","url":null,"abstract":"Recenzió. Peterecz Zoltán: Royall Tyler és a Horthy-korszak krízisei: Pénzügyi, gazdasági, politikai és diplomáciai kérdések egy amerikai szemén keresztül, Budapest: Gondolat, 2022, 415 o.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135448252","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.02
Levente Horváth, Meszár Tárik
{"title":"Kína és a Közel-Kelet gazdasági és kulturális együttműködése","authors":"Levente Horváth, Meszár Tárik","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.02","url":null,"abstract":"A tanulmány a világgazdaságban egyre inkább élre törő Kína, valamint a Közel-Kelet államai közötti, az utóbbi években mind fontosabbá váló gazdasági és stratégiai együttműködést veszi górcső alá. Kína a növekvő energiaigénye kielégítése mellett új piacokra kíván eljutni, biztosítva a globális ellátási láncokat, ami egyúttal elősegíti a folyamatos gazdasági növekedését, és hozzájárul a stabilitáshoz. Az Övezet és Út Kezdeményezés lényeges eleme az ókori selyemút újjáélesztése, amelyben – és a geopolitikai fekvése és nyersanyagbősége révén a kialakulóban lévő új világrendben is – kiemelt szerep jut egyes közel-keleti országoknak is. E partnerség következtében a régióban a korábbi, részben az Egyesült Államok által dominált gazdasági rend átalakulásának lehetünk a szemtanúi. Eközben a kulturális kapcsolatok is egyre szorosabbakká válnak.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135446393","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.07
Katalin Botos
{"title":"Átalakulóban a nemzetközi pénzügyi rendszer","authors":"Katalin Botos","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.07","url":null,"abstract":"A tanulmány a második világháború után életbe lépett Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer evolúcióját mutatja be. Az USA monetáris politikája kihat a világ többi országára is. A dollárkamatok emelkedése az 1980-as években eladósodási csapdába sodorta a fejlődő országokat, s ez napjainkban ismétlődni látszik. Az amerikai vezető gazdasági pozíciót Kína eddigi gyors fejlődése megkérdőjelezi, s ez a pénzügyi szférában is tükröződik: Peking lett a dollárban eladósodott fejlődő államok egyik legnagyobb bilaterális hitelezője. Ezek az országok megpróbálnak egy nem dollár alapon működő pénzügyi rendszert létrehozni: kísérleteznek kétoldalú és multilaterális klíringgel, nemzeti valutákban történő elszámolással és egy kompozit valuta létrehozásával is. Az Ukrajna megtámadása után kitört szankcióháború további ösztönzést adott ennek, hogy az Oroszországgal kapcsolatban álló gazdaságok kikerülhessék a nyugati szankciókat. A jegybanki digitalizáció segítheti az országok közötti közvetlen pénzügyi kapcsolatokat. Úgy tűnik, a világ pénzügyi rendszere kettéválás előtt áll. Ez a törésvonalukon lévő kis országok, így hazánk számára nehéz helyzetet teremt.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135448257","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.06
Miklós Teszáry
{"title":"A 2023-as montenegrói választások","authors":"Miklós Teszáry","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.06","url":null,"abstract":"A tanulmány a 2023-as montenegrói elnök- és parlamenti választás előzményeit, eredményeit és lehetséges következményeit mutatja be. Az idei megmérettetések az utolsó olyan erőpróbának tekinthetők, amelyen a nyugat-balkáni országot 1991 óta kormányzó Montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja komolyabb esélyekkel indult. Az elnökválasztás nemcsak a kiemelt tétje, de az elmúlt években folyamatosan tapasztalt kormányzati válság miatt is fontos eseménynek számított Montenegró életében. Az új elnök, Jakov Milatović és pártja a választás eredményeként az ország meghatározó erejévé lépett elő, ami a 2023. júniusi parlamenti választásokat is befolyásolta.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135446396","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.01
Péter Rada, Ádám Máté Varga
{"title":"Liberális világrend vagy új hidegháború? Az amerikai–kínai kapcsolatok alakulása","authors":"Péter Rada, Ádám Máté Varga","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.01","url":null,"abstract":"Oroszország Ukrajna ellen indított katonai agressziója vitathatatlanul megkérdőjelezte az Amerikai Egyesült Államok által kiépített liberális/ nyugati világrendet, de a Moszkvára irányuló figyelem ellenére sem szabad megfeledkezni Pekingről. Egyre többen vélik úgy, hogy Washington hanyatlásával és a multipolaritásba forduló tendenciákkal, valamint a Kína és az USA között kialakuló „új hidegháborúval” kell számolni a következő évtizedben. E tanulmány – amely hozzá kíván járulni az amerikai–kínai viszonyra fókuszáló magyar szakirodalmi kutatásokhoz – ezért mindkét fél nézőpontjából értelmezi és jellemzi a nemzetközi rendszert. A kiinduló alapfelvetése, hogy a liberális világrendnek Kína is a szerves részévé vált, és az ideológiai ellentétek dacára jelenleg is számos előnyt biztosít számára az ahhoz való bizonyos fokú igazodás. Ha meg akarjuk tudni, hogy a jövőben milyen külpolitikát kíván folytatni, ismernünk kell a két állam belső feltételeit és a nemzetközi térben várható stratégiai lépéseit is.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"113 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135446406","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.05
Beáta Paragi
{"title":"Izrael és az ENSZ : A kétállamos megoldás és a megszállás értelmezési nehézségei","authors":"Beáta Paragi","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.05","url":null,"abstract":"Az izraeli–palesztin kapcsolatok vizsgálata esetén egyfajta tudományos dogmának számít, hogy a probléma oka az izraeli megszállás, a megoldás pedig a terület két államra történő felosztása. E logikai keretben az izraeli telepek számítanak a gondok fő forrásának, mivel azokat – a megszállást szabályozó nemzetközi humanitárius joggal ellentétben – a leendő (remélt) palesztin állam területén hozták létre az évtizedek során. E tanulmány célja annak a megvilágítása, hogy miért is nehéz megszállásnak tekinteni Izraelnek a palesztin területeken való jelenlétét és tevékenységét, illetve mit szándékozik tenni az ENSZ annak érdekében, hogy a megszállás helyett alternatív értelmezési és vonatkoztatási keretet teremtsen. A kérdések megválaszolásához elsősorban a palesztin területek státuszával kapcsolatosan eddig megjelent hivatalos és tudományos forrásokat, a Nemzetközi Bíróság állásfoglalását kérő ENSZ-közgyűlési határozatot (2022), illetve az annak hátterét adó beszámolókat használtam fel. Ahogy azt a levont következtetések is jelzik, vagy Izrael képtelen a palesztin területek határai felett is ellenőrzést gyakorló hatalomként a nemzetközi jogi normák betartására, vagy a nemzetközi jog által ismert fogalmi keretek alkalmatlanok a probléma kezelésére.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"164 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135446401","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.03
Kinga Soós
{"title":"A kínai sajátosságú szocializmus diskurzusa a globális válságok új korszakában","authors":"Kinga Soós","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.03","url":null,"abstract":"2022. október 16. és 22. között, globális válságokkal terhelt időszakban tartották meg a Kínai Kommunista Párt (KKP) XX. Országos Kongresszusát, amikor is Hszi Csin-ping a „második százéves célkitűzés” megvalósítását, a kínai nemzet 2049-ig történő megújítását határozta meg a központi feladatként az elkövetkezendő időszakra. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen hatással vannak a világban zajló krízisek e célok elérésére, vagyis hogyan készül a Kínai Népköztársaság a kínai sajátosságú szocializmus új korszakára azok közepette. Az elemzés fókuszában az utóbbi idők legmeghatározóbb globális válságai – a Covid19-világjárvány és az ukrajnai háború – következtében a KKP politikai diskurzusában bekövetkezett diszkurzív változások állnak.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135447959","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.10
Titanilla Virág Tevely
{"title":"Reménysugár a turizmusárnyékban: a túlturizmus és annak lehetséges megoldásai","authors":"Titanilla Virág Tevely","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.10","url":null,"abstract":"Recenzió. Hugues Séraphin, Tatiana Gladkikh és Tan Vo Thanh (szerk.): Overtourism. Causes, Implications and Solutions, Cham: Palgrave Macmillan, 2020, 455 o.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135446402","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 2023-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.04
Pál Gyene
{"title":"Az orosz–ukrán háború közép-ázsiai látószögből","authors":"Pál Gyene","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.3.04","url":null,"abstract":"A tanulmány az orosz–ukrán konfliktusnak az öt közép-ázsiai köztársaságra gyakorolt politikai, biztonsági és gazdasági hatásait kívánja megvizsgálni. A posztszovjet térség – rosszindulatúan: „Oroszország hátsó udvara” – mélyen beágyazódott az oroszok által uralt katonai blokkba és gazdasági integrációba: Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, az első kettő az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is tagja. Üzbegisztánnak és az elszigetelt Türkmenisztánnak sikerült távolságot tartania az „orosz medve” fojtogató dominanciájától. Amióta azonban Moszkva nyílt katonai agressziót folytat, még a legközelebbi partnerei is vonakodó szövetségeseknek bizonyulnak. Bár az ENSZ Közgyűlésében elzárkóztak attól, hogy nyíltan elítéljék Oroszországot, egyikük sem fejezte ki egyértelmű támogatását. A válságnak a térségre gyakorolt gazdasági hatása jelentős: míg az Oroszországban dolgozó közép-ázsiai vendégmunkások hazautalásai csökkennek, s a régióból érkezett migránsok emberi jogi atrocitások érik, az oroszok Közép-Ázsiába való beözönlése felhajtja ott az ingatlanárakat, és inflációt generál. Egy orosz katonai kudarc az orosz kulturális befolyás eróziójával járna a régióban, miközben Kína gazdaságilag, Törökország pedig politikai és kulturális szempontból még inkább előtérbe kerülne.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135446423","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}