Johann Caspar Lavater, Eszter Pálfy, Anna Szolnoki
{"title":"Fiziognómiai töredékek az emberismeret és az emberszeretet előmozdítására II.","authors":"Johann Caspar Lavater, Eszter Pálfy, Anna Szolnoki","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.151-160","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.151-160","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130242076","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Pénz, fukarság, alku és honszeretet","authors":"András S. Laczkó","doi":"10.15170/verso.3.2020.1.9-50","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.1.9-50","url":null,"abstract":"A tanulmány Vörösmarty Mihály Honszeretet című versének értelmezését adja a hazafiság és a hazafi a költeményben megjelenő új, a korábbi magyar költészetben szokatlan elemekkel kibővített fogalmának elemzéséből kiindulva. A dolgozat egyik legfontosabb hipotézise, hogy a hazafiság a versben megjelenő fogalma viszszavezethető Alexis de Tocqueville nagy hatású, és Vörösmarty művének keletkezésekor már magyarul is olvasható A demokrácia Amerikában (De la démocratie en Amérique) című könyvére.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"17 1-2","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114047304","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Dramaturgiai mintázatok a Bánk bánban","authors":"I. Nagy","doi":"10.15170/verso.3.2020.1.75-98","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.1.75-98","url":null,"abstract":"A tanulmány azt vizsgálja, hogy Katona József a Bánk bánban miként használja fel – s alakítja át egyszersmind saját eredeti elképzelésének megfelelően – a korszak két jellegzetes színjátéktípusának, az érzékenyjátéknak és a végzetdrámának a dramaturgiai eszközeit. A vizsgálat a Bánk bán két szövegrészletének, Bánk szerelmi monológjának (I. felvonás) és Mikhál elbeszélésének (IV. felvonás) elemzésére épül. Bánk monológjában a szerelem individuális felfogása formálja át az erény próbatételének érzékenyjátékos témáját. A dráma sötét horizontjára jellemző, hogy a cselekményben három nő szerepel, s mindhárom valamely erőszak elszenvedőjévé válik. Ezek az események a mű lélektani dimenzióját erősítik fel. Mikhál elbeszélése, amelyet sokan epikus betétnek tekintenek, s az előadások rendszerint mellőzik, a dráma szerves része. Egy múltbeli tragikus éjszaka következményei a cselekmény jelenében alakítják tovább, s viszik majd a végkifejlethez a spanyol szereplők, a bojóthi Mortundorfok (Mikhál, Simon és Melinda) végzetét. A dráma szerves kompozíciójára jellemző, hogy ez a folyamat, éppen Mikhál elbeszélése által, összefügg Gertrudis (és természetesen Bánk) tragikumával. A végzetdrámai folyamat, immár átlényegülve, a Bánk bán tragikus összhangzatának egyik meghatározóan fontos szólamává válik.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126813383","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A murányi történet Szász Károly feldolgozásában","authors":"Ágota Bartalis","doi":"10.15170/verso.3.2020.1.113-120","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.1.113-120","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122192690","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A dandy és a házinő: a divat mint író(nő)i önkép megjelenése az 1850-es és 1860-as évek néhány szövegében","authors":"Anikó Ágnes Patonai","doi":"10.15170/verso.3.2020.1.51-74","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.1.51-74","url":null,"abstract":"Christine Bayles Kortsch Dress Culture in Late Victorian Women’s Fiction című könyvében azt a jelenséget járja körül, amelyet az irodalom, az írás és az anyagi kultúra, az öltözködés közötti kapcsolat jelentett a 19. század angolszász nőíróinak munkásságában. A tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az 1850-es évek végén fellelhető-e mindez a magyarországi női írók alkotásaiban, és ha igen, milyen formában. Vachott Sándorné, Bajza Lenke és társaik szövegeiben az öltözködésből és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekből nemcsak a szereplők jellemére, egymás közötti viszonyaira, anyagi és társadalmi helyzetére következtethetünk, de az egyes ruhadarabok leírása adott esetben plasztikusabbá is teszik a szövegeket. Szendrey Júlia A Pesti Napló 61., 62. és 65. száma című elbeszélésében éppen a téma elhallgatása mutatja meg, hogy az írás az elbeszélő lényének elválaszthatatlan része. Bulyovszky Lilla Egypár atlaszczipő című novellája, és a novelláskötet elején található bevezető pedig kiváló példája az írás, az írónői önkép és a divat összefonódásának.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116951032","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
