{"title":"Gyöngyösi-kontextusok a 18–19. század fordulóján","authors":"Eszter Pálfy","doi":"10.15170/verso.6.2023.1.9-28","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.6.2023.1.9-28","url":null,"abstract":"Gyöngyösi István költészetének recepciótörténetét számos szaktanulmányból ismeri az irodalomtörténet-írás. Jelen tanulmány a költőről a 18–19. század fordulóján megfogalmazott, azóta közhellyé vált ítéletek közül vesz sorra néhányat, és vizsgálja őket elsődleges kontextusukban. Arra keresi a választ, hogy a rendszerezett irodalomtörténet-írás korszakát megelőzően milyen irodalmi és kulturális tényezők formálták a Gyöngyösiről való gondolkodást. A tanulmány három szerző, Gvadányi József, Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc kijelentéseinek vizsgálatával törekszik a recepciótörténeti narratíva árnyalására. Egyik következtetése, hogy a három szerző Gyöngyösi-értékelése elsősorban nem magáról Gyöngyösiről szól, hanem saját koruk aktuális dilemmáiról: Gvadányi esetében a magyar hagyomány és a külföldi divatok ellentétéről, Kazinczynál szoros értelemben vett nyelvi és poétikai-verselési kérdésekről, Kölcseynél pedig a magyar nemzeti költészet hiányáról és megteremtésének lehetőségeiről.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130812518","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Újabb problémafelvetések az Istenes énekek kiadástörténetéhez","authors":"Margaréta Horváth","doi":"10.15170/verso.6.2023.1.29-50","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.6.2023.1.29-50","url":null,"abstract":"Dolgozatom a Balassi Bálint és Rimay János vallásos líráját közreadó, a 17–18. században sokszor megjelenő versgyűjtemény, az Istenes énekek kiadástörténetét tárgyalja. Az első ilyen kiadványok általában két részből tevődnek össze: a Balassi neve alatt közölt, de valójában mindkét szerző műveit felölelő törzsanyagból, és egy vegyes énekrészből. Ezeket az edíciókat nevezi a szakirodalom összevegyítő vagy másképp rendezetlen kiadásoknak. Téziseim a következők. 1) Az a tény, hogy a néhány levélnyi töredékben ránk maradt editio princeps vegyes része a „Balassa Bálintnak istenes éneki” fejléccel jelent meg, arra utal, hogy az őskiadásban a versanyag még kevéssé volt elválasztva Balassitól. 2) Az 1665-ös kassai kiadásban fennmaradt előszóról tévesen gondolják a szakírók, hogy az eredetileg az őskiadás élén állhatott. 3) Vonatkozó tanulmányában Vadai István szándéka ellenére nem az editio princeps tartalomjegyzékét rekonstruálja, hanem egy számunkra ismeretlen kiadásét.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130352938","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Lehet-e a nőknek humora?","authors":"Zsófia Kucserka","doi":"10.15170/verso.5.2022.2.9-24","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.5.2022.2.9-24","url":null,"abstract":"A női szerző kulturális alakjához sokkal inkább az érzelmes, szentimentális vagy lírai jegyek kapcsolódnak a társadalmi tudatban, mint a komikus, szatirikus vagy humoros jelleg. A tanulmány a 19. század közepének irodalmihumor-elméleteit és ugyanennek az időszaknak a női testről alkotott elképzeléseit vizsgálja. A 19. század közepének irodalmi humor fogalma még őrizte a humorfogalom eredeti, testies jelentését. Ugyanakkor a női nem lényegének korabeli felfogása a két nemet tételező modellben szintén testi megalapozását nyert, ebből adódóan pedig a humoros női szerzők léte elméletileg vált ellentmondásossá. A két eszmetörténeti kontextus (irodalmihumor-elméletek és női testfelfogás) egymás mellé helyezése és értelmezése választ ad arra, hogy a humoros női szerző alakja a 19. század horizontján miért maradt alig elképzelhető jelenség.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133139543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Változatok és változtatások","authors":"Balázs Pap","doi":"10.15170/verso.5.2022.2.27-35","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.5.2022.2.27-35","url":null,"abstract":"Sztárai Mihály zsoltárfordításai valószínű keletkezési idejükhöz képest későn kerültek a gyülekezeti énekeskönyvekbe. Első megjelenéseik között aprónak tűnő, mégis számottevő különbségek vannak. A dolgozat a 23. zsoltárhoz készített Sztárai-parafrázis két korai változatának különbségeit veszi számba, és arra jut, hogy valószínűtlen, hogy a két lekorábbi kiadás között közvetlen kapcsolat lenne. A különbségek természetét vizsgálva azt valószínűsíti, hogy helyenként nem mechanikus szövegromlást figyelhetünk meg, hanem szándékos szerkesztői beavatkozás áll a változások hátterében.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132266870","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Nyomtatványok, kéziratok és másolói tipológia","authors":"Mihály Etlinger","doi":"10.15170/verso.5.2022.2.37-44","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/verso.5.2022.2.37-44","url":null,"abstract":"A kora újkor kialakulófélben lévő szövegfogalma jelentősen hatott a művek hagyományozódására is. A dolgozat szeretné megérteni a másolás folyamatában keletkező szövegváltoztatások motivációit, és azok mediális összefüggéseit.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125444177","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
求助内容：
应助结果提醒方式：