Marketing & Menedzsment最新文献

{"title":"A magyar háztartások portfólió választási preferenciái az időskorban","authors":"Ákos Tóth-Pajor","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.02.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.02.04","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány célja a magyar háztartások portfólióválasztási szokásainak vizsgálata a nyugdíjkorhatárt elérő 65-80 éves korosztályban. Arra a kutatási kérdésre kerestem a választ, hogy a vizsgált korosztályba tartozó válaszadók milyen preferenciák szerint választják ki a számukra megfelelő portfóliót, hiszen a portfólió választás életciklus elmélete a nyugdíjkorhatárt elérő korosztály tekintetében nem vezet egyértelmű következtetésre. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A portfólióválasztás életciklus elméletéből következő, empirikusan is jól tesztelhető kutatási kérdés megválaszolása érdekében egy ordinális logisztikus regressziós modell segítségével vizsgáltam meg a portfólió választási szokásokat az életciklus különböző szakaszaiban az iskolai végzettség és a kockázati magatartás függvényében. \u0000A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI, ÚJDONSÁGOK \u0000Megállapítottam, hogy az iskolai végzettség és a kockázati magatartás hatásait kiszűrve a 65-80 éves korosztályba tartozók szignifikánsan nagyobb valószínűséggel választanak kevésbé kockázatos portfóliókat a fiatalabbakhoz képest. Ezen felül megmutattam, hogy a részvényeket nem tartalmazó portfóliókat választók körében a 65-80 éves korosztály aránya szignifikánsan magasabb. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A tanulmányban bemutatott eredmények iránymutatásként szolgálnak a magyar háztartások nyugdíjkorhatárt követő életszakaszban megfigyelhető portfólióválasztási szokásainak vonatkozásában, ezzel kiegészítve a portfólió választás életciklus elméletének következtetéseit. \u0000Köszönetnyilvánítás: A tanulmány az „EFOP-3.6.1-16-2016-00004. Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében (Időskori döntéshozatal projektelem, 11. téma)” című pályázat támogatásával készült.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121821564","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az idősödő társadalom pénzügyi kontextusa","authors":"Mónika Kuti","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.02.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.02.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány célja, hogy az idősödő társadalom hatására megjelenő komplex pénzügyi folyamatokat áttekintse. Az idősödő társadalom jelentős mértékben átformálja a pénzügyek világát, hatással van a kockázati attitűdre, a kockázat-megtérülés viszonyrendszereire, a megtakarítási hajlandóságra, beruházásokra, produktivitásra, fogyasztásra, az eszközárakra, a pénzügyi közvetítőrendszerre, valamint a fiskális egyensúlyra és monetáris politikára egyaránt. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Alkalmazott módszertant tekintve a cikk elsősorban szakirodalom-kutatás, melynek célja, hogy rendszerezze a nemzetközi kutatások fontosabb irányait és kutatási kérdéseit. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A cikk legfontosabb eredménye, hogy rámutat arra, hogy az idősödő társadalom költségvetési egyensúlyproblémákat okoz, a monetáris transzmisszó hatékonyságán módosít, a kockázatmentes befektetések iránti keresletet fokozza, a bankszektorban a bankbetét-állomány növekedéséhez vezet, a nyugdíjbiztosítási rendszert kihívások elé állítja. Az egészségügyi kockázatok miatt az idősek háztartási vagyonportfóliójában az egészségügyi kiadások mint negatív tőke egyre jelentősebb mértékben jelentkeznek, a családon belüli transzferek jelentőségét fokozzák az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező társadalmi rétegekben. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatási eredmények alapján megfogalmazható gyarkolati javaslatok közé tartozik, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer számára fontosak olyan metrikák kialakítása, melyek számszerűsítik a fenti generációs kockázatokat. \u0000Köszönetnyilvánítás: Az „EFOP-3.6.1-16-2016-00004. Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében” című pályázat támogatásával. (Időskori döntéshozatal projektelem, 11. téma)","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124377676","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Első szoftverhasználatot segítő megoldások hatékonyságának vizsgálata szemmozgáskövetéssel","authors":"M. Megyeri, Bálint Szabó","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.08","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.08","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány az első szoftverhasználat (user onboarding) fogalmát és folyamatát ismerteti szakirodalmi megalapozottsággal, valamint két különböző onboarding megoldás hatékonyságát vizsgálja empirikus úton a Paint 3D program példáján keresztül. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A kutatás 18 fő bevonásával (3 csoportban) került lefolytatásra szemmozgás-követéssel támogatott használhatósági vizsgálat keretein belül. A vizsgálat során mért mutatók (hibák darabszáma, hibák súlyozott gyakorisága, feladatvégrehajtási idő) lehetővé tették a feladatmegoldások számszerűsítését így a különböző onboarding módszerek összehasonlíthatóvá váltak a két csoportban a statisztika eszközeivel is a referenciacsoporthoz képest. Emellett felhasználói vélemények is feltárásra kerültek az alkalmazott onboarding megoldásokkal kapcsolatban egy a használhatósági vizsgálatot követő interjúsorozat keretein belül. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A hipotézisvizsgálatok eredményei alátámasztották, hogy az onboarding módszerek hatékonynak bizonyulnak több mutató mentén is, így érdemes ezeket a megoldásokat alkalmazni szoftvertermékek esetében, többek között a felhasználói élmény növelése és a könnyebb tanulhatóság érdekében. A használhatósági vizsgálatok során használt onboarding megoldások hatására tudatosabb feladatmegoldások születtek, amely vizuálisan is igazolható volt a szemmozgáskövetés módszerének alkalmazása segítségével. Az interjúsorozat keretein belül feltárt felhasználói vélemények pedig rávilágítottak arra, hogy a vizsgált onboarding megoldások nagyban segítették a feladatmegoldást, miközben az általános megítélésük is pozitív. A szoftveres onboarding fogalmának és a folyamatának a bemutatása, valamint a különböző onboarding megoldások hatékonyságának az empirikus vizsgálata még feltérképezetlen terület a szakirodalmakban, így a témakör vizsgálata tudományosan is újszerű. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A megfelelő onboarding kialakítással érdemes foglalkozni a szoftverpiac szereplőinek az értékesíteni kívánt termékeik kapcsán, hiszen azok segíteni tudják az új felhasználókat a termékben rejlő érték növelésében, így azok hozzájárulhatnak a sikeres termékhasználat elsajátításához. \u0000  \u0000Köszönetnyilvánítás: A kutatás és ez a tanulmány az Új Nemzeti Kiválóság Program keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készült.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"85 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130563118","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A digitalizáció és a vevőkapcsolatok kölcsönhatása – egy szerződéses gyártó példáján keresztül","authors":"Zsuzsanna Szalkai, Tibor Mandják, J. Simon, Erika Hlédik, Edit Neumann-Bódi","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Általánosan elfogadott, hogy a digitalizálás befolyásolja az üzleti kapcsolatokat, következésképpen a vevőkapcsolatokat is. Kevésbé ismert azonban, hogy hogyan történik ez a befolyás. Továbbá, vajon a vevőkapcsolatok befolyásolják-e a digitalizációt? Tanulmányunk célja, hogy a szerződéses gyártás területén feltárja a digitalizálás és a vevőkapcsolatok közötti összefüggéseket. Feltáró kutatásunkban két kutatási kérdésre keressük a választ: 1) Milyen hatással van a digitalizáció a vevőkapcsolatokra? 2) Hogyan befolyásolják a vevőkapcsolatok a digitalizációt? \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Kutatásunk keretében esettanulmányt készítettünk és elemeztünk a Videoton Electronic Assembly Services (VEAS) vállalatról és vevőkapcsolatairól. A digitalizáció és a vevőkapcsolatok kölcsönhatását az Industrial Marketing and Purchasing (IMP) Group megközelítésével, az üzleti kapcsolatok funkcióin keresztül elemeztük. Az IMP elmélet szerint az üzleti kapcsolatok funkciói három szinten, azaz vállalati, kapcsolati és hálózati szinten jelentkeznek. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A vevőkapcsolatokat, az üzleti kapcsolatok funkciói szerint vizsgálva azt találtuk, hogy a vállalati szinten tulajdonképpen az egyes vállalati tevékenységeket szükséges digitalizálni (pl. HR, pénzügy), illetve, hogy a HR egyik fontos feladata a munkaerő „digitális átállítása”. Az üzleti kapcsolat szintjén a vevői elvárásokra adandó rugalmas válaszok különböző szintű és típusú digitális megoldásokat igényelnek. A hálózati szinten, a digitalizáció meglévő szintje az új vevőkapcsolatok kialakításának lehetőségét hordozza magában. Megállapítható, hogy a vevőkapcsolatok és a digitalizáció egyfajta „húzd meg, ereszd meg” szituációban vannak, azaz a vevői igények sokfélesége, a vállalat oldaláról pedig az ezeknek való megfelelés lehetősége jelenti a digitális megoldások kulcskérdését. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Menedzseri szempontból kutatásunk fontos tanulsága, hogy amennyiben a digitális átállás során, a menedzserek tudatában vannak és odafigyelnek a digitalizáció és a vevőkapcsolatok kölcsönhatásaira, jobban össze tudják hangolni a vállalati célokat a vevői elvárásokkal a megfelelő digitális megoldásokat alkalmazva. Ez azt jelenti, hogy a menedzsereknek tekintettel kell lennie a digitalizáció különböző típusaira (Pagani & PardO 2017) és a vevőkapcsolatok különböző hatásaira, vállalati, kapcsolat és hálózati szinten egyaránt.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131933521","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az aktív sportfogyasztás motivációinak vizsgálata általános sportmotivációt mérő skála kialakításával","authors":"László Csóka, R. Hegedüs, Mária Törőcsik","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Az aktív sportolás mögött húzódó motivációk feltérképezésének fontos szerepe van a sportfogyasztás minél pontosabb megértésében. Kutatásunk célja egy olyan sportolási motivációkat mérő skála kialakítása volt, amivel átfogóan fel tudjuk mérni a magyar lakosság rendszeresen sportoló hányadának sportolási motivációit. Ez a megközelítés újdonságot jelent más sportmotivációs skálakutatásokhoz képest, mivel nem versenysportolókra, hanem az átlagemberek sportolási motivációira fókuszál. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Kutatásunk során saját skálát fejlesztettünk, amit az EFOP-3.6.2-16-2017-00003: „Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása” című projekt keretében végzett magyar lakossági sportfogyasztási felméréseken teszteltük. Alapjául egy 2000 fős mintán végezett személyes megkérdezés szolgált, ami reprezentatívnak tekinthető a 15-74 éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. A keletkező adatokon a skála mérési dimenzióinak kialakításához faktorelemzést alkalmaztunk, majd meggyőződtünk a keletkező faktorok megfelelő belső megbízhatóságáról. Utolsó lépésben a mintánkon klaszterelemzést végeztünk, hogy meggyőződhessünk skálánk gyakorlati használhatóságáról a magyar lakosság sportmotivációs mintázatainak megállapításához. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Skálánk alkalmasnak bizonyult a hétköznapi emberek sportolása mögötti motivációk mérésére három különböző dimenzió mentén is. Segítségével a magyar lakosság körében sikerült feltárnunk hat különböző sportolási motivációkkal rendelkező csoportot, akik a relaxálók, az elkötelezett testedzők, a közösségi sportolók, az átlagos sportfogyasztók, az önmaguknak megfelelni akarók és a magányos testformálók. Skálánk gyakorlati alkalmazhatóságát bizonyítja, hogy az elkülönített csoportok sportfogyasztása több szempont szerint is jelentős eltéréseket mutat. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatásunk során kifejlesztett sportmotivációs skála segítségével a sporthoz kapcsolódó vállalatok pontosabban tudnak szegmentálni és célcsoportokat meghatározni, ami megteremtheti a jobb pozícionálás lehetőségét is. A számos szereplő és a kiélezett verseny miatt ez kulcskérdést jelenhet adott sportvállalat sikeressége szempontjából. Alkalmas azonban a társadalmi célú üzenetek célzott eljuttatásának segítésére is. \u0000  \u0000Köszönetnyilvánítás: A kutatás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, EFOP-3.6.2-16-2017-00003: „Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása” című projektjének támogatásával készült.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125582060","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"#maradjotthon: Koronás élet. A megváltozott élet a COVID-19 járvány ideje alatt. Nagyszámú mélyinterjús kutatás eredményei","authors":"Eszter Jakopánecz","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A COVID-19 járvány 2020. tavaszán világméretű pandémiává nőtte ki magát, gyorsuló ütemben növekedett a megbetegedések és a halálozások száma. Ellenszer hiányában a szakértők a távolságtartásban, a másokkal való érintkezés jelentős csökkentésében, a rendszeres higiénés gyakorlatban (kézmosás és fertőtlenítőszerek használata) és a maszk használatában jelölték ki a védekezés leghatékonyabb módjait. Az egyes nemzetgazdaságok emellett a mobilitás csökkentésének előírásával, kijárási korlátozásokkal, egyes esetekben kijárási tilalommal reagáltak. Hazánkban veszélyhelyzetet és kijárási korlátozást rendeltek el, ami 98 napon keresztül volt érvényben. A hétköznapi élet hetekre, hónapokra megváltozott. Az új helyzet nemcsak a vásárlási szokásokra, hanem a mindennapok ütemére, az emberek közérzetére, hangulatára is jelentős hatással volt. Jelen tanulmány azt célozza, hogy képet adjon a veszélyhelyzet hétköznapi életre gyakorolt hatásairól. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A hétköznapi élet megváltozásait nagyszámú mélyinterjúk lefolytatásával vizsgáltuk, összesen 285 fő részvételével. A megkérdezés 2020. április végétől május közepéig tartott, több témakörben. Az elemzést tartalomelemzés módszerével végeztük az ATLAS.ti szoftver segítségével. E tanulmány fókuszába annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan zajlott a megkérdezettek egy átlagos hétköznapja a korlátozások idején, és milyen változásokat tapasztalnak az új helyzetben. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Az eredmények szerint megélt változásokat karakteresen befolyásolja az egyén élethelyzete és munkával kapcsolatos státusza. A változások nagy része ugyanis munkával kapcsolatos, amit a sorban a házimunka és a szabadidő eltöltése követ. Az új mintázatok jobb megértése érdekében öt megkérdezetti típus különíthetünk el: a tanulmányaikat végző fiatalokat, a munkahelyükre bejáró dolgozókat, a home office-ban dolgozókat, az aktív korú nem dolgozókat és az inaktív időseket. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A koronavírus okozta válság és a veszélyhelyzet időszakának megértéséhez jelentős hozzájárulással bír e nagyszámú mintán alapuló mélyinterjús kutatás: betekintést ad és segíti megérteni a hétköznapi élet megváltozott dinamikáját és a válság hatására megváltozó fogyasztói magatartást. Tekintettel arra, hogy számos piac érintett a válságban, a gyakorlati szakemberek részéről is jelentős érdeklődés várható az eredmények iránt. \u0000  \u0000Köszönetnyilvánítás: Jelen kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet „Fogyasztásváltozás kutatás” kutatási projekt keretében készült Dr. Törőcsik Mária vezetésével. A tanulmány az Egyesület A Marketing Oktatásért és Kutatásért XXVI. Országos Konferencián „A konferencia legjobb tanulmánya” díjat nyerte el.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129909583","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Állampolgárok helyett SZURKOLÓK!! A gazdaságvédelmi akcióterv mint politikai termék netnográfiai vizsgálata","authors":"Tamás Honti","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.07","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A tanulmány a COVID-19 járvány következtében bevezetett válságkezelő gazdaságpolitika választói megítélését vizsgálja meg netnográfiai elemzéssel. A Gazdaságvédelmi akcióterv kiszorít minden mást a politikai napirendről, így a 2022-es választást eldöntő politikai téma lehet, ezért a hozzá kapcsolódó attitűdök elemzése kiemelkedően fontos. A kutatás három célt kíván elérni:\u0000\u0000a választói ítéletalkotás szempontjainak megismerését,\u0000választói szerepek alkotását az információfeldolgozás folyamata alapján,\u0000a választói értékelések során fellépő kognitív torzítások, heurisztikák feltérképezését.\u0000\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Magyarország Kormánya Facebook oldal gazdaságpolitikai témájú posztjai közül tíz kép alapú bejegyzés és Orbán Viktor miniszterelnök 2020. április 6-i Gazdaságvédelmi akciótervének videóformátumban történő bejelentése az elemzés tárgya. A netnográfia egyik fő előnye, hogy az állampolgárok első reakcióit vizsgálhatjuk meg a bejegyzésekben (3300 db) és visszatérő sémákat kereshetünk az ítéletalkotás folyamatával kapcsolatban.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A politikai termékre ajánlatcsomagként tekinthetünk, melynek szakpolitikai, illetve szimbolikus elemei egyaránt lehetnek és elsősorban a politikai napirend segítségével válik megismerhetővé a választók számára. A kutatás feltáró céllal készült és a válságkezelő gazdaságpolitikával kapcsolatos ítéletalkotás szempontjaira fókuszál, illetve az online nyilvánosságban vitázó kommentelők által felvett szerepeket mutatja be. A legfontosabb empirikus eredmény, hogy a pártpreferencia mellett az intézményi bizalomnak kiemelkedő szerepet tulajdoníthatunk a Gazdaságvédelmi akciótervvel kapcsolatos ítéletalkotás során. Nyolc szerepet azonosíthatunk a netnográfiai elemzés segítségével, melyekben a bizalom eltérő szintjeit figyelhetjük meg és különböző heurisztikák kapcsolódhatnak hozzájuk. Összefoglalva a tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus demokrácia kompetens, informált és a politika iránt érdeklődő állampolgárából, hogyan válik futball szurkoló a valóságban.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Egy szakpolitika sikeréhez elengedhetetlen az állampolgári bizalom erősítése, amihez a társadalmi meggyőzési folyamat uralása, a benne megjelenő választói szerepek ismerete szükséges. A tudatosan felépített és hosszú távon használt politikai nyelv (framing) képes automatikus választói reakciókat előidézni, ami segít az inkumbens kormány számára az új szakpolitikai intézkedések elfogadtatásában.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"552 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132496238","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Tervező diákok, oktatás, designkommunikáció és egy akciókutatás fenntartható eredménye","authors":"D. Horváth, Dóra Horváth","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A fenntarthatóság egyre fontosabbá váló kulcsfogalom az alapfokú oktatásban. Az általános iskolás diákok az iskola mellett a szülők és a média irányából is kapcsolatba kerülnek a fenntarthatóság és a tudatosság fogalmával. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy miért épp a fenntarthatóság, mint meghatározó téma jelenik meg a legnagyobb arányban egy általunk létrehozott a megszokott iskolai feladatmegoldó keretektől eltérő innovatív szituációban. Arra keressük a választ, hogy ezt a pozitív eredményt a designkommunikáció módszertanának alkalmazása mellett hogyan lehet elmélyíteni és attitűd szinten hatást gyakorolni, a gondolatokat cselekvéssé formálni az oktatási kereteken belül. Távolabbi célként megjelenik a fenntarthatóság tudatos integrálása az oktatásba a designkommunikáció módszertanának fókuszba helyezésén keresztül. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A tanulmányban a kvalitatív kutatási megközelítést mutatjuk be. Akciókutatásunk során egy saját fejlesztésű workshop sorozat eredményét ismertetjük, mely megvalósult minden magyarországi megyében, hatodik osztályos tanulók és osztályfőnökeik bevonásával. Az akciótanulás részeként a diákok tervezői, valós problémára építő módszertan segítségével vállalkoztak otthonuk jobbá tételére, az eredmény megszületéséhez az egész osztály együtt gondolkodására volt szükség. Támpontok, iránymutatás, elvárt eredmény, kész megoldási modulok biztosítása nélkül oldották meg a feladatokat Támpontok, iránymutatás, elvárt eredmény, a jó konkrét determinálása hiányában kellett létrehozni a megoldást. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A kutatás eredménye során megfigyelhető volt, hogy majdnem minden osztály az otthon fogalmát a környezettel azonosította, és az otthon jobbá tételét szinte kivétel nélkül abban látták, hogy a környezetükkel szemben tudatos viselkedést tanúsítanak, illetve erre másokat is buzdítanak. \u0000A tanulmány fő célkitűzése, hogy egy kreatív, innovatív, tervezői szemléletmódra építő oktatásmódszertani eszköz valós alkalmazásának egy kiemelt részeredményét bemutassa.  Ismertetjük a cikkben a 21 workshop során megalkotott projekteket, melyek a fenntarthatóságot állították a középpontba, továbbá feltárjuk az összefüggéseket a kutatás és a szakirodalom ide vonatkozó eredményei között a fenntartható fejlődés pedagógiájának dimenziójából. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Tanulmányunkkal szeretnénk rávilágítani, hogy a pedagógusok nyitottsága és egy kreatív módszertan együttes alkalmazása a zárt iskolai keretrendszerben, egy tudatosan felépített kreatív-tervezői oktatásmódszertani eszköz alkalmazásán keresztül, egy teljesen újszerű és a fenntartható fejlődés pedagógiájában kifejezetten hatékonyan alkalmazható lehetőséget kínál az oktatás és nevelés szereplői, legfontosabb érintettjei számára. A megoldás nem igényli semmilyen új eszköz, berendezés beszerzését.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"11 6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132572594","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Internethasználat és szubjektív életminőség vizsgálata az idős generációban","authors":"Ida Ercsey","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Napjainkban az internet egyre fontosabb szerepet tölt be az idős generáció életében. A népesség öregedésével párhuzamosan előtérbe került az idősebb korosztály jólléte és életminősége, valamint elégedettségi szintjének felmérése. Nemzetközi kutatási eredmények alapján az időskorúak internetezési és szabadidős tevékenységei között pozitív irányú kapcsolat mutatható ki. A tanulmány célja az idős generáció internet használatának és social media aktivitásának feltérképezése, és a szubjektív életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Az első kutatási kérdés vizsgálatához szekunder forrást használtunk, az IKT és a szubjektív életminőségi adatok másodelemzésével. A második kutatási kérdésben megfogalmazott összefüggés feltárásához pilotkutatást végeztünk. Az adatgyűjtést 2019-ben, online megkérdezési technikával bonyolítottuk le, a Baby Boom generációhoz tartozó alanyok körében. A minta nagysága 105 fő, amelyben 56 nő (53%) és 49 férfi (46%) adott értékelhető válaszokat. Az adatok elemzése statisztikai módszerek alkalmazásával történt. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Megállapítható, hogy a vizsgált európai országokban, az idős generációban az internet aktivitás és az élettel való elégedettség szintje között pozitív lineáris kapcsolat áll fenn, amelynek a mértéke erős. Az eredmények tükrében kijelenthető, hogy a magyar Baby Boomerek életminőségének megítélése és a közösségi médiahasználat mindennapi életükre gyakorolt hatása között pozitív, erős szignifikáns kapcsolat áll fenn. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Az internet és a social media használatára vonatkozó mérések igazolják a mennyiségi változást. Azonban látni kell, hogy a különböző mérési eredmények között eltérések vannak, ami a méréshez használt gyakorisági szintek sajátosságaiból erednek. További gondot jelent a minőségi változások generációs megközelítésben történő vizsgálata, ha a minőségi adatok csak korcsoportos bontásban állnak rendelkezésre, vagy más generációs felosztást alkalmaznak. A kutatási téma mélyebb elemzéséhez egyrészt fel kell tárni az internet és social media aktivitást befolyásoló háttérváltozókat, másrészt az aktív részvételt elősegítő egyéni és társadalmi feladatokat. \u0000  \u0000Köszönetnyilvánítás: A publikáció a Széchenyi István Egyetem által az EFOP- 3.6.1-16-2016-00017 „Nemzetköziesítés, oktatói, kutatói és hallgatói utánpótlás megteremtése, a tudás és technológiai transzfer fejlesztése, mint az intelligens szakosodás eszközei a Széchenyi István Egyetemen” című uniós projekt keretében készült.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134062152","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Elvárásmenedzsment a szálláshely szolgáltatásoknál: Mi alakítja a vendég-elvárásokat?","authors":"László Kökény, Zsófia Kenesei","doi":"10.15170/mm.2021.55.ksz.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2021.55.ksz.01.04","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Kutatásunkban a kritikus esetek módszerével készült vevői interjúk alapján arra kerestük a választ, hogy a különféle szállástípusok esetén milyen vevői elvárások vannak, azok honnan erednek, és milyen módon befolyásolják a végső vevői elégedettséget, illetve elégedetlenséget. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A hipotézisvizsgálat során, melyet Kruskal-Wallis teszttel végeztünk azt láttuk, hogy inkább a szálláshely paraméterei (típusa, helyszíne, szálloda kategóriája) esetén vannak szignifikáns eltérések, mintsem a demográfiai (kor, nem) jellemzők mentén. Az elvárásokat alakító és alkotó indikátorok során jellemzően a személyzethez köthető elemekben voltak szignifikáns eltérések, míg az elégedettség, elégedetlenség esetén a visszatérési szándék dimenziójában. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Az eredményekből az is kiderült, hogy bár erősen korrelál az elégedettség a visszatérési szándék változójával pozitív irányba, de az elégedetlenség paraméterei esetén szinte minden esetben szignifikáns eltéréseket kaptunk, azaz ez utóbbi változó fontosabb lehet a visszatérési szándék kialakulásának elemzése során. Az elvárások esetén inkább a szálloda fizikai elemei, környezete kerül elsődlegesen említésre, addig az elégedettség és elégedetlenség tényezői esetén már inkább a személyzethez köthető (kiszolgálás minősége, kommunikáció, attitűd) szempontok voltak fontosak. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A 111 szállásvendég megkérdezése lehetőséget adott mind kvalitatív, mind kvantitatív elemzés elvégezésére, így – bár nem reprezentatív – de relatív nagy mintán vizsgáltuk a kérdéseket. A tanulmány végén a kutatás korlátai és jövőbeli lehetőségei kerültek megjelenítésre. \u0000  \u0000Köszönetnyilvánítás: A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3-I-BCE-104. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.","PeriodicalId":431268,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129267174","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}