Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.3
Dóra Günsberger
{"title":"Az Imrán Khán-kormány külpolitikája","authors":"Dóra Günsberger","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.4.3","url":null,"abstract":"2018-ban Imrán Khán, a korábbi krikettszupersztár lett Pakisztán miniszterelnöke, s a viszonylag kevés politikai tapasztalattal rendelkező új kormányfő bel- és külpolitikai, valamint gazdasági szempontból igen nehéz helyzettel küzdő országot örökölt. Bár a programja elsősorban belpolitikai célokra koncentrált, Imrán Khán „új Pakisztánja” (Naya Pakistan) külpolitikai-stratégiai szempontból is reformokat vetített előre. A jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a 2022 áprilisában leváltott Khán-kormány külpolitikai célkitűzéseiről, valamint azok tükrében rávilágítson az ország legjelentősebb bilaterális kapcsolatainak a változásaira. A terjedelmi keretek miatt természetesen nem törekszik teljességre, ezért a Kínával, Indiával, az Amerikai Egyesült Államokkal, valamint Afganisztánnal fenntartott kapcsolatokban bekövetkezett fordulatokra tér ki.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115091426","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.9
Zsolt András Udvarvölgyi
{"title":"A magyar–közel-keleti tudományos-kulturális kapcsolatok egy epizódja : Germanus Gyula egyiptomi és szíriai útjainak háttere a magyar diplomáciai jelentések tükrében (1954-1960)","authors":"Zsolt András Udvarvölgyi","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.9","url":null,"abstract":"Írásomban Germanus Gyula (1884-1979) orientalista, író, nyelvész, irodalomtörténész, utazó, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő (1958-1966) egyiptomi és szíriai utazásait és tevékenységét vizsgálom, a magyar külképviseletek által a Külügyminisztériumnak küldött jelentések és egyéb dokumentumok tükrében. Germanus egyiptomi és szíriai szerepléseiről, találkozóiról, a kiküldetések előkészítő munkálatairól és a professzor tevékenységének a fogadó országbeli visszhangjairól elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető iratokat ismertetem. A diplomáciai jelentések és minisztériumi levelezések jól rávilágítanak az ötvenes-hatvanas évek Magyarországának külpolitikai helyzetére, a Kádár-korszak államigazgatásának belső felépítésére, sőt az emberi kapcsolatok komplexitására és sokszínűségére is.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128958779","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.2307/j.ctt20q1x8x.6
Tamás Péter Baranyi
{"title":"What Makes It American?","authors":"Tamás Péter Baranyi","doi":"10.2307/j.ctt20q1x8x.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.2307/j.ctt20q1x8x.6","url":null,"abstract":"Csák János Zoltán: Az amerikai géniusz. Budapest: MCC Press, 2022. 136 o.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114959107","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.7
Dániel Solymári, István Tarrósy
{"title":"A magyar diplomácia újjászületése Afrikában Déli nyitási kísérletek a magyar külpolitikában a 19-20. században: fókuszban az 1960-70-es évek","authors":"Dániel Solymári, István Tarrósy","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.7","url":null,"abstract":"A 2015-ben meghirdetett „déli nyitás” stratégiával új időszámítás vette kezdetét a magyar külpolitikában. A külügyi fókusz – egyebek mellett – a szubszaharai afrikai gazdasági kapcsolatok erősítését tűzte ki célul. 2019-ben pedig kormányzati Afrika-stratégia született, és az 1989-es magyar rendszerváltás óta abban az évben zajlott először hivatalos miniszterelnöki, 2022- ben pedig államelnöki látogatás a Szaharától délre fekvő afrikai országban. Mindez azonban messze túlmutat a magyar afrikanisztikán: közvetett módon a magyar diplomácia 1960-as és 1970-es évekbeli pragmatikus és építkező külpolitikájának a folytatása, amely az 1989-ben meghatározott külpolitikai prioritások sorában háttérbe szorult. A jelen írásunk azokat a politikatörténeti alapokat mutatja be – kiemelten az 1960-as és az 1970-es években Afrikában elért eredményekre –, amelyek megteremtették a lehetőségét az önálló, később kibontakozódó magyar külpolitikának.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"83 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128645959","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.4
Alex Pongrácz, Péter Rada
{"title":"Az államépítés relevanciája a 21. század harmadik évtizedében","authors":"Alex Pongrácz, Péter Rada","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2023.2.4","url":null,"abstract":"Az államépítés elmélete abból a meggyőződésből fakad, hogy a világ akkor a legbiztonságosabb, ha a rendet univerzálisan érvényes liberális szabályok mentén alakítjuk ki, és ezt a rendet követi minden állam. A „liberális világrend” születésénél az Amerikai Egyesült Államok bábáskodott, és 1991 után – egyedüli szuperhatalomként – annak kereteit a volt szocialista országokra is kiterjesztette. A „liberális világrend” építőelemei a szuverén államok, amelyek felelősséget is éreznek a rend iránt. Amennyiben az államok nem tudnak vagy nem szándékoznak élni ezzel a felelősséggel, a rend stabil tagjai beavatkozhatnak az egyetemesen létező normák és szabályok érvényesítése érdekében. Ezt nevezzük a jelen írásunkban „offenzív liberalizmusnak”. A tanulmányunk célja, hogy a nemzetközi rendszerrel összefüggő államépítési és elméleti szakirodalmat áttekintse, mert véleményünk szerint az államépítés kérdésköre az elmúlt 15 évben háttérbe szorult, azonban az ukrajnai háború és az azt követő újjáépítés szükségessége miatt hamarosan újra hangsúlyosan napirendre fog kerülni.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129930746","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.5
Erzsébet N. Rózsa
{"title":"A Közel-Kelet nukleáris kérdései – középpontban az iráni nukleáris program","authors":"Erzsébet N. Rózsa","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.5","url":null,"abstract":"A Közel-Kelet a nukleáris energia felhasználásának mindkét dimenziójában – a civil/békés és a katonai célú alkalmazása kapcsán – a világ egyik legtöbb kihívást támasztó térsége. Ezen belül az 1990-es években elsősorban még Irak, a 2000-es években azonban már Irán, az iráni nukleáris program váltja ki a nemzetközi közösség figyelmét és kényszerítő lépéseit. A jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Közel-Kelet nukleáris kérdéseit összefoglalja, és abban az iráni nukleáris programot elhelyezze.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132919570","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.01
K. Szili, Ferenc Kalmár
{"title":"A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában : Az Európa Tanács szerepének erősítése a nemzeti kisebbségvédelem területén","authors":"K. Szili, Ferenc Kalmár","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.2.01","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"42 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128705150","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.6
Viktória Endrődi-Kovács, Péter Goreczky
{"title":"Magyar vállalatok külföldi tőkeberuházásai: helyzetkép a járvány tükrében","authors":"Viktória Endrődi-Kovács, Péter Goreczky","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.4.6","url":null,"abstract":"A Covid19-járvány világszerte jelentős mértékben csökkentette a külföldre irányuló beruházási kedvet. Ennek ellenére a magyar külgazdasági törekvések között továbbra is nagy hangsúlyt kap a hazai vállalatok tőkekihelyezéseinek a támogatása. A jelen tanulmány célja annak a kiderítése, hogy a pandémia hogyan hatott Magyarország tőkekihelyező vállalataira, miként befolyásolta a külföldi beruházási stratégiájukat, illetve a válság nyomán változott-e az állami támogatások iránti igény. A tanulmány elkészítése során a módszertani eszközök közül a szekunder adatok elemzésével, illetve a tőkekihelyező magyar vállalatokkal készített interjúkon alapuló esettanulmányokkal éltünk. A fő konklúziónk, hogy a járvány nem befolyásolta érdemben sem a már előkészítési fázisban lévő projekteket, sem a jövőbeni beruházások irányát, vagyis összességében a válság nem csökkentette a vizsgálatba bevont cégek külföldi beruházási hajlandóságát. A tanulmány fő értéke az elvégzett primer kutatás, illetve a választott téma, amelyről eddig csak kevés hazai elemzés született.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128288512","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Külügyi SzemlePub Date : 1900-01-01DOI: 10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.1
Péter Stepper
{"title":"A V4-együttműködés politikaelméleti magyarázata(i) : A funkcionalista integrációelmélet strukturalista alternatívája","authors":"Péter Stepper","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.1.1","url":null,"abstract":"Az elmúlt három évtizedben a V4-országok különböző mértékben szorgalmazták az együttműködés mélyítését, mindig az adott politikai céljaik függvényében és a nemzetközi környezet kontextusában. A V4 1991- es létrejötte óta három időszakot lehet jól elkülöníteni: a korai, a NATO-/ EU-csatlakozás utáni és a 2010-től napjainkig tartó éveket. A V4-ek regionális együttműködését – annak nehezen definiálható jellege miatt – többféle módon lehet értelmezni: a tudományos irodalom az informális diplomácia színtereként, egy születendő regionális integrációként, valamint minilaterális tárgyalási keretként is hivatkozik rá. Kézenfekvő lehet az európai integráció megértése érdekében létrejött funkcionalista integrációelméletek segítségével vizsgálni a V4-et, de a strukturalista (neorealista és neoliberális) elméletek is számos magyarázattal szolgálnak az egyes periódusok megértéséhez. Az V4 eredményessége mögött rejlő okok arra világítottak rá, hogy a funkcionalisták sok tekintetben tévedtek, mert e regionális integrációban folyamatos bővülés és mélyülés nélkül is fenntartható maradt a multilaterális együttműködés. A strukturalista elméletek viszont magyarázatot adtak a V4 intézményesülésének az elmaradására. Az elején a négy ország vezetői képesek voltak meghaladni a zéróösszegű játékfelfogásból fakadó problémákat, ami a liberális kormányköziség és a neorealizmus elmélete szerint is fontos eredmény. Az útkeresés idejének sajátosságai szintén magyarázhatók a strukturalista elméletekkel, de a funkcionalisták már egyértelműen elbuknak. A V4 jelenlegi reneszánszát pedig újra egyszerű a külső tényezőkre, a nemzetközi rendszer változására fókuszáló neorealista nézetek segítségével értelmezni. A globálisan tapasztalható bizonytalanság, az energetika, a határvédelem és egyéb, a régió szempontjából jelentős kihívások a közeljövőben nem csökkentik, hanem növelik a visegrádi együttműködés fenntartásának igényét.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114515058","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}