{"title":"A fegyelem igája és törvénye","authors":"Péter B. Kovács","doi":"10.15170/verso.4.2021.1.22-33","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.4.2021.1.22-33","url":null,"abstract":"A magyar medievisztika olvasói és kutatói számára közismert, hogy államalapító uralkodónkról, Szent Istvánról három legenda maradt ránk. Ezeket a kutatástörténet hagyományosan az Árpád-kor magyar szentjeit bemutató latin nyelvű hagiografikus alkotások legfontosabb csoportjának tekinti; nem véletlen, hogy az ezekkel foglalkozó tudományos munkák száma is végeláthatatlan. Tanulmányomban néhány szöveghely kapcsán mutatom be azt, hogy azok a korábbi vélemények, amelyek szerint a Kisebbik legenda szerzője a 12. század fordulójának legképzettebb és legműveltebb írástudói közé tartozott, helytállók, műve pedig nem függetleníthető a lejegyzését megelőző és körülvevő 11–12. századi politikai-eszmetörténeti kontextustól, az invesztitúraharc szellemi légkörétől. A tanulmányban amellett érvelek, hogy a Legenda minor szerzője egyértelműen a római egyházfőség mellett köteleződik el, azaz pápapárti alkotásnak tekinthető.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124798286","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Fiziognománia és antifiziognómia","authors":"Péter György Csobó","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.13-60","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.13-60","url":null,"abstract":"A tanulmány a 18. század második felében lezajlott ún. „fragmentum-” vagy „fiziológia-vita” összefoglalása. Középpontjában Georg Christoph Lichtenberg Fiziognómiáról a fiziognómusok ellenében című írása áll, de részletesen kitér néhány további kritikai szövegére, valamint Lavater, Mendelssohn, Lenz és Zimmermann ezekre érkezett bírálataira, reflexióira. Igyekszik bemutatni azokat a gondolati és koncepcionális különbségeket, amelyek e vita során körvonalazódtak Lavater és követői, valamint Lichtenberg között, továbbá érzékletessé tenni a kor vitakultúráját, hogy mindezek segítségével megrajzolja Lichtenberg talán leghíresebb, Töredék a farkakról című szatirikus „antifiziognómiájának” szellemtörténeti hátterét.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114603854","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Kire ütött ez a gyerek?","authors":"Zsófia Kucserka","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.79-91","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.79-91","url":null,"abstract":"Kemény Zsigmond és Jósika Miklós a 19. századi magyar irodalom – Jókai mellett – legjelentősebb írói. Regényeik értelmezése ugyanakkor a mai olvasó számára sokszor hozzáférhetetlen, idegen eszmetörténeti kontextusokba ágyazódik. A tanulmány a 19. századi regényekben megjelenő szülő–gyerek hasonlóság fiziognómiai jelentéseit vizsgálja, és ezzel a tárgyalt regényeket európai irodalomtörténeti és eszmetörténeti kontextusukba állítja. A regények értelmezése így felmutatja azt a gazdag és erős európai eszmetörténeti áramlatot, amellyel a tárgyalt regények élénk párbeszédben állnak.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125411584","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ha a leviatán a textus","authors":"Gabriella Vöő","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.109-125","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.109-125","url":null,"abstract":"Az európai felvilágosodás empirikus ismeretelmélete tudományos tekintélyt kölcsönzött Johann Caspar Lavater fiziognómiai elemzéseinek, az arcolvasás széles körben elterjedt módszerei pedig visszaköszönnek a 19. századi regény jellemrajzaiban. A tanulmány Herman Melville Moby Dick (1851) című regényében elemzi a jellemolvasás konvencióinak célzott aláaknázását. Az Egyesült Államokban a testtudományok a faji hierarchia igazolásában és megerősítésében játszottak kulcsszerepet azzal, hogy gyakorlói átfogalmazták az emberi minőség kritériumait. Az, ahogyan Melville elbeszélője, Ishmael a bálna testére alkalmazza a testtudományi elemzés eszközeit, megkérdőjelezi megalapozottságát és leleplezi mind ideológiai, mind gazdasági érdekeit.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123873353","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A portrékészítés módszerei Kazinczy életművében","authors":"Katalin Bódi","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.61-78","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.61-78","url":null,"abstract":"Tanulmányomban arra szeretnék rámutatni, hogy Kazinczy Ferenc portréfogalmában nemcsak a panteonizáció és az eszményítés gyakorlata, hanem a képi reprezentáció problémája, illetve az írott és a képzőművészeti portré mediális viszonya is megjelenik. Az életrajzokban, a nekrológokban, az íróportrékban, illetve a visszaemlékezésekben bemutatott személyek leírásának típusait próbálom meghatározni, arra is kitérve, mekkora jelentősége volt Kazinczy számára a fiziognómiai gondolkodásnak.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"43 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126880313","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A képzelő-erő betegségei","authors":"Péter Zákány Tóth","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.93-108","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.93-108","url":null,"abstract":"Kölcsey Ferenc legalább három írásában foglalkozott a rajoskodás (Schwärmerei) problémájával. Egyfelől egy művészetelméleti megalapozottságú szövegében, a későbbi címén ismertté vált Nemzeti hagyományokban; másfelől a politikatörténet és valláselmélet kérdéseinek összefonódását vizsgáló, az utókor által Töredékek a vallásról néven hagyományozott, rendkívül sajátos műfajiságú értekezésében. Harmadrészt pedig egy esettanulmány jellegű, az egyén szintjén egyértelműen betegségként felbukkanó jelenség cselekményesített bemutatásában (A’ karpáti kincstár). A jelen tanulmány ez utóbbin keresztül elsősorban azt vizsgálja, hogy a korabeli felfogás értelmében mik azok az (társadalmi, szociokulturális stb.) okok, amelyek az elbeszélés szerint az egyént a rajoskodásnak ebbe a betegségként felfogott (testi és lelki) változatába vezethetik; egy ilyen történet felmutatása milyen haszonnal járhat az egykori olvasó lelki egészségének a megőrzésében; illetve milyen erkölcsi előnyre vagy hátrányra tehet szert egy ilyen beteg a novella által feltárt társadalom egészének a vonatkozásában?","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"45 7","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132938338","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Töredék a farkakról","authors":"Georg Christoph Lichtenberg, Péter György Csobó","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.161-165","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.161-165","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"84 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133672855","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
求助内容：
应助结果提醒方式：