{"title":"Batizi-versek a Régi Magyar Költők Tárában","authors":"Balázs Pap","doi":"10.15170/verso.2.2019.2.121-143","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.2.121-143","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"206 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-10-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127601910","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Özvegyek leánya","authors":"Orsolya Tóth","doi":"10.15170/verso.2.2019.1.65-87","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.1.65-87","url":null,"abstract":"Pálfy Eszternek e folyóiratban olvasható tanulmánya meggyőzően érvel amellett, hogy a korábban mellékszereplőnek tekintett Naprádiné a szerelemkoncepció felől tekintve Kemény regényének egyik kulcsfigurája. E korreferátum egyetért Naprádiné kitüntetett pozíciójával, ám regénybeli szerepét, az olvasáshoz és a szerelemhez való viszonyát a rajongás (enthusiasmus) (Schwärmerei) XIX. fogalma felől interpretálja. A Platónnál még alapvetően pozitív értelemben előforduló rajongás (enthusiasmus) Luther értelmezése nyomán negatív felhangot kap. Ő főként az 1520-as, 1530-as évek millenarista protestáns mozgalmait nevezte rajongónak. A vallási kontextusból a kifejezés átkerült az orvosi, politikai, morálfilozófiai, esztétikai és pszichológiai diskurzusba, s jelentése döntően negatív volt. Kemény regényei esetében többnyire a politikai és a vallási rajongás aspektusát hangsúlyozza a szakirodalom. Ám a 19. század elején a fogalomnak egy neveléselméleti aspektusa is létezett. Ez alapján a regényben Tarnócziné a vallásos rajongást, Naprádiné pedig a képzelődési rajongást képviseli. Sára tragédiája szempontjából meghatározó e két nevelési attitűd, amelynek eredményeként Sárából szerelmi rajongó válik.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115607101","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A nemzeti irodalom nagyelbeszélése Mikszáth Kálmánnál","authors":"Dániel Szabolcs Radnai","doi":"10.15170/verso.2.2019.1.39-50","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.1.39-50","url":null,"abstract":"Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy Mikszáth Kálmán publicisztikai szövegeiben, valamint a Magyar Regényírók Képes Kiadása (Franklin-társulat) és az Egyetemes Regénytár Almanachja (Singer és Wolfner) Mikszáth által írt előszóiban miképp jelenik meg a magyar nemzeti irodalom képe. Hogyan jelennek meg Mikszáthnál a nemzeti irodalom nagyjai – Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór –, illetve milyen reflexiók fogalmazódnak meg az írásokban a nemzeti irodalom fejlődését illetően. Hipotézisem szerint Mikszáthnak a magyar irodalom történetét mozaikszerűen megjelenítő nagyelbeszélésének főszereplője Jókai Mór, ő a magyar irodalmi fejlődés kvintesszenciája. A Jókaihoz vezető út kimunkálása azonban lehetőséget ad Mikszáthnak Arany János és Petőfi Sándor Jókai felőli értelmezésére, valamint a magyar populáris regényhagyomány kánonba emelésére.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131829887","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Szent Erzsébet 16. századi portugál nyelvű életrajza (forrásközlés)","authors":"Katalin Szűcs","doi":"10.15170/verso.2.2019.1.112-127","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.1.112-127","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"84 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125938207","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Izolációtól börtönig: A régi magyarországi tudós társaságokról","authors":"Anita Fajt","doi":"10.15170/verso.2.2019.1.89-96","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.1.89-96","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"110 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132504748","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Szerelem és házasság Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regényében","authors":"Eszter Pálfy","doi":"10.15170/verso.2.2019.1.52-64","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.1.52-64","url":null,"abstract":"Kemény regényeinek értelmezéseit nagyban meghatározza a drámaiság és a tragikum felőli megközelítés, s ez fokozottan igaz jelen dolgozat tárgyára, az Özvegy és leányára. A drámai szempont előtérbe helyezése azzal jár, hogy az elemzések szükségszerűen a tragikus főszereplőkre koncentrálnak. A regényt erre a szempontra redukáló értelmezések azonban éppen azokat a részleteket hagyják figyelmen kívül, amelyek Kemény nézetei szerint a regény – drámától eltérő – lényegét adják. Dolgozatomban a regényben megjelenő férfi-nő kapcsolatokat elemzem, Tarnóczy Sára és Mikes János szerelme mellett nagy hangsúlyt fektetve Naprádiné Judit és Haller Péter kapcsolatára, amely a regény fő cselekményének hátterében bontakozik ki.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129607460","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Mikszáth körül a mező","authors":"Árpád Macskási","doi":"10.15170/verso.2.2019.2.73-94","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.2.73-94","url":null,"abstract":"Irodalomszociológiai tanulmányom Pierre Bourdieu irodalmimező-elméletét alkalmazta a 20. század fordulója magyar irodalmi mezőjének felvázolásához. Míg Pierre Bourdieu Gustave Flaubert alakja és az onnan nyíló perspektíva köré vázolja az ellentétektől sújtott, autonómiára törekvő irodalmi mikrokozmoszt, és ebben a feladatban az Érzelmek iskolája szövegét tekinti modellértékűnek, jelen dolgozat megállapította, hogy Magyarországon a Flaubert-regénynek nincs megfelelője. A magyar irodalmi mező 19. század végi, 20. század eleji kialakulásának történetét nyomozva tanulmányom a konzervatív (akadémiai) és a szecessziós (modernista) viták kereszttüzében álló Mikszáth Kálmán alakját használta origónak. A tanulmány korábban közölt része a konzervatív (akadémiai) kritika Mikszáth történelmi kisregényeivel kapcsolatban tett kifogásait elemezte, ezzel pedig felvázolta az 1900 előtti akadémiai kritika esztétikai és (irodalmi nemzetépítésben érdekelt) ideológiai kiindulópontjait. Irodalomszociológiai tanulmányom jelen, második része szintén ideológiai csatározásokat vázol, ám a nézeteltérés most már legalább hárompólusú. A vitapozíciók megértéséhez tanulmányom Pierre Bourdieu kötetéből kiemeli a párizsi irodalmi mező létrejöttének narratíváját, annak grafikus ábrázolására tesz kísérletet, majd alakulástörténetének magyarországi megfelelőjét dolgozza ki. Eközben számot vet a francia és magyar irodalmi mező alapvető különbségeivel; nevezetesen a magyar irodalmi mező aktorainak eredendő politikai érdeklődésével, az 1848 és 1867 közötti cezúra jelentőségével, és azzal, hogy a cezúrából levont tapasztalatnak (az irodalom nemzetmegtartó küldetésének és önismeretet erősítő jellegének) egyre csökkenő jelentőséget tulajdonítanak az egymást követő generációk.A generációk közti szakadékot még jobban mélyíti, hogy a rendelkezésre álló karrierpozíciók folyamatosan szűkülnek. Számot vetettem emellett az irodalmi viták egyik kulcsfogalmával, a magyar lélek fogalmával, a kánon akarásával, konzervatív oldalon a nemzeti önismeret helyett a nemzeti jellegvédelem előtérbe kerülésével, és az ebből táplálkozó elkerülhetetlen konfliktusokkal is hagyományőrzők és modernisták között. Néhány Mikszáth-előszó elemzésével kimutattam, hogy Mikszáth a hagyományos és modernista szövegek konfliktusában éppúgy tudatosan egymás mellé helyez és érvényben hagy egymásnak ellentmondó koncepciókat, miként azt korábbi történelmi kisregényeiben (operettjeiben) is tette. A dolgozat végezetül az akadémiai és a modernista véleményvezéreket, Beöthy Zsoltot és Ignotust egyaránt moralizáló tendenciával bíró ellenfelekként mutatta be, akik ideológiai csatájukban az egyedül helyes kánonért csapnak össze. Tanulmányom fő következtetése, hogy a magyar irodalmi mezőben a független pozíció biztosítéka az abszolút kánon tagadása, a moralizáló szériákba való be nem épülés, az ideológiai konstrukciók kerülése, amely Mikszáth Kálmán választott stratégiája. Erre habitusa és multiperspektivikus, relativizáló szemlélet","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127218469","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Szeresd a magyart, de ne faragd le”","authors":"Róbert Milbacher","doi":"10.15170/verso.2.2019.1.5-20","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.2.2019.1.5-20","url":null,"abstract":"A tanulmány a Toldit a csinosodás diskurzus kontextusában értelmezi újra, nevezetesen Arany egy korai népneveléssel kapcsolatos cikkének keretei közé helyezi. A vadságból a kulturáltságba való átmenet folyamatát mint szövegszervező elvet követhetjük nyomon a szöveg elemzése során, és arra az eredményre jutunk, hogy a Toldi inkább egy a reformkor csinosodásdiskurzusának nagyelbeszéléséhez kapcsolódik, mint a népnemzeti paradigma akkor újnak számító kontextusához. A Toldi estéjében ennek a népre is kiterjesztett nevelődéseszménynek a visszavételét, és végsősoron a nacionalista paradigma immanenciájába való feloldódását diagnosztizálja ez az írás.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-04-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129029409","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
求助内容：
应助结果提醒方式：