{"title":"Kerényi Ferenc, Margócsy István és a Petőfi-gépezet","authors":"Oliver Owaimer, Dániel Szabolcs Radnai","doi":"10.15170/verso.6.2023.2.87-99","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.6.2023.2.87-99","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"99 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138982596","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Politizáló nőtörténetírás","authors":"Petra Bozsoki","doi":"10.15170/verso.6.2023.2.9-31","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.6.2023.2.9-31","url":null,"abstract":"A tanulmány módszertani javaslat a jövőbeni 19. századi magyar nőtörténetről szóló tudományos mező számára, melynek – a dolgozat tézise szerint – érdemes lenne láthatóvá tennie önnön politizáló jellegét. A fogalmi tisztázást követően az értekezés amellett érvel, hogy e diskurzusban a nőtörténetírás politizáló jellegének felismerése egyelőre nem evidencia. A diskurzus tendenciáit vázolva esettanulmányszerű példaelemzés szemlélteti, hogy miért szükséges a politizálás reflektálttá tétele és kimunkálása. A tanulmány második nagyobb egysége lefekteti a javaslat elméleti alapját, elemzi, hogy a politizálás felismerésének elmaradása milyen okokra vezethető vissza, majd részletezi a javaslatot.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"2 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138982272","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Adalékok a Mombelli grófok genealógiájához","authors":"Károly V. Horváth","doi":"10.15170/verso.6.2023.2.33-54","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.6.2023.2.33-54","url":null,"abstract":"Katona Józsefet szinte csak a nemzeti kánon részét képező Bánk bán szerzőjeként tartja számon a magyar irodalom- és színháztörténeti hagyomány, noha már az 1810-es években is meglepően gazdag és sokrétű munkássággal volt jelen a színházi világban. Az 1811-es év a fordítások éve volt. Ekkor készült fordításai közül azonban csak egy maradt ránk: A Mombelli grófok, vagy az atya és az ő gyermekei című darab, amely talán nem az első fordítása Katonának, de bizonyosan az elsők közé tartozik. Katona német forrásszövege maga is fordítás, mégpedig franciából. A dolgozat először áttekinti a darab leszármazási rendjéről − genealógiájáról − a magyar kutatásban megfogalmazódott elképzeléseket. Ezután javaslatokat tesz ezen elképzelések helyesbítésére. Majd pedig magyarázatot keres arra, hogy a Katona-kutatás miért halogathatta oly sokáig viszonylag könnyen kezelhető filológiai kérdések megoldását.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"581 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138982997","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}