Az emberi jogi szervezet esete a nagyhatalmi politikával : Az Európa Tanács dilemmája és döntése Oroszország kizárásáról

Külügyi Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI:10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.2

Adrienn Tóth-Ferenci

{"title":"Az emberi jogi szervezet esete a nagyhatalmi politikával : Az Európa Tanács dilemmája és döntése Oroszország kizárásáról","authors":"Adrienn Tóth-Ferenci","doi":"10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.2","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én megindított orosz támadás ismételten igazolta a multilaterális szervezetek számára is egyre nyilvánvalóbbá váló tényt, hogy a nagyhatalmi érdekeket tükröző geopolitikai konfliktusok kezelésére a nemzetközi emberi jogi szervezeteknek semmilyen eszközük sincs. A tanulmány az Oroszországgal az Európa Tanácson keresztül megvalósuló nemzetközi együttműködés jövőjét vizsgálja – azt a döntéskényszert, miszerint az emberi jogi szervezetnek mindenképpen válaszolnia kell egy ilyen támadásra, ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Egyezménye1 értelmében az orosz állampolgárok számára az eddigi jogorvoslati lehetőség jövőbeni biztosítását is mérlegelnie szükséges. Az elemzés áttekinti a korábbi fegyveres konfliktusokat és azok tagsági következményeit, a szervezetnek a közelmúltban épphogy rendeződött pénzügyi válságát, és mindezek fényében is vizsgálja az Oroszországgal való formális együttműködés megszakításának az opcióiról folytatott ez év február végi, március eleji egyeztetéseket, azok intézményi, jogi és nem utolsósorban pénzügyi hatásait. A kvalitatív elemzést követően az eddigi lépésekre adott orosz reakció alapján az Európa Tanács és Oroszország közötti hosszú távú együttműködés kilátásairól is következtetéseket fogalmaz meg.","PeriodicalId":378413,"journal":{"name":"Külügyi Szemle","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Külügyi Szemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2022.3.2","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én megindított orosz támadás ismételten igazolta a multilaterális szervezetek számára is egyre nyilvánvalóbbá váló tényt, hogy a nagyhatalmi érdekeket tükröző geopolitikai konfliktusok kezelésére a nemzetközi emberi jogi szervezeteknek semmilyen eszközük sincs. A tanulmány az Oroszországgal az Európa Tanácson keresztül megvalósuló nemzetközi együttműködés jövőjét vizsgálja – azt a döntéskényszert, miszerint az emberi jogi szervezetnek mindenképpen válaszolnia kell egy ilyen támadásra, ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Egyezménye1 értelmében az orosz állampolgárok számára az eddigi jogorvoslati lehetőség jövőbeni biztosítását is mérlegelnie szükséges. Az elemzés áttekinti a korábbi fegyveres konfliktusokat és azok tagsági következményeit, a szervezetnek a közelmúltban épphogy rendeződött pénzügyi válságát, és mindezek fényében is vizsgálja az Oroszországgal való formális együttműködés megszakításának az opcióiról folytatott ez év február végi, március eleji egyeztetéseket, azok intézményi, jogi és nem utolsósorban pénzügyi hatásait. A kvalitatív elemzést követően az eddigi lépésekre adott orosz reakció alapján az Európa Tanács és Oroszország közötti hosszú távú együttműködés kilátásairól is következtetéseket fogalmaz meg.

查看原文本刊更多论文

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Külügyi Szemle

自引率

0.00%

发文量