{"title":"Tinódi ismeretlen verseiről","authors":"Zsófia Schelhammer","doi":"10.15170/verso.2.2019.3.5-20","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.3.5-20","url":null,"abstract":"Tinódi Sebestyén életművét annyira régóta, annyira sokan és annyira mélyen vizsgálták már eddig, hogy szinte blaszfémiának tűnhet maga a gondolat is, hogy lehet még újat mondani akár róla, akár a szövegeiről. A 16. században atipikus, meghatározó és rendkívül termékeny életműve azonban lehetetlenné teszi, hogy az első magyar szerzői kötet összeállítója ne legyen állandó hipotézis-építések, találgatások céltáblája. Különösen olyan esetekben, amikor nélkülöznünk kell az ultima manus elvét, a jelenleg ismert forrásaink pedig egymásnak szinte ellentmondó változatokat tartalmaznak. Ez a helyzet ugyanis Tinódi Zsigmond király-ról szóló versével/verseivel. \u0000A szakirodalom jelenleg két Zsigmond életével foglalkozó Tinódi-verset tart számon annak ellenére, hogy az egyik forrásukban „egybeolvasztva” szerepelnek. A hosszabb szöveget, a Zsigmond király és császár krónikáját három forrásból ismerjük: Heltai Cancionaléjából, egy ezen alapuló, szintén 1574-ben Kolozsvárott megjelent, változatlanul utánnyomott ponyvakiadványból és a Petrovay-énekeskönyvből. A rövidebb szöveget, a Zsigmond császár fogságárólt pedig csak a Petrovay-énekeskönyvből. A feltételezhető szereztetés után körülbelül 100 évvel összeállított kéziratban egymást kiegészítve szerepel a két szöveg, a majdhogynem egykorú nyomtatványokban a rövidebbnek nyoma sincs. Az összeolvasztást a szakirodalom általában Petrovay Miklós, a kézirat lejegyzője számlájára írja. Szerintem viszont már Petrovay forrásában is egyben szerepelhetett a két ének.A szövegek szorosabb olvasása során az az elképzelésem alakult ki, hogy egyetlen költeménynek, pontosabbnak inkább egy, az Erdélyi és az Egri históriához hasonló história-folyamnak kellene feltételeznünk a vers eredeti változatát. Amellett szeretnék érvelni tehát, hogy Tinódi Zsigmond királyról vagy egy verset, vagy öt különálló éneket írt, de semmiképp sem kettőt.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"215 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130808286","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Bepillantás a kora újkori családok érzelmi gyakorlataiba","authors":"Gyula Laczházi","doi":"10.15170/verso.2.2019.3.47-54","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.3.47-54","url":null,"abstract":"Recenzió \u0000Érzelmek és mostohák. Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, 1500–1850, szerk. Erdélyi Gabriella, Bp., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130090765","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Színészi vendégjáték mint újraértelmezés","authors":"V. Asztalos","doi":"10.15170/verso.2.2019.3.28-40","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.3.28-40","url":null,"abstract":"A Nóra Henrik Ibsen egyik legismertebb drámája, amelyet Magyarországon elsőként a budapesti Nemzeti Színház társulata mutatott be 1889. október 4-én, egyik legnépszerűbb színésznőjével, P. Márkus Emíliával a főszerepben. Az előadás fogadtatása vegyes volt: míg a kritikusok és nézők egy része örült annak, hogy végre világhírű, modern, aktuális társadalmi kérdéseket boncolgató művek kerülnek színpadra, addig a másik oldal erkölcstelennek és a társadalomra negatív hatást gyakorló drámaként értelmezte.1892–93-ban Eleonora Duse vendégelőadásokat tartott Budapesten, és többek között Nóraként is megmutatta előadói tehetségét a fővárosi közönségnek. Előadásai alkalmat nyújtottak arra, hogy azok a nőemancipációs viták, amelyek már az ősbemutatókor létrejöttek, napirendre kerüljenek, felerősödjenek, és új jelentésárnyalatokkal gazdagodjanak: mit tehet egy feleség, egy anya, ha rájön, hogy nemcsak férjét, de önmagát sem ismeri?","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114282018","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Kemény Zsigmond indiánjai","authors":"András S. Laczkó","doi":"10.15170/verso.2.2019.3.59-78","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.3.59-78","url":null,"abstract":"<jats:p>...</jats:p>","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"58 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131431387","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Isten, angyal, krisztus","authors":"Áron Szatmári","doi":"10.15170/verso.2.2019.2.5-20","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.2.5-20","url":null,"abstract":"Újfalvi Imre, az 1602-es református énekeskönyv szerkesztője megjelenteti az unitárius Bogáti Fazakas Miklós 8. zsoltárát, miközben az énekeskönyv előszava szerint Újfalvinak nem volt tudomása Bogáti Psalteriumáról. Feltételezések szerint forrása egy mára elveszett 16. századi unitárius énekeskönyv volt, tanulmányomban ehhez szolgáltatok érveket.Bogáti 8. zsoltárának szövegvariánsai alapján volt egy közös ős, ahonnan a re formátus énekeskönyv és a későbbi unitárius kiadások hozzájutottak a vershez. Újfalvi ráadásul kihagy egy olyan részt a zsoltárból, amely már régóta teológiai viták tárgya. A korabeli teológiai művek és fordítások elemzése alapján valószínű, hogy Újfalvi okkal hagyja el a kérdéses részt, azért, mert az nem felelt meg gyülekezete teológiai nézeteinek. Ez megerősíti, hogy a közös ős egy unitárius forrás. Eredményeim nem csak a Bogáti-filológiához járulnak hozzá, hanem Újfalvi szerkesztői munkásságát is újabb megvilágításból mutatják be.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-10-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123922914","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Csiszoltság-nyomok a klasszikus magyar irodalom korszakának publikációiban","authors":"Ferenc Máté Bodrogi","doi":"10.15170/verso.2.2019.2.38-72","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.2.38-72","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a magyarországi csinosodás-diskurzus eddig kevésbé reflektált összefüggéseinek hangsúlyozása, amelyek hátterét adják a különféle 18. század végi, 19. század eleji magyarországi csiszoltság-szövegnyomoknak, illetve a 19. század első felében kiemelkedően jelentős Aurora című költői zsebkönyvsorozat számos részletének. Mindez annak a szövegközi vizsgálódásnak a teljesebbé tételét is jelenti, amely a vonatkozó hazai kutatásokban már jócskán elkezdődött, és jelenleg is tart. E munka ezekhez a szakmai folyamatokhoz is hozzá kíván tehát szólni szemelvényekkel bőven tarkított megoldásaival, a csinosodás „kis magyar szöveggyűjteményének” egyik fejezetét is nyújtva. A tanulmány kezdetben a vonatkozó európai alapviszonyokkal foglalkozik, majd nagy mintájú internetes szövegbázisok tartalomelemzésével néz utána, miféle együttjárások, kölcsönhatások fedezhetők fel a különféle korabeli magyar nyelvű csinosodás-szövegekben. A konklúziók levonása a saját eredmények, illetve a szakirodalmi álláspontok ütköztetése révén megy végbe, érintve az adott diskurzus magyarországi határainak, teljesítőképességének kérdéseit is.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-10-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123655136","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az érzelmi hatás elemzése mint a kora újkori magyar költészet olvasási stratégiája","authors":"Gyula Laczházi","doi":"10.15170/verso.2.2019.2.21-37","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.2.21-37","url":null,"abstract":"E dolgozat célja, hogy a kora újkori magyar költészet egy lehetséges, de eddig kevéssé kiaknázott, az irodalomtörténeti elemzésekben csak csekély mértékben megjelenő értelmezési módjára irányítsa a figyelmet: egy olyan olvasásmódra, amely a szövege ket az érzelmi hatás és az érzelmek megjelenítésének szemszögéből vizsgálja.A kora újkori költészet esetében az érzelmi hatás kérdésének vizsgálata különösen indokoltnak tűnik, hiszen az irodalomtörténeti hagyomány e korszak költészetet többnyire az 1800 körül kialakult modern konvenciókkal szembeállítva jellemzi, s így annak alkalomhoz kötöttségét, és retorikai megalkotottságát nevezi meg legfőbb ismertetőjegyeiként. A retorikai kommunikáció hatásmechanizmusa, az érzelmek szándékolt, célzott s így jól kalkulálható felkeltése mellett oly fajta érzelmi hatásmóddal is számolni kell, amelyben a befogadó nem a kalkulált hatás által kijelölt szerep puszta betöltőjeként tételeződik. Ennek igazolására a dolgozat részletesebben elemzi Zrínyi Miklós Elégia címen ismert versét, mely halottsirató, ugyanakkor lényeges pontokon eltér az epicédium poétikában rögzített szabályaitól. Az Elégia példája ebben a megközelítésben arra vethet fényt, hogy a szubjektivitás megjelenése, a konvencionális poétikai sémától való eltérés milyen hatással lehet a befogadói viszonyulásra és az érzelmi hatásra.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-10-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124472917","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
求助内容：
应助结果提醒方式：