Az orosz–ukrán háború közép-ázsiai látószögből

A tanulmány az orosz–ukrán konfliktusnak az öt közép-ázsiai köztársaságra gyakorolt politikai, biztonsági és gazdasági hatásait kívánja megvizsgálni. A posztszovjet térség – rosszindulatúan: „Oroszország hátsó udvara” – mélyen beágyazódott az oroszok által uralt katonai blokkba és gazdasági integrációba: Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, az első kettő az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is tagja. Üzbegisztánnak és az elszigetelt Türkmenisztánnak sikerült távolságot tartania az „orosz medve” fojtogató dominanciájától. Amióta azonban Moszkva nyílt katonai agressziót folytat, még a legközelebbi partnerei is vonakodó szövetségeseknek bizonyulnak. Bár az ENSZ Közgyűlésében elzárkóztak attól, hogy nyíltan elítéljék Oroszországot, egyikük sem fejezte ki egyértelmű támogatását. A válságnak a térségre gyakorolt gazdasági hatása jelentős: míg az Oroszországban dolgozó közép-ázsiai vendégmunkások hazautalásai csökkennek, s a régióból érkezett migránsok emberi jogi atrocitások érik, az oroszok Közép-Ázsiába való beözönlése felhajtja ott az ingatlanárakat, és inflációt generál. Egy orosz katonai kudarc az orosz kulturális befolyás eróziójával járna a régióban, miközben Kína gazdaságilag, Törökország pedig politikai és kulturális szempontból még inkább előtérbe kerülne.