{"title":"A képzelő-erő betegségei","authors":"Péter Zákány Tóth","doi":"10.15170/verso.3.2020.2.93-108","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Kölcsey Ferenc legalább három írásában foglalkozott a rajoskodás (Schwärmerei) problémájával. Egyfelől egy művészetelméleti megalapozottságú szövegében, a későbbi címén ismertté vált Nemzeti hagyományokban; másfelől a politikatörténet és valláselmélet kérdéseinek összefonódását vizsgáló, az utókor által Töredékek a vallásról néven hagyományozott, rendkívül sajátos műfajiságú értekezésében. Harmadrészt pedig egy esettanulmány jellegű, az egyén szintjén egyértelműen betegségként felbukkanó jelenség cselekményesített bemutatásában (A’ karpáti kincstár). A jelen tanulmány ez utóbbin keresztül elsősorban azt vizsgálja, hogy a korabeli felfogás értelmében mik azok az (társadalmi, szociokulturális stb.) okok, amelyek az elbeszélés szerint az egyént a rajoskodásnak ebbe a betegségként felfogott (testi és lelki) változatába vezethetik; egy ilyen történet felmutatása milyen haszonnal járhat az egykori olvasó lelki egészségének a megőrzésében; illetve milyen erkölcsi előnyre vagy hátrányra tehet szert egy ilyen beteg a novella által feltárt társadalom egészének a vonatkozásában?","PeriodicalId":113085,"journal":{"name":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","volume":"45 7","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2021-02-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Verso – Irodalomtörténeti folyóirat","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.93-108","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Kölcsey Ferenc legalább három írásában foglalkozott a rajoskodás (Schwärmerei) problémájával. Egyfelől egy művészetelméleti megalapozottságú szövegében, a későbbi címén ismertté vált Nemzeti hagyományokban; másfelől a politikatörténet és valláselmélet kérdéseinek összefonódását vizsgáló, az utókor által Töredékek a vallásról néven hagyományozott, rendkívül sajátos műfajiságú értekezésében. Harmadrészt pedig egy esettanulmány jellegű, az egyén szintjén egyértelműen betegségként felbukkanó jelenség cselekményesített bemutatásában (A’ karpáti kincstár). A jelen tanulmány ez utóbbin keresztül elsősorban azt vizsgálja, hogy a korabeli felfogás értelmében mik azok az (társadalmi, szociokulturális stb.) okok, amelyek az elbeszélés szerint az egyént a rajoskodásnak ebbe a betegségként felfogott (testi és lelki) változatába vezethetik; egy ilyen történet felmutatása milyen haszonnal járhat az egykori olvasó lelki egészségének a megőrzésében; illetve milyen erkölcsi előnyre vagy hátrányra tehet szert egy ilyen beteg a novella által feltárt társadalom egészének a vonatkozásában?