{"title":"Alfabetizáció a késő középkori, kora újkori Magyarországon","authors":"P. Bognár","doi":"10.15170/verso.1.2018.2.7-22","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.2.7-22","url":null,"abstract":"Az dolgozat szakirodalmi összefoglaló, amely a magyar nyelvű világi költészet kialakulását vizsgáló, Horváth Iván vezette OTKA-projekt (109127) segédanyagaként készült. Ahhoz, hogy világosabb képet kapjunk a környezetről, amelyben – a fennmaradt adatok tanúsága szerint valamikor a 15. század közepe táján – egyszerre igény mutatkozott világi tematikájú versekre, a téma kutatóinak eredményeire támaszkodva megpróbáltuk megrajzolni, hogy milyen szinten lehetett akkortájt a magyarországi írni és olvasni tudás. Az áttekintés három tanulsággal szolgál. Egyrészt – nem meglepő módon – úgy tűnik, hogy a 15. század közepétől 1536-ig terjedő időszakban az írott, tehát olvasás útján befogadható szövegek halmazaként felfogott irodalom a paraszti réteg számára még egyáltalán nem, de a kisnemesek körében is csak nagyon korlátozott mértékben volt hozzáférhető. Másrészt azt látjuk, hogy az arisztokrácia férfi tagjai körében éppen ezalatt az időszak alatt válik általánosan elterjedté a betűk ismerete, a századforduló környékén tehát egyre több irodalom iránt is érdeklődő arisztokrata megléte valószínűsíthető. Ezeknél azonban sokkal fontosabb, hogy úgy tűnik, ha nem is túl nagy arányban, de a nemesség körében a 14. század elejétől kezdve végig kimutatható egy írástudásából élő hivatalnok réteg, illetve az, hogy az elsősorban német környezetben kifejlődő városi írásbeliség a jelek szerint messze meghaladta az összes többi társadalmi réteg alfabetizáltságának szintjét.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124531347","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"K. Papp Miklós és egy értelmiségi hálózat","authors":"Eszter Szabó-Reznek","doi":"10.15170/verso.1.2018.2.35-51","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.2.35-51","url":null,"abstract":"A 19. században a sajtó nyilvánosságának térnyerésével nem tűntek el azok a technikák, amelyek segítségével a tudósok és írók kapcsolattartása működött a hivatásosodás és intézményesülés előtt. A respublica litteraria dinamikája – átalakulva ugyan, de megőrizve a kölcsönös segítség, becsületesség és szívélyesség elvét – továbbra is működött a háttérben, még ha ennek nyomai a sajtóban nem is látszanak egyértelműen. A kolozsvári lapalapító-szerkesztő K. Papp Miklós hagyatékában található levelek jelentős méretű kapcsolati hálót fednek fel, és rámutatnak annak „szívességet szívességért, könyvet könyvért, barátságot barátságért” elv alapján működő mechanizmusaira is. K. Papp erre építkezve, a hálózattípusok tudatos használatán keresztül nyerte el centrumszerepét. Hálózata régiókon és társadalmi csoportokon ívelt át, a régi arisztokrácia tagjaival, a honorácior értelmiséggel és a színházhoz kötődő egyénekkel egyaránt kapcsolatban állt, gyakran szakmai tőkévé konvertálva ezeket a kötődéseket. A levelek egy újságírói karrieren túl a 19. század végi Erdély irodalmi és színházi életének alakulását is modellezik.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130663302","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A „Jókai-küldetés”, avagy mi legyen Jókai Mórral?","authors":"Borbála Zsembery","doi":"10.15170/verso.1.2018.2.67-71","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.2.67-71","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133678836","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Rövíd Lajstromok, a’ Cons[iliarius]. Aranka György Grammat[ikai]. hibájinak, az Erdélyi Társaság’ Első Kötetében.","authors":"Ferencz Kölcsey","doi":"10.15170/verso.1.2018.2.101-104","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.2.101-104","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121357003","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Mit keres a szoknya az asztalon?","authors":"Hermina Gesztelyi","doi":"10.15170/verso.1.2018.2.23-33","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.1.2018.2.23-33","url":null,"abstract":"A dolgozatomban Bethlen Kata fogarasi adományainak kontextusát igyekszik feltárni, megmutatva ezzel a textíliák jelentőségét az adott közegben. A református egyháztámogatásban nem tekinthető jellemző gyakorlatnak a jegykendők, menyasszonyi ruhák felajánlása, rendhagyó módon azonban a patróna saját szoknyájából készítette az úrasztali abrosz és a szószéktakarót. E kontextusváltásból, az anyag újrahasznosításából adódóan megváltozott a textíliákhoz társítható értelmezés, a jelek olvashatósága. A szakrális tér kiemelt pontjain megjelenő fonalas munkák szín- és mintavilága és a korábbitól eltérő funkciója lehetővé teszi és ösztönzi az új jelentésteremtést, hiszen a megjelenő motívumok erős keresztény tradícióval bírnak. Fontos szerepe van az adományozásban Fogarasnak is, amely az uralkodónők, a fejedelemasszonyok és a nemes patrónák egyháztámogatásában kiemelt helyszínnek számított. Bethlen Kata textíliái a közösséghez való tartozás kifejezése mellett saját önmegjelenítéséhez is hozzájárultak, azt alakították.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"96 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115064276","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
