{"title":"Tér és történelem","authors":"András S. Laczkó","doi":"10.15170/verso.1.2018.1.51-68","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.1.51-68","url":null,"abstract":"A Búcsú (1836) Eötvös József a magyar költészet történetében nem túlzottan nagy jelentőségű lírai életművének azon darabjai közé tartozik, amelyek iránt mutat némi érdeklődést az irodalomtörténet-írás. A Tér és történelem című tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a versben megjelenő térábrázolások, illetve a magyar történelmi tudat számára szimbolikus jelentőségű földrajzi helyek (Buda, Rákos, Mohács, Nándorfehérvár) leírásainak elemzésével bemutassa a szövegben használt haza-fogalmat és az ehhez kapcsolódó történelemértelmezést, valamint ezek a korabeli politikai diskurzussal való összefüggéseit.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125332472","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"női karrier elbeszélésének nehézségei","authors":"Petra Bozsoki","doi":"10.15170/verso.1.2018.1.25-45","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.1.25-45","url":null,"abstract":"Kánya Emíliának (1828–1905), a Monarchia első női lapszerkesztőjének, a Családi kör című folyóirat alapítójának élet- és szakmai pályája mintát jelentett a magyar középosztálybeli női szereprepertoár szélesítésében. A tanulmány kérdése, hogy azokat a szerepköreit, amelyek a korabeli társadalmi kontextusban, majd később a nőtörténet-írás számára is kivételesek voltak (honorácior értelmiségiként az irodalmi pályán dolgozó és ott pénzt is kereső nő; a férjétől elváló, független anya karaktere), hogyan beszéli el az emlékirat. Milyen Kánya Emília-képet mutat fel az önéletírás? A dolgozat tézise, hogy az emlékirat a társadalmi nem szempontjából atipikus élet- és szakmai pályát ahol csak lehet, tipikusnak rajzolja meg. Noha életpályája normaszegőnek tekinthető, a Réges-régi időkről olyan textuális önarcképet formál, amely igazodik a korabeli diszkurzív közeghez: igyekszik megfelelni az ideális középosztálybeli és evangélikus női szerepmodellnek.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"58 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124635249","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Egy tanulmányút költői átváltozása","authors":"József Takáts","doi":"10.15170/verso.1.2018.1.69-75","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.1.69-75","url":null,"abstract":"Eötvös József Búcsú című költeményét mindeddig általában életrajzi keretben értelmezték: a szerző 1836 nyarán nyugat-európai tanulmányútra indult, ezért vett búcsút a hazájától. E kis tanulmány felveti, hogy a költeményben fellelhető ellentmondások és hiányok talán a cenzúra kijátszásának szándékával magyarázhatók. Összefüggésbe hozza a Búcsú nyelvezetét az ellenzéki sérelmi politika szókincsével, és lehetségesnek tartja, hogy éppúgy a magyar politika 1835-1836-os válságára adott válasz, mint Vörösmarty Mihály Szózata. A republikánus hagyomány felől nézve a költeményt beszélőjének búcsúvételét az önkéntes száműzetés sejtetésének tekinti, az Ubi libertas, ibi patria (Ahol a szabadság, ott a haza) latin szállóigére írott variációnak.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133919656","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ismeretlen szerző: Béla királynak a pogány tatár hámokkal való viadaljáról szép história","authors":"Zsófia Schelhammer","doi":"10.15170/verso.1.2018.1.115-163","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.1.115-163","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131493568","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Barokk udvariság, jezsuita hagyomány","authors":"Eszter Pálfy","doi":"10.15170/verso.1.2018.1.11-24","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.1.11-24","url":null,"abstract":"Gyöngyösi István 1664-ben keletkezett munkáját, a Márssal társolkodó Murányi Vénust az utóbbi évtized kutatástörténete a barokk udvariság morálfilozófiai hagyományába illeszti. A dolgozat ezen az eszmetörténeti kontextuson belül tárgyalja a Murányi Vénust, kiegészítve a vizsgálódást a Gyöngyösi-kutatás friss, 2017-es fejleményével. Tusor Péter tanulmánya szerint a költő Gyöngyösi István korábban ismert életrajzi adatainak jelentős része téves, mert egy másik Gyöngyösi Istvánra vonatkozik. Az új történeti kutatások rávilágítottak, hogy Gyöngyösi nem protestáns, hanem katolikus neveltetésben részesült, s a nagyszombati jezsuita egyetemre járt; ily módon a Murányi Vénus barokk jezsuita hagyomány felől való vizsgálata életrajzilag is megalapozottá válik. Ha a Murányi Vénust egybevetjük a jezsuita főúr, Csáky István Politica philosophiai Okoskodása című udvari maximagyűjteményével, megállapíthatjuk, hogy a Gyöngyösi-mű egyes jellemzői nagy valószínűséggel a jezsuita oktatásban gyökereznek.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121867024","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
求助内容：
应助结果提醒方式：