Magyar NyelvPub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.183
Szilárd Tibor Tóth
{"title":"Közmondás vagy szállóige-e a Nem kell mindig kaviár?","authors":"Szilárd Tibor Tóth","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.183","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.183","url":null,"abstract":"A Magyar közmondások nagyszótárában (és előzményében, a Magyar közmondástárban) a Nem kell mindig kaviár frazeologizmus ʼnem kell mindig a legjobb, a legdrágább, legfinomabbʼ jelentésben szerepel (T. Litovkina 2005: 324, 2010: 324). Más nagyobb magyar frazeográfiai és parömiográfiai munkákban (Forgács 2003, Ujváry [2003], Bárdosi 2015, Szemerkényi 2019) nem jelenik meg, pedig a kaviár szó 1783 óta adatolt a magyarban (TESz. 2: 413, ÚESz.). A frazeologizmus, amit Johannes Mario Simmel „Es muss nicht immer Kaviar sein” című regényéből készült, Magyarországon 1982-ben bemutatott tévéfilmsorozat terjesztett el, inkább szállóige vagy szállóige eredetű helyzetmondat, mintsem közmondás. Felmérésem tanúsága szerint nem tekinthető általánosan elterjedtnek, de nem mutatja a közmondás formai jegyeit sem, például a p → q logikai szerkezetet. A német eredetinek a német frazeográfiai irodalomban (Duden 2002: 392, Duden 2017: 403) megadott jelentése megfelel a T. Litovkina megadta jelentésnek. A kaviár komponens meglehetősen ritkán fordul elő az európai proverbiumkincsben, bár nem teljesen ismeretlen. Az angolban elterjedt caviar(e) to the general frazeologizmus szintén ismert szerző, Shakespeare tollából származik.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"5 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141804877","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar NyelvPub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.189
Gabriella Juhász
{"title":"Gyenge","authors":"Gabriella Juhász","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.189","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.189","url":null,"abstract":"A magyar gyenge szót ismeretlen eredetűnek tartja a kutatás. A korábbi irodalomban finnugor és török etimológiát is javasoltak, de egyik magyarázat sem kifogástalan, sem hangtanilag, sem jelentéstanilag. Írásomban egy még korábbi javaslatot elevenítek fel, miszerint a gyenge szó szláv eredetű. Ennek a magyarázatnak sem hangtani, sem jelentéstani nehézségei nincsenek, továbbá a javasolt szláv etimonnak teljesen biztos indoeurópai alapnyelvi etimológiája van. Írásomban arra is kitérek, hogy valóban a g- kezdetű alakok-e a korábbiak.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"55 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141804638","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar NyelvPub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.159
Anikó Asztalos
{"title":"A tanulói beszéd fatikus funkciójú nyelvi elemei az osztálytermi diskurzusban","authors":"Anikó Asztalos","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.159","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.159","url":null,"abstract":"A tanulmány témája a fatikus funkciójú nyelvi elemek vizsgálata a tanulói beszédben. A fatikus funkció a nyelv elsődleges funkciójaként az osztálytermi diskurzusban támogatja a tanár és a diákok közötti kapcsolat létrehozását, fenntartását és lezárását, tükrözi az interperszonális kapcsolat jellegét. A bemutatott kutatás célja a tanulók beszédfordulóiban megjelenő verbális fatikus funkciójú elemek típusainak a megfigyelése. A tanulmány 12 magyar nyelvi tanóra videós anyagának annotálása és szegmentálása alapján mutatja be az osztálytermi diskurzus jellemzőit, emellett differenciálja a fatikus funkciójú nyelvi elemek fajtáit a tanulók beszédében. A nyelvi példák alátámasztják, hogy diákok csak korlátozottan veszik fel a kapcsolatot a tanárral és egymással is, valamint a fatikus funkciójú nyelvi elemek megjelenésében több olyan jellemző van, amely a tanulói beszéd sajátosságaihoz sorolható. Az osztálytermi diskurzus működésének feltárásával a kezdő és a gyakorló pedagógusok is jobban felismerhetik azt, hogy milyen hatást gyakorolnak a saját beszédükkel a tanulók beszédére.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"5 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141803374","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar NyelvPub Date : 2024-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.2.240
Zsuzsa C. Vladár
{"title":"Ladányi Mária 70 éves","authors":"Zsuzsa C. Vladár","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.2.240","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.2.240","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"23 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141803464","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar NyelvPub Date : 2024-05-08DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.1.1
Klára Korompay
{"title":"A Leuveni kódex és az Ómagyar Mária-siralom sorsa a 20. században","authors":"Klára Korompay","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.1.1","url":null,"abstract":"Az első magyar verset a 13. századi Leuveni kódex őrizte meg, melynek története szorosan összefonódik a Leuveni Egyetem könyvtárának 20. századi sorsával. Ezt a könyvtárat 1914 nyarán a német hadsereg felgyújtotta. A háborús károk jóvátételére 1922-ben könyvanyag került Németországból Belgiumba, ennek válogatása során fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom szövegét. 1940-ben a Leuveni Egyetem könyvtárának teljes anyaga ismét megsemmisült, a Leuveni kódex azonban egy páncélszekrényben megmenekült a tűzvésztől, amint ezt Bárczi Géza 1947-ben kiderítette. Hazahozatalára végül 1982-ben került sor egy csereegyezmény keretében. Azóta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141000970","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar NyelvPub Date : 2024-05-08DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.1.105
Magda T. Somogyi
{"title":"Grétsy László (1932–2024)","authors":"Magda T. Somogyi","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.1.105","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.1.105","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" 23","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141001005","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyar NyelvPub Date : 2024-05-08DOI: 10.18349/magyarnyelv.2024.1.44
Senga Toru
{"title":"Megjegyzések a hvárezmiek neveihez a középkori Eurázsiában","authors":"Senga Toru","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.1.44","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.1.44","url":null,"abstract":"Hvárezm és a hvárezmiek jelölésére szolgáló nevek között volt valaha egy *χwālis névforma, amely egy bizonyos iráni nyelvet beszélők körében volt használatban, és legkésőbb a 6. század közepétől mutatható ki. A török ajkúak – többek között a kazárok és a besenyők – ezt a szóalakot a mássalhangzó-torlódás feloldásával *qālïs alakban adaptálták, emellett egy *quwālïs variáns is keletkezhetett. A 9. században a magyarul beszélők, akik Kazária szomszédságában éltek, átvették a *qālïs szót, mégpedig a káli̮s/kȧli̮s (˃ káliz) hangalakban, amely egy 1111. évi oklevélben a caliz betűképpel van rögzítve. A kazárokkal, illetve a besenyőkkel kapcsolatban az arab írók által említett ḫaliṣ, illetve a ḫuwāliṣ, valamint a bizánci forrásokban előforduló Χαλίσ(ιοι), illetve Χουάληϛ a tör. qālïs-nak, illetve *quwālïs-nak felel meg. A keleti szláv nyelv a *χwālis névformát vette át, amiből a Хвалис alak keletkezett. Az elnevezés nem magát Hvarezmet, hanem elsősorban a Kaszpi-tenger északi partjain letelepedett hvarezmieket jelölte. A hvarezmiek tevékenységei – főként a távolsági kereskedelem területén – nem korlátozódtak Kelet-Közép-Európára, hanem egészen Kínáig terjedtek. A 8. század közepén nevük kínai jelölései iráni (feltehetően szogd) formákat tükröznek, de létezik a Guoli 過利 (˂ *qālïs) török alak is. A caliz","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" 43","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140999296","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}