{"title":"Lehet-e a nőknek humora?","authors":"Zsófia Kucserka","doi":"10.15170/verso.5.2022.2.9-24","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A női szerző kulturális alakjához sokkal inkább az érzelmes, szentimentális vagy lírai jegyek kapcsolódnak a társadalmi tudatban, mint a komikus, szatirikus vagy humoros jelleg. A tanulmány a 19. század közepének irodalmihumor-elméleteit és ugyanennek az időszaknak a női testről alkotott elképzeléseit vizsgálja. A 19. század közepének irodalmi humor fogalma még őrizte a humorfogalom eredeti, testies jelentését. Ugyanakkor a női nem lényegének korabeli felfogása a két nemet tételező modellben szintén testi megalapozását nyert, ebből adódóan pedig a humoros női szerzők léte elméletileg vált ellentmondásossá. A két eszmetörténeti kontextus (irodalmihumor-elméletek és női testfelfogás) egymás mellé helyezése és értelmezése választ ad arra, hogy a humoros női szerző alakja a 19. század horizontján miért maradt alig elképzelhető jelenség.","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/verso.5.2022.2.9-24","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A női szerző kulturális alakjához sokkal inkább az érzelmes, szentimentális vagy lírai jegyek kapcsolódnak a társadalmi tudatban, mint a komikus, szatirikus vagy humoros jelleg. A tanulmány a 19. század közepének irodalmihumor-elméleteit és ugyanennek az időszaknak a női testről alkotott elképzeléseit vizsgálja. A 19. század közepének irodalmi humor fogalma még őrizte a humorfogalom eredeti, testies jelentését. Ugyanakkor a női nem lényegének korabeli felfogása a két nemet tételező modellben szintén testi megalapozását nyert, ebből adódóan pedig a humoros női szerzők léte elméletileg vált ellentmondásossá. A két eszmetörténeti kontextus (irodalmihumor-elméletek és női testfelfogás) egymás mellé helyezése és értelmezése választ ad arra, hogy a humoros női szerző alakja a 19. század horizontján miért maradt alig elképzelhető jelenség.